Giccses naplementés kép és egy tök jó szám, amit nem akarsz elítélni az indexkép miatt, mert amúgy tök jó. És ugyanaz érvényes erre a részre is, mint az előzőre; amíg olvasod, addig átszellemülsz. Na pussz

- Azt akarjátok, hogy Zaynnel aludjak együtt meg ilyesmi? - úgy dobogott a szívem, hogy szerintem mellettem Z is simán hallotta.

- Ja - én esküszöm próbáltam elfojtani a vigyoromat. Az már más kérdés, hogy nem sikerült. Őrült módjára kezdtem mosolyogni és perverzen harapdálni a számat. És most vagy én toltam egy kicsit túl a piát, vagy Zayn is úgy reagált, mint én.

- Most...? - kérdeztem.

- Szerintem...most nincs semmi egetverően fontos dolgod. - mondta Louis és szeretetteljesen Harryre mosolygott.

- Enyhe célzás, értettem... - forgattam meg a szemeim és ha még kicsit is szédelegve, de felálltam. - Zayn, baby, Te velem jössz! - hirtelen eszembe jutott valami: - Amúgy mit szólnátok, ha holnap éjjel mennék be a vízbe? - kérdeztem, mert pár napja megbeszéltük, hogy innen bizony egyikünk sem megy el úgy, hogy ne fürödtünk volna este a Balatonban.

- De akkor menjünk át Siófokra - vakarta a homlokát Zayn.

- Dehogy megyünk, Malik! - szólt közbe Louis vigyorogva. - Megoldjuk itt is. - Zayn erre csak megforgatta a szemeit, mint aki el tudja képzelni, hogy mi lesz a vége a holnap estének.

- Nem éppen legális zárás után még pancsikolni... - magyarázta.

- Akkor te itthon maradsz - röhögött rajta Louis.

- Na! Kusti van! Zayn kelj fel és járj, oszt gyere velem.

- Igenis.

A koncepció a pakolásnál igazából az volt, hogy fogd meg, ami mozdítható, és az enyém, vigyed át a másik szobába, és baszd oda, ahova fér.

Pár perc után Harryék is utánunk jöttek és ők Louis cuccait hurcibálták.

Nem igazán viselt meg a dolog, vagy ilyesmi, én Zaynnel lehettem, Harry és Louis pedig együtt. Ez így mindenkinek jó. Tudtommal.

Még szenvedtünk egy kicsit az ágyneművel, és kész is voltunk.

Az eddigi szoba az utcára nézett, a város központja felé, viszont a mostani a kertre, vagyis igazából az egész tóra rá lehetett látni.

A vihar egy kicsit enyhült, de továbbra is sötétszürke volt az ég, és a szemközti partot belepte a pára.

- Na, látod, Szöszi, szobatársak lettünk... - Zayn hátát a falnak vetve az ágyán ült és vigyorgott, gitárral a kezében.

- Hát, már éppen ideje volt.

- Ahogy mondod - kuncogott lehajtott fejjel és kissé fáradtan pengetni kezdett. Addig helyezkedtem az ágyamon, míg tökéletesen nem láttam minden mozzanatát, de akárhogy dobáltam magam, valami nem stimmelt. Túl messze volt tőlem. Feltápászkodtam az ágyról és az övéhez trappolva, térdeimet felhúzva feküdtem hanyatt, fejem a combjai mellé rakva. Zayn gondolataiba merülve játszott és pár pillanattal később belefúrta tekintetét az enyémbe. Nem volt vonásai mögött sem boldogság, sem szomorúság, egyszerűen néztük egymást, mintha hirtelen nem kellettek volna szavak ahhoz, hogy megértsük egymást. Mintha ő biztosított volna arról, hogy ha nekem is oké, akkor vágjunk bele. Én pedig... Csak tudtára akartam adni, hogy amit érzek, olyat még soha nem éreztem és azt hiszem... Azt hiszem, szerelmes vagyok belé.

Mikor tudatosult bennem, hogy egyáltalán megfordult a fejemben ilyesmi, hatalmasakat pislogtam Zaynre, aki megmerevedett és abbahagyta a pengetést.

