- Niall... - valaki durván bökdösött a hajnalok hajnalán. Morogva a másik oldalamra fordultam és a fejemre húztam a takarót.

- Harry... Hagyjál már -nyöszörögtem. - Csak még egy percet...

- Niall. Ugye tudod, hogy ma vitorlázunk?

- Mi a fasz... - fordultam felé. - Tényleg...

- Amúgy rajtad kívül már csak Zayn alszik, de ő 3 perc alatt készen van, nem úgy, mint te, úgyhogy emeld meg a csinos kis valagod és öltözz fel. - mondta Harry és elkezdte magára rángatni a ruháit.

- Ja, aha elég sokáig beszélgettünk... - motyogtam.

- Csak az nyugtat meg, hogy hallottuk volna, ha basztok, olyan hangosak ezek az ágyak. Szóval ilyesmiről szó sincs, ugye?

- Ja, csak dumáltunk... Valamiért akkor nem az volt az első gondolatom, hogy megdugjam... - hasra vágtam magam az ágyban és a párnám csücskét babráltam.

- Hujujj - kajánul elvigyorodott, mire csak hozzá vágtam a párnám. - Ha rám hallgatsz, elmész egy orvoshoz - röhögött Harry és kilépett a szobából. 

Fintorogva felkeltem és egy egy idő után idegesíteni kezdett, hogy mindenről Zayn jut eszembe. Bebasztam a kis lábujjam a szekrénybe, mi volt az első gondolatom? Hát persze, hogy Zayn. Annyira jó, mikor valakinek az érintése alatt egyszerűen ellazulsz. Felöltöztem és lementem a földszintre, ahonnan Harry és Louis halk susmogása hallatszódott ki.

- Pálinkás jó reggelt! - vigyorgott rám Louis.

- Neked is? - néztem rá furán, miután meggyőződtem róla, hogy hozzám beszél.

- Milyen volt a tegnap éjszaka? - húzogatta a szemöldökét. - Elég sokáig maradtál nálunk.

- Igen, beszélgettünk - vontam vállat és elővettem a müzlit, belenyomtam az kezem és marokkal tömni kezdtem a fejem.

- Ja, gondolom cérnafűzésről - forgatta meg a szemét Louis. - Tudod, nyald meg, hogy nedves legyen. Szívd meg, hogy kiegyenesedjen, aztán be kell dugni a lyukba - kezdett fetrengeni a röhögéstől.

- Ilyesmiről én nem beszélek - vigyorogtam. - Én csinálom - kacsintottam és párat löktem előre a csípőmmel. Besétáltam a konyhába és kivettem egy doboz tejet. 

- Ezek csak szavak, drága Niall - kiáltotta utánam Louis. Felvont szemöldökökkel mentem vissza a nappaliba és egy újabb marok müzlit tömtem bele a számba és a tejes dobozból ittam rá pár kortyot, majd elkezdtem hangosan összerágni, befurakodtam Harry és Louis közé, hogy felváltva tudjak nyammogni az arcukba. 

Louisnak nagyobb volt a tűrőképessége, mint Harrynek, aki egyszerűen a képemnek csapta a tenyerét és eltolta magától:

- Őszintén Niall, néha azon is csodálkozom, hogy óvodában nem buktál meg... - somolygott. 

- Jó reggelt, srácok! - nyílt ki a bejárati ajtó és egy izzadt Liam lépett be rajta. 

- Te meg eddig hol a rákban voltál? - kérdezte Louis. 

- Futottam? - vonta fel fél szemöldökét Liam és keresztülsétálva a nappalin az emeletre indult. 

- Na, még egy ember, aki egy nap alatt több dolgot vitt véghez, mint én egész életemben.  - húzta el a száját Louis. Hatalmas dobogó hangok jöttek a lépcső felől:

- Ohh, helló Liam, nem mondom, hogy siess, de ha öt perc múlva nem vagy kész, seggbe rúglak - hallottuk meg Zayn jókedvű hangját, majd Liam nevetését. 

- Baszod, ez meg úgy járkál itt, mint egy jeti - nevetett fel Louis. - Te, Zayn, eddig rád vártunk - húzta fel a szemöldökét Louis. 

