Taehyung:

Lassan sétáltam az utcán, miközben a merevedésem eltakarásával szenvedtem, amit Jungkooknak köszönhetek. Próbáltam undorító dolgokra gondolni, de nem voltam képes kiverni Kookie nyögéseit a fejemből.Szinte láttam a lelki szemeim előtt ahogy elfeledkezve a szüleiről, megmutatja nekem azt a gyönyörű hangját miközben a számba üríti forró magját.

-A sheriff helyettes hívott ide.-motyogtam amikor már megérkeztem az úti célomhoz. A lány aki velem szemben ült a füléhez emelte a telefonkagylót és bejelentette az érkezésem. 

-Néhány perc múlva jön, addig kérem várjon itt.-annak ellenére, hogy az előbb angolul beszéltem hozzá és, hogy egy iskolába járunk szépen artikulálva, a lehető leglassabban ejtette ki a szavakat. 

-Mondja csak hölgyem,-kezdtem el mondatom, eljátszva azt, hogy nem ismerem miközben közel hajolva hozzá ujjaim közé zártam egy rakoncátlan, fekete hajtincsét.-ha most elővenném a táskámban lapuló késemet és az mondanám, hogy elfogom vágni azt a csinos kis torkát akkor a helyettes előbb ide érne?

-É-én nem tudom.-suttogta könnyes szemekkel. Fölényesen elmosolyodva lehajoltam a táskámért és miután megkaparintottam a keresett tárgyakat mindkét kezemet ökölbe zártam és az előttem álló lány felé tartottam.

Szegény egész testében remegett, azonban megérdemelte. Tudom, hogy régóta bejön neki Jungkook, aki természetesen az én tulajdonomban áll, éppen ezért kell egy kicsit rá ijesztem. Tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a ranglétrán hol is van az ő helye.

-Kim Taehyung, nem vagy olyan helyzetben, hogy a gyakornokok életével viccelődj.-hallottam meg egy mély számomra idegesítő és visszataszító hangot. 

-Collins nyomozó, örülök a találkozásnak. Mikor megy nyugdíjba?-kérdeztem egy mosoly kíséretében ami a válasz után még szélesebbre nőtte ki magát. 

-Soha.

-Ugyan helyettes, mindannyian ismerjük a szabályokat. Hazudni rossz dolog. 

-Tudom, hogy megakarsz ölni, Taehyung. Háromszor tartóztattalak le és, ha nincs az a seggfej apád akkor még most is bent rohadnál valamelyik állami börtönben.-morogta unottan mire lehajolva a táskámért elindultam a férfi irodája felé. 

-Szeretném ismertetni a szabályomat, William.-mondtam leülve az egyik székbe, majd a háttámlának döntve a hátam, lábaimat felpakoltam az íróasztalara és a tetején lévő papírokra-Ha még egyszer mondani mersz valamit az apámról vagy bármelyik másik rokonomról, nem fog érdekelni, hogy harminchét éves vagy, sőt még az sem, hogy ott vannak az elcseszett a gyerekeid, nem fog érdekelni, hogy fájdalmas vagy fájdalommentes halálod lesz. Csak fogok egy kurva nagy kést, belebaszom abba szépen kidolgozott izmos hasadba, majd kibelezlek és megetetlek téged a többi kopóval, aki ebben a rohadt szakmában dolgozik! 

-Keresnének téged, ugye tudod?-lábaimat lelökve az asztaláról nézett kérdőn a szemembe amikor már velem szemben ült. 

-Leszarom.-adtam neki a boldog hanglejtésű válaszomat.-Most pedig mondd el, hogy mi a francért rángattál ide.

-Nagyon ideges vagy ma éjszaka. 

-Nem mindenki szereti, ha álmából felzaklatja egy telefon hívás, Collins nyomozó.-akaratlanul is vissza gondoltam a készülékem jelzése előtti pillanatokra így a még mindig félmerev állapotban lévő nemességem éledezni kezdett.

-A sheriff fiáról szólt az álmod, TaeTae?-a férfi úgy gügyögött nekem, mintha egy kisbaba lennék amitől felfordult a gyomrom. Szememmel valami éles tárgy után kutattam amivel letudnám szúrni az előttem ülő vadbarmot azonban ez neki is feltűnt ezért komolyabb hangnemre váltva belekezdett a mesélésbe.-Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy te és a csapatod a környék legprofibb gyilkosai, akiket nem tartoztathatunk le a amiatt a faszszopó....

Tekintetem komorrá változott, amit a helyettes is észrevett így megállt a mondanivalójában.

-Ne zavartasd magad folytasd csak, ha unod az életed.

-Inkább a lényeget mondanám, ha nem baj.-súgta remegő hangon. Én csak az asztalán lévő papírkupac felé nyúltam aminek a tetejéről leemeltem egy mappát.-Azt kérlek ne nyisd ki.