- Szösszencs...? - suttogott.

- Öhmm... Megyek, dobok egy sárgát - bólintottam zavarodottan, gyorsan lemásztam az ágyáról és sietősebb léptekkel berontottam a fürdőbe.

Perceken keresztül meredtem a mosdókagylóra mozdulatlanul és folyamatosan ismételgettem magamban, hogy csak és kizárólag a pia miatt vannak ilyen gondolataim. Ami azért baj, mert keveset ittam... Holnap reggel szépen felkelek és újra egy érzelmektől független férfi leszek, aki állandóan kanos, ha meglátja azt a szexistent, aki most éppen a szomszéd szobában gitározik. Mi a faszért ilyen tökéletes?

A hideg tükörhöz nyomtam a felhevült arcomat.

Kint újra visszaerősödött a vihar, úgy dörgött az ég, hogy a mosdókagylón lévő dolgok hangosan csörömpölve koppantak a tükörnek.

Megpróbáltam rendezni a gondolataimat és mikor összekapartam a maradék agysejtjeim félig őszinte vigyorral rontottam be a szobánkba:

- Nagyon remélem Z, hogy ruhában alszol! - haha, életemben nem hazudtam ekkorát.

Ahhoz képest, hogy aznap nem dolgoztam, alig álltam a lábamon, még este lezuhanyoztam, pár szót váltottunk Zaynnel és ő még javában játszott, mikor engem már elnyomott az álom.

Valami hangot hallottam. Az ablaknak durván nekiütődtek az esőcseppek, néha bevilágította a szobát egy-egy villám és hozzá borzasztóan hangosan dörgött az ég. Elég ködös volt az agyam. Éreztem, ahogy Zayn áthajol az ágyam felett és bezárja az ablakot.

- Mit csinálsz, baby? - suttogtam. - Késő van.

- Csak bezártam az ablakot - suttogta és visszahúzta a függönyt. - Aludj vissza nyugodtan, Szöszi.

- Na nem - morogtam és egy határozott mozdulattal megragadtam Zayn tarkóját és lerántottam magam mellé az ágyra. Lábai még félig az én combomon feküdtek, törzsét szinte teljesen saját testem és a fal köré szorítottam.

- Mi-mit csinálsz? - kérdezte hevesen emelkedő mellkassal. - Nem férünk el.

- Majd összebújunk. Gyere, baby... - suttogtam és egyik kezem a nyaka alatt kinyújtottam a másikat pedig a derekára, majd a hátára simítottam és magamhoz húztam.

- Szösszencs... - lehelte és fejét közel az enyémhez letette a párnára, homlokunk szinte összeért. - Mmmmmh... - gyengéden simogatni kezdtem a hátát, mire álmosan morogni kezdett.

Életem legcsodálatosabb éjszakája volt. És még csak nem is basztam meg senkit.

Reggel, ahogy felkeltem, ki sem nyitottam a szemeim, csak levakarhatatlan vigyorral az arcomon húztam még jobban magamhoz Zayn meleg testét. Élveztem meztelen hátának selymességét, bőrének puhaságát.

- Most nem azért...De én megmondtam - Harry hangjára fintorogva kinyitottam a szemeim. - Együtt alvásnak nyögés a vége...

Megfeszült állkapoccsal magamban elszámoltam háromig és finoman az alkaromra támaszkodva gyilkos tekintettel a földön gubbasztó Louisra és Harryre meredtem:

- Vagy nagyon gyorsan kivonszoljátok innen a valagotokat...vagy unikornis szarvat csinálok a faszotokból, egy roppant egyszerű módszerrel.

*

- Niall, Niall, Niall! - szökkent oda mellém Luke hatalmas vigyorral az arcán.

- Igen? - éppen szedtem össze a tányérokat az aznapi remélhetőleg utolsó vendégeimtől.

- A titokzatos szexisten, aki a pultnál ült meghív egy Sex On The Beach-re. - húzogatta a szemöldökét. Gyanakodva a bárpult felé fordultam és megmagyarázhatatlan boldogság kerített a hatalmába, mikor Zayn kajánul vigyorogva intett felém.

