Miután Harry inkább lefeküdt, ott maradtam a vállamon az alvó Zaynnel. Mosolyogva néztem, ahogy rebegnek a szemhéjai és a haja mindenfele áll.

- Hát oké, baby - sóhajtottam még mindig felfelé görbülő ajkakkal. Nem tudott érdekelni ami történt, tudom, hogy Harry szereti Louist és a mostani esetre kétféleképpen reagálhat majd. Vagy rájön, hogy tennie kell annak érdekében, hogy összejöjjenek, vagy végleg elmegy a kedve tőle.

Óvatosan az ölembe vettem Zaynt és finoman az ágyamra fektettem, mire mormogott párat, és a fal felé fordult. Összehúzva magam, befeküdtem mellé és hátulról a hasára simítottam a kezeim és a hátának nyomtam a homlokom és finom puszit nyomtam rá.

Hangos recsegésre és mozgolódásra keltem fel. Kómásan kinyitottam a szemeim és láttam, hogy Zayn ébredezik. Nem olyan pozícióban voltunk, ahogy elaludtunk, épphogy a térdem ért hozzá hátulról Zayn combjához.

Mosolyogva a meleg hátára fektettem a tenyerem, mire nagyon hevesen felült és kimeresztett szemekkel nézett rám.

-  A frászt hozod rám, Szösszencs! - suttogta és álmosan megdörzsölte a szemeit. - Mit keresek én itt? - nézett rám ijedten.

- Elaludtál tegnap a vállamon - mondtam a szemeibe nézve. - Nem akartalak visszavinni. Úgyhogy... Együtt aludtunk - vigyorogtam és lassan beletúrtam a hajamba.

- Értem - suttogta. - Mennem kell dolgozni.

- Mennyi az idő? - kérdeztem morogva, mert elkezdett átmászni rajtam.

- Ha van egy kis mázlim, akkor olyan 9 körül lehet...

- Ott van a telefonom, nézd meg - mondtam, tekintetemmel minden mozdulatát követve. Rendesen megbámultam a tökéletes seggét, amin csupán egyetlen boxer volt. Nagyon fura lenne, ha csak így tök random belemarkolnék?

- Mit vigyorogsz így? - nézett rám Zayn felvont szemöldökkel.

- Csak... Valami szépre gondoltam - nevettem el magam.

-Huuuhh... Még...

- Napsütéses szép jó reggelt drága barátaim! - robbant be Harry a szobába. Fel sem tűnt, hogy nincs bent, de valóban, az ágya tökéletesen bevetve volt, Harry pedig friss volt és normális ruhában volt, tehát már egy ideje fent lehetett. - Zayn remélem van valami magyarázatod arra, hogy itt vagy! - mosolygott jókedvűen és lehuppant mellém az ágyra. Vagy inkább rám.

- Áhh, cseszd meg, Harold, ez a bokám volt! - szisszentem fel és kirántottam magam Harry alól.

- Hát én... - Zayn segítségkérően pillantgatott felém.

- Zayn azért volt itt... mert itt aludt el. - mondtam határozottan. - Amúgy neked mégis miért van ilyen kurva jó kedved? Mindjárt szivárványt hányok tőled.

- Nem tudom - vigyorgott, mire összehúztam a szemem. Harrynek padlóan kéne lennie.

- Na jó, srácok, nekem mennem kell dolgozni - intett Zayn és kiment a szobából.

* * * *

- Csak tudod nagyon gyanús... - magyaráztam Lukenak miközben rohangáltunk az asztalok között. - Már 4 napja, hogy Louis felhozta azt a csajt, Harry meg állandóan össze-vissza vigyorog. Ez nekem nagyon gyanús.

- Aha. Lehet, hogy felszedett valakit.

- Ha te mondod... - motyogtam és egy apró pillantást vetettem Zaynre, aki szokásához hűen csak attól szexi volt, hogy létezett.

- ...Niall! Niall, itt vagy? - lóbálta meg a kezét Luke az arcom előtt. 

- Persze, csak keveset aludtam - motyogtam és felvettem a tányérokat a pultról, hogy kivigyem őket. 