-Félsz, hogy megtudom a mocskos kis titkodat, William, hát akkor ezt beszoptad, mert tudom, hogy mit művelsz a feleséged háta mögött. 

-Nem tudsz te semmit-idegesség volt a hangjában, éreztem, hogy legszívesebben, most előrántaná a pisztolyát és szitává lőne viszont volt egy kis gond, kellettem neki, szüksége volt rám csak még nem tudom, hogy miben tudnék segíteni neki.

A táskámba süllyesztettem a kezemben lévő igen csak vaskos mappát, majd hátra lökve a székemet az asztalra támaszkodtam és közel hajolva a férfi füléhez beszélni kezdtem. 

-Körülbelül egy éve jöttél rá, hogy nem elég jó neked a nejed. Elég későn tekintve, hogy tíz éve vagytok házasok. Megcsaltad. Mindenféle kis ribancot összeszedtél és, ha nem téved a szimatom-ami képzeld, kígyó létemre sokkal jobb mint nektek kopóknak-akkor még a kint lévő tanonccal is össze feküdtél. Csak, volt egy kis baj, igazam van Baby boy? -Utolsó szavam hallatán teste összerándult, felgyülemlett nyálát pedig nehézkesen ugyan, de leküzdötte torkán.

-Menj a pokolba Tae....

-Azt kérdeztem igazam van-e, helyettes?! Te most nem pofázol közbe semmi baromságot, csak válaszolsz a kérdéseimre úgy mint amikor te csináltad ezt velem.-az ajtóhoz sétáltam azzal a céllal, hogy bezárjam azt, azonban mozgolódást hallottam a hátam mögül. A pólóm alatt rejtőzködő fegyveremért nyúltam amit kibiztosítva a férfira szegeztem. -Folytatom a történeted hátha engedelmesebb leszel. Miután harminchat év után amelyből tízet egy nővel éltél le elfogadtad magad olyannak amilyen vagy, a fiatal lányokat, fiatal fiúkra cserélted le. Szado-mazo partikra jártál, fiatal pasiknak hagytad, hogy szét kúrjanak téged, hajnalban jártál haza-néha még most is ezt teszed-miközben a gyerekeid és a feleséged, akik szeretnek téged az ágyukban alszanak. Basszus William, te még nálam is nagyobb köcsög vagy.

-Honnan tudtad meg, A....-fintorogva emeltem fel a kezem így a férfiba fojtva a szót. 

-Ez oly mindegy. Most pedig te jössz, haver. Miért hívtál?-kérdeztem kíváncsian, majd újból megkíséreltem az ajtó bezárását ami ezúttal sikerült is. Visszaültem a helyemre és feszülten vártam a választ. 

-Meg kéne ölnöd valakiket. Jól megfizetném és a veszteségedet pótolnám a jól képzett munkatársaimmal. 

-Állj, először is a Kígyók nem bérgyilkosok, nem ölünk ártatlan embert némi pénzért, másodszor pedig milyen veszteségről beszélsz te?-sejtettem mit szeretne, azonban jobb mindig a biztosra menni, kivéve persze, ha nem.   

-Túl sokan vannak a bandádban Taehyung. Túl sok kár van a te számládon, ebből pedig három elég súlyos törvényszegés, ha megölsz három általam választott emberedet, akkor viszont az összes félrelépésed ellesz tüntetve. 

-Ki az a három ember?-nagy önuralom kellett ahhoz, hogy ne fojtsam meg most azonnal az előttem ülőt, viszont az akaraterőm minden egyes másodperccel csökkent legalább két százalékot. Collins nyomozó pedig látva az idegességem pattanásig akarta feszíteni a húrt.-Mondj,már három kibaszott nevet, te elmebajos görény vagy kitépem a retkes hangszálaidat!

-Mondjuk kezd Jhon barátunkkal. A második lehetne David, neki legyen gyors halála.-abbahagyta a beszédet, tudja, hogy a legjobb barátaimon kívül kik azok az emberek akik vérprofik, de még hiányzik egy név, egy olyan embert akar velem megöletni aki fontos a számomra, aki minden bizonnyal otthon ül és kérésemre fittyet hányva vár rám a szobájában ülve.

-Az utolsó áldozatodnak viszont lassú és fájdalmas halált akarok,  amilyent te is megérdemelnél Taehyung. 

-Ki az?-kérdeztem egyre kétségbe esettebb hangon, a kezem remegett ezzel együtt a fegyverem is, a szemem kiszáradt így amikor pislogtam egyet látásom elhomályosodott a könnyfátyoltól.

-Jeon Jungkook.-ejtette ki száján William a fiú nevét miközben ajkainak egyik fele felfelé görbültek. 

Annyeong!🙋🙋 Végre sikerült egy hosszabb rést is össze hoznom, ha ezt a duma részt nem vesszük akkor 1088 szót kreáltam. 

Remélem tetszik nektek az új rész 

TaeTae-nek pedig nagyon boldog születésnapot!💖💖💖💖💖💖💙💙💙💙💙