2.Bejegyzés

Mielőtt belekezdenél, át írtam pár dolgot az előző részben, szóval olvasd újra, mielőtt belekezdenél. Jó szórakozást!

Kedves Naplóm!

Rohadtúl irritatív számomra, hogy ezt mindig le kell írnom. Tovább lépve a problémámon.
Most épp ebédszünetem van és a suli tetején ülök, mert ide senki nem olyan fasz, hogy feljöjjön a tél közepén rajtam kívűl.
Miután kedves ofőnk betolta a seggét az órára, bejelentette, hogy újtanulót kaptunk. Komolyan úgy mondta, mintha valami fogyatékos bagázs lennénk, (ami félig igaz) és nem tudnánk rájönni, abból, hogy egy még nem látott gyerek itt baszakszik, hogy új tanulónk van.
Jó inkább nem hergelem magam tovább ezzel, vannak még más dolgok is amik miatt konkrétan úgy érzem le kéne ugranom innen.
Szóval.
Ezután a gyermek bemutatkozott nekünk, asszem valami Park volt annyira nem izgatott. Nem is figyeltem rá, hát mit érdekel, hogy ki az újjabb balfék osztálytársam. Csak annyi tűnt fel, hogy a szokásosnál magasabb, nőiesebb hanggal rendelkezik. Egyszer csak meghallottam a nevem, mire azért felnéztem, s a tanár közölte, hogy a gyerek mellettem fog ülni, én meg legyek kibaszott kedves vele. Probáltam meghatni a nőt azzal, hogy rondán nézek rá, de közölte, hogy ideje szocializálódnóm, és hogy ha egyetlen rossz szót is hall felőlem a gyerektől, akkor megyek az igazgatóhoz.
Mondjuk ez a legkevesebb, mert a diri csíp engem, és én is őt. Ő az egyetlen normális tanárom.
Visszatérve, miután tanáromra nem sikerült hatnom a gyereket kezdtem bámulni a lehető leggonoszabb arckifejezésemmel. Szerencsétlen olyan ijedt képet vágott. Szerintem be is hugyozott félelmében. (Nem mintha annyira ijesztő lennék.)
Aztán az ofő közölte, hogy majd vezzessem körbe a suliba. Na azt majd lesheti. Egyébként sose értettem, hogy az új diákokat miért kell körbe vezetni. Biztos, hogy minden óráján lesz legalább egy ember aki velünk van egy osztályban, így ez tök felesleges. Ha meg annyira nagy szüksége van rá, akkor megkér valaki mást. Nem vagyok én a bébiszittere.
Igazából, egy teljesen átlagosan néz ki a gyerek egy kis karizmatikus plusszal, de nincs benne számomra semmi különleges.
Egyébként megjegyzem, hogy órán a csajnak feltűnt a rágó a hajában. Teljesen összeomlott idegileg. Sikoltozni kezdett, meg kiabálni, hogy kinyírja azt aki ezt tette vele. Hát az ofő próbálta kinyomozni, hogy ki lehetett, de nem nagyon jött összeneki. Kajak felsorolta az egész osztályt az én kivételemmel, de nem jött rá. Nem is fog. A csaj meg már vísítozva bőgött, hogy mit tettek a hajával. Legalább, most okkal sikoltozott. *Ördögi nevetés*.
Óra után meg  a tökmag (tudod a mellettem ülő gyerek) remegő hangon megkérdezte, hogy körbe vezetném e. Diszkréten közöltem vele, hogy nem, mire úgy nézett ki mint akiben egy világ omlott össze. Ne szenvedjen már! Itt én vagyok a szemvedő fél, mert nekem kell elviselnem az orákon a folyamatos jelenlétét.
Na a lényeg, hogy utána már nem igazán tudom mi volt vele, mert elkezdtem fülhallgatóval zenét hallgatni, hogy ne a köré csődűlt marha csordát kelljen hallgatnom. Szerintem az új gyerek klausztrofóbiát kapott tőlük. Én éreztem a nyakamba ahogy szuszognak, undorító volt.
Aztán most az ebédszünet elején meg kérdezte, hogy eljöhet e velem. Mire szintén nem-et mondtam. Nem tudom, hogy, hogyan nem sikerült felfognia, hogy én már az első perctől kezdve nem akarok vele semmilyen kapcsolatot teremteni, mindenesetre gratula neki.
Hál istennek utána már nem zaklatott.
Most viszont megyek vissza mert énekem lesz. Komolyan az egyetlen érdekes tantárgy. Na majd írok.

2017/01/03/ Kedd ebédszünet

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top