-Tessék, vedd ezt be.-nyújtottam Taehyung felé, egy szem fájdalomcsillapítót, amit ő kivéve a kezemből és a szoba másik végébe dobott. 

-Nekem nyalóka kell...a te nyalókád.-súgta elém térdelve, majd lágy csókot lehelt, a még nyugalmi állapotban lévő tagomra. 

-Részeg vagy, nem tudod mit beszélsz. Most viszont, menj a fürdőbe és zuhanyozz le.-a fiú elsötétült szemekkel nézet fel rám, arca vörös színben pompázott, ajkai pedig ártatlan mosolyra húzódtak. Mielőtt még elkezdhettem volna felizgulni, a házi dolgozatomon fekvő macskának szenteltem a figyelmem és azon kezdtem gondolkodni, hogy mikor történt nálunk szerepcsere. 

-Felizgatsz ezzel a kemény fiú szerepeddel. Jelen pillanatban még azt is hagynám, hogy a seggembe dugd az öklöd, szóval azt ajánlom élj a lehetőségeddel.-amikor V újból visszanyerte fölöttem az irányítást, fölém magasodva elkezdett az ágy felé tolni.-Okoz nekem örömet, Jungkook, mutasd meg milyen amikor uralják a testedet.

Helyet cserélt velem és ráülve a matracomra, magára húzott. Tudtam, hogy gondok lesznek, ha hazaérünk a suliból. Már az utcán sem bírt magával, most pedig még annál is durvább.

Lekapta magáról a felsőjét, majd kezemet szépen kidolgozott hasfalára csúsztatta. Ujjaim alatt éreztem a már régi hegeinek nyomát, amik elszórtan helyezkedtek el felsőtestén. 

-Tae...e-ez így nem helyes. Te részeg vagy, hidd el, ha ma lefeküdnénk, kicsi lenne az esélye annak, hogy nem fogod megbánni.-szálltam le róla, mire mosolya eltűnt a gyerekeket megszégyenítő arcáról. 

-Tudsz adni ruhát, elmegyek fürdeni.-súgta durcásan miközben nekiállt levetkőzni. Előkotortam neki pár ruhát a szekrényemből amiket a kezébe adva figyeltem ahogy elvonszolja magát a fürdőig.

*********************

-Zúg az agyam.-morogta Taehyung, hajnali háromkor én pedig válaszul megrántottam a vállamat, majd komor tekintettel néztem rá szemüvegem mögül. 

-Ki a franc az a William? És miért akarja, hogy megölj, engem?

-Honnan tudsz te erről?-nézett rám rémülten és egyben csodálkozva. Szívem heves dobogásba kezdett és próbáltam nem a legrosszabbra gondolni. Valahonnan ismerős a William név, mintha már mondta volna nekem valaki.

 Amikor V látta rajtam, hogy nem áll szándékomban válaszolni kifújta a tüdejében lakozó levegőt és az íróasztalomhoz sétálva, ráült a velem szemben lévő székre.

-Figyelj ez bonyolult.-fogta meg a kezeimet amit én kirántva övéiből, mellkasom előtt fontam keresztbe.

-Jó vagyok matekból.Mennek a bonyolult feladatok is szóval nyugodtan mondhatod.

-Rendben... Emlékszel arra a napra amikor utoljára itt voltam?-bólintottam, majd vártam a folytatást.-A sheriff helyettes hívott telefonom, William Collins. Röviden annyi, hogy mivel túl sokan vagyunk a bandában, meg kell ölnöm három embert...

-Miért pont hármat? Kettő nem elég?-a fiú megrázta a fejét, majd elfordulva tőlem folytatta a mondanivalóját.

-Három súlyos bűncselekményt követtem el, ez pedig három emberem életébe kerül. Az egyikük te vagy, Jungkook. A terved, miszerint belépsz a bandánkba a helyettes fülébe jutott  és most addig nem nyugszik amíg meg nem öllek.-a hallottak szépen lassan jutottak el a tudatomig, azonban amikor felfogtam azoknak a jelentését, hatalmas sokk érte az egész lényemet. Taehyung felém fordulva, hideg tenyere közé fogta az arcomat amit hüvelykujjával kezdett el simogatni megnyugtatásom érdekében. 

-É...és te meg....

-Nem, ez eszedbe se jusson Kookie. Fontos vagy számomra és, ha börtönbe is kell mennem amiatt, mert nem öltelek meg akkor hagyom, hogy elkapjanak a kopók.-suttogta ráhajolva az ajkaimra miközben ujjait hajamba vezette.

Arca vörös színben pompázott, szemei azonban gyermekien csillogtak. Éreztem, hogy valamit nagyon mondani akar viszont látszólag nem nagyon tudta, hogy hol kezdjen hozzá.

-Szeretlek, Kookie...-csókolt meg végül, kiszáradt párnácskáival amiket fogaim közé csippentve szívni kezdtem.

Oh My Jesus, 11.1K megtekintés. 

Egyszerűen hihetetlen..nagyon szépen köszönöm nektek, csodásak vagytok😍😍😍😍😭😭