- Ezt ő mondta? - kérdeztem Luketól, a tekintetem folyamatosan Zaynen tartva. - Szó szerint így - bólintott fülig érő mosollyal.

- Még egy ilyen visszautasíthatatlan ajánlatot... - mondtam Zaynnek mosolyogva, miközben leültem mellé egy székre és levettem a kötényem.

- Úgy gondold át, hogy még nagyjából fél percig van érvényben. - rágcsálta a szája szélét.

- Természetesen élek vele.

- Rendben. Luke légyszíves keverj nekünk kettő Sex On The Beach-t. - nézett Zayn a pult mögött álló Lukera, aki fogalmam sincs, hogy mikor termett ott.

- Máris.

- Milyen napod volt? - és onnantól, hogy feltettem ezt a kérdést, bármi történhetett volna, egyszerűen nem tudtam volna másra koncentrálni, mint arra, hogy Zayn mesél.

Arcának csak az egyik oldalát világította meg a pult világítása, és amúgy is mindig élettel telien csillogó barna szemeit még jobban kihangsúlyozta a ráeső fény.

Értetlenül rám nézett és mosolyogva felvonta a szemöldökét:

- Ne kérdezzek semmit, igaz? - mutogatott az üres poharamra.

- Szomjas voltam - vontam vállat és halkan nevetni kezdtem csodálkozó arckifejezésén.

Most másfajta fehér póló volt rajta, viszonylag mély kivágása volt, a tökéletes mellkasáról nem tudtam elszakítani a tekintetem, az agyam lezsibbadt, a farkam egyre jobban feszült az alsómnak, mire kábán igazgatni kezdtem a nadrágom.

- Minden oké, Szösszencs? - kérdezte mosolyogva és a combomra simította a tenyerét, mire kitágult szemekkel ugrottam fel:

- Akár mehetünk is...Louisék már biztosan várnak - dadogtam, mire felállt és még szélesebben vigyorogva közeledett felém és megállt előttem, mellkasunkat csaknem összeérintve.

- Egy picit talán tudnak várni - mosolygott és esküszöm láttam rajta, hogy élvezi, hogy én olvadozok, ő pedig sarokba szorít. Lehelete bizsergette az ajkaimat, forgott velem a világ. És mikor már a kezeim megindultak a dereka felé, hogy belémarkolva magamhoz húzzam és addig csókoljam, míg a saját nevét is elfelejti, na akkor mosolyogva elfordította a fejét:

- Talán igazad van - mondta. - Várnak ránk. - csak elégedetlenül morogni kezdtem, ahogy kiszakított a transzból, amit ő bocsátott rám.

Határozott léptekkel elindult és mikor összeszedtem a dolgaim, együtt mentünk le a strandra, ahol egyszerűen átléptük a lelakatolt korlátot és minden akadály nélkül parton ledobva a cuccaim, még leráncigáltam magamról a pólót és combközépig belegázoltam a vízbe.

Harryék éppen elég messze voltak tőlem, Louisval egymásba gabalyodva smároltak, teljesen egymáshoz tapadva, nyakig elmerülve a vízben. Hát tőlük aztán bele is fulladhattam volna a vízbe. Alig mentek pár méterre a stégtől, amin bejöttünk, én már jóval bentebb jártam náluk.

A nagyon kellemes idő volt, a víz tényleg sokkal melegebb volt, mint nappal, picivel a térdem fölé ért. Egy szimpatikus helyen megálltam és felnéztem a holdra. Rávilágított a Balatonra, az egészet ezüstre festette és zavartalanul hullámzott.

Nagyot sóhajtottam, és egy halkat nyikkantam, mikor egy tenyér a számra tapadt, mutatóujját szinte az ajkaim közé préselve és egy forró kéz határozottan becsúszott a nadrágom gumija alá.

- Nem szexelünk, nem járunk, nem szoplak le, csak kiverem neked...

Nahhhh...Csak összehoztam a következő részt. Azért remélem, valamennyire kárpótolva lettetek.😁😁 Egyébként hogy vagytok, milyen a suli meg ilyesmi (azon kívül, hogy szar)?