- Van valami kaja? - bújt be Zayn a hűtőbe, elengedve a füle mellett Louis megjegyzését. - Áhh, kolbász! - újabb lépteket hallottunk és egyszerre kaptuk a fejünket a konyhából kilépő Zayn felé. - Miért nyomorogtok hárman azon a kis kanapén? - húzta fel a szemöldökét és levágta magát velünk szembe, majd egy nagyot harapott a kezében tartott kolbászból. 

Komótosan átültem mellé:

- Finom a kolbi, Zayn? - kérdeztem mellékesen. 

- Ettem már jobbat - mondta és a szájában tartva kérdés nélkül megemelte a lábam és megnézte a sebet a talpamon. - Na, ma már semmi...

- Mehetünk - lépett oda hozzánk Liam, ahogy leugrott a lépcsőről. 

- ...bajod - fejezte be Zayn a mondatot és kedvesen rám mosolygott. 

- Oké - állt fel Louis. - Valakinek van hangszórója? - nézett körbe. - Csak mert az én party-robbantó kicsikém egy icipicit lehet, hogy nagy lesz ide... És pia is kell. 

- Akkor irány a CBA! 

Mintha mi szartuk volna a spanyol viaszt, úgy vonultunk végig Zamárdin. De komolyan, min öt amatőr dzsigoló. A fél boltot felvásároltuk, szerintem semmi pia nem maradt utánunk. Fogalmam sincs, hogy kinek a pénzéből ment a dolog, de őszintén sajnálom az illetőt. A városnak viszonylag kicsi kikötője volt, egyből meg is találtuk Zayn apjának a hajóját.

- Nem semmi faterod van... - néztem elismerően rá. 

- Tud az öreg, ha nagyon akar - hunyorgott a napszemüvege mögül. - És? valaki tud vitorlázni? - mindannyian tágra nyílt szemekkel néztünk rá. - Csak hülyülök nem kell beszarni - nevetett fel harsányan. 

- Ez nagyon rossz poén volt - röhögött Liam és Louis-val szinte egyszerre léptek rá a hajóra. 

- Dehogynem! Ez volt az évszázad vicce! 

- Vigyázzatok, mert Zayn megette reggelire Harry elől a tréfa répáit. - vihogtam és lazán elrugaszkodtam a partról. - Egyébként van BÁRMI, amihez nem értesz? - fordultam Zayn felé, aki még a parton állt és mindenféle kötelet rakott ide-oda. - Gitározol, vízimentő vagy, vitorlázol, szörföztél... - Zayn elgondolkozott. 

- Talán egy éven keresztül autószerelő voltam. Suli után minden nap...

- Nem kell még jobban a földbe döngölni, oké?! - hihetetlen ez a pali. Esetleg fehérnemű-modell nem volt?? Vagy sziklamászó? - Talán az önbecsülésemnek jobb, ha tartunk egy kis távolságot - nevettem fel. 

- A szexuális életeddel ellentétben. Arra nem biztos, hogy pozitív hatással lesz. - nevetett fel Louis. Az volt a probléma, ha az első dologgal, ami a kezembe akad fejbe baszom, akkor egy vodkás üveget csesztem volna tönkre. Piát pedig nem pazarlunk. Maradt a " kicsinállak" nézés. 

- Te, Zayn, ember, még van időnk, hogy megnézzem, rendben van-e az életbiztosításom? Nem hiszem, hogy ez az izé... 

- Lazíts, Harold - nevetett Louis és Harry felé nyújtotta a kezét, aki bizonytalanul állt a parton és a vitorlást méregette. Félénken Louis tenyerébe csúsztatta a kezét és mellé lépett. 

Zayn elkötötte a hajót, egy határozott mozdulattal ellökte a parttól és csatlakozott hozzánk. Miközben azon volt, hogy kijussunk a kikötőből, Louis bekapcsolta az ő "kicsikéjét". Ami egy böhöm nagy hangfal volt. De tényleg, irgalmatlanul nagy. 

- Na és akkor most, megismerhetitek Louis Grófo Tomlinsont. 

Ezt csak így beraktam ide🤣