-Tényleg szereted őt vagy csak távol akarsz magadtól tartani?-kérdeztem Tae-t amikor megakart csókolni. Amíg válaszára vártam hátráltam pár lépést, hogy ne kelljen éreznem nyakamon forró leheletét.

-Még én sem tudom igazán.-motyogta-Viszont hiányzol. Próbáltalak kizárni az elmémből, de minden egyes pillanatban, amikor Yoongira néztem hozzád akartam rohanni, hogy addig csókoljalak amíg bele nem halok. 

-Ezzel kicsit elkéstél nem gondolod? Jobb lett volna, ha ezt akkor közlöd velem mielőtt benyögöd a telefonba, hogy te és ő együtt vagytok.-hallottam a gúnyt a hangomban miközben beszéltem, és ettől csak még rosszabbul éreztem magam. Nem akartam vele ilyen hangnemben beszélni, de a szavai ezt váltották ki belőlem. 

Közelebb lépett hozzám, és időt sem hagyva nekem ajkaimra tapadt. Éreztem az arcomon végigfolyó könnycseppjeit, amik hatására minden erőmet összeszedve elakartam tőle húzódni, tervemet az az egy dolog akadályozta meg, hogy Tae nem engedett szorításán,helyette ölébe kapva folytatta ajkaim ostromát.

Kezei erősen tartottak engem miközben tenyere a fenekemet markolta. Próbáltam mozgolódni hátha elenged, de ezzel csak azt értem el, hogy férfiassága elkezdett éledezni.

-Taehyung, neked ott van Yoongi! Smárolj vele addig amíg meg nem fulladsz, de engem felejts el  amíg csak egy második leszek az életedben! Nem vagy kiskirály aki bármit és bárkit megkaphat hiába is érzed magad annak!

Kihasználva V döbbenetét el löktem magamtól és kicsit megtántorodva a talpamra érkeztem. Egy autó suhant el mellettünk ezzel megvilágítva az arcunkat. Láttam a könnyeket végig folyni Tae arcán, ezért inkább megfordultam és elindultam, a mögöttünk lévő Jiminhez.

-Eddig te futottál utánam Jeon Jungkook, azonban ne várd tőlem azt, hogy én is megtegyem ugyan ezt!- tartott pár másodpercnyi szünetet, majd folytatta-Ne ringasd magad abban hitben, hogy a Suicide Snakes minden egyes tagja odáig van érted, egy szavamba kerül és másnap már nem fogod látni a napfelkeltét. 

-Észben tartom.-intettem, majd nem törődve Tae-vel elindultunk Jiminnel a a sötét utcákon.

*************

Másnap reggel Jimin csókjaira keltem amiket a meztelen vállamra kaptam. Halkan nyöszörögni kezdtem, majd a fiú felé fordultam és kinyitottam a szemeimet.

-Jó reggelt szép fiú.-mosolygott rám aranyosan, mire morcosan bújtam a mellkasához.-Ne aludj vissza. Mennünk kell edzeni, ma végre esik az eső.

-Én nem fogok esőben futkározni!-morogtam álmosan, mire csak egy halk nevetést kaptam. 

-Öltözz fel, kapsz öt percet, ha nem leszel a konyhában annyi kört fogsz futni amennyit késel!-mondta, majd ki ment a szobályából.

Hangosan fújtatva kezdtem el öltözni, miközben próbáltam nem törődni a testemben lévő izomlázzal.

Hi emberek! Nethez jutottam és ki is használtam. Kb. nyolc sztorit kezdtem el füzetbe írni amiket valamikor ide is fel fogok rakni, de az az idő messze van. Mivel ezen a héten szünet van és kaptunk kémiából egy házi dolit muszáj leszek másnál csövelni, hogy  megtudjam írni szóval pár napig zaklatom itt a népet.

Remélem örültök neki.

Most pedig szeretném megköszönni nektek az 5K megtekintést. Imádlak titeket, de tényleg még így ismeretlenül is.😍😍😘