- Csak nem... - vigyorodott el kajánul és sokat sejtően húzogatta a szemöldökét, miközben nagyokat lépegetett mellettem. 

- Te barom - forgattam meg a szemem. - Zaynnel a dolgok elég... kuszák... - húztam el a szám. - Nem értem... - több, mint valószínű, hogy kölcsönösen vonzódunk egymáshoz, simulgatunk meg minden, mégsem jövünk össze...

- Olyan, mintha tudatalatt korlátozva lennél? Tudod, hogy legfeljebb 2 hétig tartana az egész, és nem akarsz így belevágni...

- Pontosan! - mutattam rá és közben halvány mosollyal az arcomon kiszolgáltam egy párt. Luke ijesztően határozottan bólintott:

- Beleestél. 

- Nem hiszek a szerelemeben... - húztam össze a szemöldököm. 

- Attól még lehetsz szerelmes - gügyögte. - Kicsi Niall szerelmeeees - rebegtette meg a szempilláit, mint valami hülye. 

- Ki van zárva - ráztam meg a fejem. Azért egy egészen röpke másodpercig megfordult a fejemben, hogy mi van, ha igaza van. Azért ez egy csomó dolgot megmagyarázna. De mondjuk szerelemről nincs szó, csak mondjuk úgy, hogy ...tetszik nekem Zayn. Hát, ez elég szánalmas. 

Kínomban felröhögtem.

Luketól a munkaidőnk fennmaradó 3-4 órájában hallgathattam, hogy szerinte teljesen belezúgtam Zaynbe.

Teljesen kitikkadva huppantunk le egy asztalhoz, mikor már az utolsó vendég is elment.

- Szóval szerelmes vagy - bólintott. - Nem gondoltam volna, hogy ezt meg fogom érni. Niall Horan szerelmes!

- Na ezt most be is fejezheted! - dörzsöltem meg a homlokom. - Ha még egyszer kimondod ezt a szót, pogácsát csinálok a vesédből! - mutogattam rá. 

Ledöntöttem a fejem az asztalra, annak ellenére, hogy már haza kellett volna mennünk. Lépteket hallottam a távolból, aztán Luke elnyújtott köszönését:

- Szép estéééét, Mr. Corden! - hallottam a hangján, hogy vigyorog az öregre. - Éééés...Zayn, ugye? - túlságosan gyorsan kaptam fel a fejem. Értetlen fejjel néztem a még vízimentő szerkóban lévő Zaynt, ahogy Corden mellett felénk sétál.

- Igen - bólintott Zayn melegen mosolyogva. - Szevasztok! - intett.

- Luke, mondtam már, hogy tegezz és hívj Jamesnek! - röhögte el magát a fönökünk. - Niall, ha jól értesültem a te barátod a fiatalember - mosolygott rám. 

- Igen - vigyorogtam.

- Csak mert minden nap annyira kitartóan vár rátok a bejáratnál és most behívtam - mondta James jókedvűen és Zayn vállába boxolt, akinek meg sem kottyant a mozdulat, szikla szilárdan állt a lábán és barátságos mosoly terült szét az arcán. 

Luke meglepettségét nem rejtegetve felvonta a szemöldökét és tágra nyílt szemekkel bámulta, ahogy idétlenkednek. Komótosan felálltam és próbáltan szavak nélkül ösztönözni Zaynt, hogy menjünk "haza". 

- Óhh, látom, mennetek kell - sóhajtott fel Corden. - Niall nem tudom, hogy hol rejtegetted eddig a kis barátodat! - csóválta a fejét. - Majd mindenképpen nézz be hozzánk még, Zayn! - integetett, mikor Zaynt elkezdtem kifelé húzni. 

- Feltétlenül, James! - óh, igen James?! - Szép estét, szia Luke! 

- Cső, Luke, holnap találkozunk - mondtam én is, majd miután Luke is intett és James mellé állva mindketten a sötét északi partot nézték. 

Még bedobtam a szennyesbe a kötényem és összeszedtem a cuccaim. Már percek óta sétáltunk, mikor megszólaltam. 

- Szóóóval... - kezdtem bele a dologba. - James csak így behívott?

- Ja. Vártalak, ő meg gondolom látta és mondtam, hogy miattad vagyok itt ő pedig felajánlotta, hogy akkor menjek be hozzád. 

- Értem - fúrtam a tekintetem az övébe. - Nagyon bír téged - jegyeztem meg mosolyogva, mire csak legyintett. 

- Mondjuk általában bírnak az emberek - húzogatta a szemöldökét, mire mosolyogva megforgattam a szemem.

- Mert annyira megnyerő személyiséged van - mondtam gúnyos hangsúllyal. 

- Így gondolod? - mosolygott felvonva fél szemöldökét. Fogait kivillantotta, szeme sarkában aranyos nevetőráncok futottak össze. 

- Így - mondtam komolyan. Zayn elkapta rólam a tekintetét és hatalmasat sóhajtva szólalt meg:

- Louis és Harry mióta vannak megint ilyen nagyon jóban?

- Passz, én szt sem tudtam, hogy kibékültek.

- Hát... Elég lelkesen elvannak egymással.

- Értem. Holnap dolgozol? - kérdeztem zsebre tett kézzel, mikor befordultunk az apartman utcájába.

- Igen - sóhajtott. - Te?

- Én nem. 

Zayn szemszöge

- Biztos jó ötlet ez? - kérdeztem gyanakodva, mikor segítettem vízre emelni a vízibiciklit. 

- Naná! - nevetett Louis, aki csípőre tett kézzel figyelte az eseményeket. Louis, Harry és Niall. Hárman egy vízibiciklin a Balatonon. 

- Majd én vigyázom rájuk, Z! - nevetett Niall és egy laza mozdulattal, szálkás karját megfeszítve fellökte magát a vízből. Louis és Harry is felmásztak mellé, mire picit löktem az új járgányukon. 

- Nem őket féltem! - intettem vigyorogva és kisétáltam a partra Mark mellé. 

Fogalmam sincs, hogy kinek a fejéből pattant ki ez a zseniális ötlet, hogy ők hárman menjenek biciklizni. Kinézem belőlük, hogy pár óra múlva felhívnak a tihanyi kikötőből, hogy gyanús részeg egyedeket találtak és elvileg valami közöm van hozzájuk. 

Azzal is előrébb lennénk, ha Liam velük lenne. 

Így is éppen kifogták a délutáni csúcsot, a nap bármelyik időszakában kevesebben szoktak lenni, mint most. Megállás nélkül figyeltem őket, talán egy órán keresztül is, piáltak, ugráltak, Niall édesem beszorult a csúszdába, Louis újra puszilgatni kezdte Harryt, minden volt. Egy idő után feltűnt, hogy Niall a vízből röhögve gesztikulál, majd ideges lesz, majd Louis magyarázott neki valamit és nevetve felém kezdett mutogatni, mire Niall összegörnyedt és eltűnt a vízben. 

Mindketten beugrottak mellé, Louis lemerült Niall után, Harry pedig gyalog megindult felém. 

Aggódva felálltam és egy hatalmasat sóhajtottam. 

- Na? - nézett rám Mark. 

- Valami történt - hunyorogtam. - Csak ne kelljen használnunk a csónakot... - motyogtam és lerántottam magamról a pólómat, majd sietve megindultam Harry felé. Ez így nem egészen szabályos, de lehet, hogy nincs akkora baj. 

Mikor Harry mellé értem, nevetve átkarolt és Louisék felé kezdett húzni.

- Ugye nincs valami nagyon nagy baj? - kérdeztem nyugtalanul. 

- Áh, semmiség, csak a te Szösszencsed elhagyta a gatyáját és nem találjuk, úgyhogy most lényegébe totál meztelen...

Nahh, itt is elnézést kérek, hogy eltűntem, és azt sem tudom, hogy mikor fogom hozni a következő részt, de majd megoldom valahogy, kárpótlásul ez a rész egy picit hosszabb😁

Remélem annyira nem bánjátok, hogy nem igazán sikerült befejeznem a sztorit a nyáron, valahogy majd szellemüljetek vissza meg ilyesmi. Btw így szerintem hosszabb is lesz🙃

Találjátok ki, hogy ki az a balf*sz, aki képes megfázni és szarul lenni a nyár utolsó napján (WHY??)😭