Harry szemszöge: 

Ez a rohadt hajó nem megy elég gyorsan. 

Körülbelül egy órája hajózunk teljes sebességgel, és még mindig nem látom Drake hajóját. Tudom merre ment, végignéztem ahogy elmegy az ÉN Bellámmal. 

De nem számít milyen gyorsan próbálom mozgatni a hajóm, nem zárkózik fel az ő hajójához. Az éjszaka közepénél járhattunk, így nem láthattam sok mindent, de még így is láthattam volna a hajója árnyékát, de nem láttam semmit. 

SEMMIT. 

A gondolat frusztrált, hogy váratlanul ért a támadása. Eddig is rajta volt az 'Emberek, akiket meg fogok ölni' listámon, de ezzel most a legtetejére ugrott. Félrelökte a listán szereplő másik tizenhárom rohadékot, ez pedig jelent valamit. 

Ez a pöcs érezni fogja a haragomat, ha végre megtalálom. Ebben biztos vagyok. Senki sem úszhatja meg, hogy bántotta az én Bellámat következmények nélkül. 

Előre-hátra mozogva a fedélzeten a kezeimmel a hátam mögött,  nem bírtam ki, és arra gondoltam, hogy Bellának most egyedül kell megbirkóznia a dolgokkal. Imádkozom azért, hogy jól van, de nem tudom, hogy ez igaz-e vagy sem. 

Honnan tudhatnám mit csinál, ha nem vagyok mellette? Ki tudja miket tehet vele, én pedig itt vagyok ezen a hajón tehetetlenül, míg ő hasznot húz Bellából. Bella erős, de nem elég erős ahhoz, hogy távol tartsa magától túl sokáig. 

Még ha elszalad és elrejtőzik is, Drake és a nagy idióta legénysége elkapja őt. Tényleg idióták, de ha Drake parancsol valamit, akkor megteszik. Bellának nincs esélye ennyi ember ellen, ezt tudom. 

Ezért igyekszem annyira, hogy visszaszerezzem őt. Meg kell mentenem, mielőtt túl késő és minden ártatlanságát elveszti. 

De ezt nem tudom megtenni jelenleg, mert EZ A ROHADT HAJÓ NEM MEGY SEMMIVEL SEM GYORSABBAN! 

"Kapitány." Louis hangja megszakította ütemezett mozgásomat, arcomat felé fordítottam. 

"Mi az?" kérdeztem élesen, választ várva. A dühöm biztosítéka rövid volt, és köteles voltam bármelyik percben felrobbanni. 

"Ne aggódj annyira. Nemsokára megtaláljuk, ígérem." próbált megnyugtatni, kezét a vállamra helyezve, de én leráztam azt és a tenger felé fordultam. 

"Nem aggódom az miatt, hogy nem találjuk meg, Louis. Már mondtam." mondtam és ő bólintott. 

"Attól félsz, hogy Drake bántani fogja őt." fejezte be és most én bólintottam. 

"Nincs elég ideje, hogy bánthassa." szakított félbe minket Niall hangja, mindketten összezavarodva tekintettünk rá. 

"És miért is?" kérdeztem idegesen, nem értettem miről beszél. De ő csak rám mosolygott, és hüvelykujját nyújtotta felfelé, többi ujját behajlította. 

"Látunk egy hajót körülbelül hatszáz méterrel előttünk. Nagyon hasonlít Drake hajójára. Reggelig utolérjük, és akkor biztosak lehetünk benne, hogy ő az." mondta Niall, egy mosoly tört az arcomra. 

"Ez remek!" mondtam feltöltődve, feltüzelve magamat a szembeszállásra. Oh, sok örömet hoz majd nekem, hogy péppé verem azt a faszkalapot. Le is fogom lőni. Leszúrom késsel... és a tengerbe dobom. 

Ezek a gondolatok folyamatosan érkeztek fejembe, és egyre izgatottabb lettem, hogy szembenézhetek vele. Még mindig dühös voltam, ez egyértelmű volt, de boldog voltam, hogy végre meg fogja kapni azt, amit érdemel. 

És én leszek az, aki megadja neki a büntetését. 

"Továbbra is haladjunk teljes gőzerővel, le kell csökkentenünk a két hajó közti távolságot, amennyire csak lehetséges. Ha nem érjük el, sosem fogjuk tudni megmenteni Bellát. Létfontosságú, hogy utolérjük reggelig." parancsoltam, Niall és Louis is bólintott, majd magamra hagytak a fedélzeten, és a helyükre mentek, hogy tegyék amit mondtam. 

Megfordultam és újra a tengert néztem. "Ne aggódj Bella, megyek érted." suttogtam, kezeimet a korlátra helyeztem, miközben a szemeimet lehunytam, hagyva hogy a csípős hideg arcomhoz érjen. 

Próbáltam megnyugtatni gondolataimat, de nem működött. Az, hogy utolérjük a hajóját egy pozitív dolog, de a tudat, hogy reggelig nem fogjuk tudni utolérni, újabb problémákat szőtt. 

Drake-nek 12 órája van, hogy megkapja Bellától amit akar. Már három órája, hogy elvitte őt, de nem hiszem hogy Bella ilyen könnyen megadta magát. 

Szerencsére, ha csak reggel fogja megadni magát Drake-nek, mert nem lesz esélye menekülni, akkor megmenthetem őt anélkül, hogy megsérülne. 

Amennyire erősen bíztam Bella képességeiben, annyira a negatív gondolatok is a fejembe férkőztek, és Drake kegyetlen mosolya jelent meg előttem. 

Okosabb, mint azt az emberek gondolnák, és ez hátrány lehet Bellának. Drake hátborzongató, ravasz és szörnyű. Találni fog megoldást arra, hogy reggelig megkapja őt, és ez az, amitől tartok. 

Főleg azok után, amiket a nőkkel művelt, nem hiszem tudok élni magammal tovább, ha Bellával is megteszi. Ez kínozni fogja őt az egész hátralévő életében. 

Nem, ez nem fog megtörténni. Meg fogom őt menteni, mielőtt megtörténhetne. Megmentem, mielőtt érzelmileg félne az élettől. 

Ez az, amit mondogatnom kell magamnak. 

Felnéztem az égre, a sötétség még mindig nagy volt. Talán éjfél vagy egy óra lehet, ami azt jelenti, hogy hét óra és megérkezem Bellához. 

"Gyerünk Bella, ne add fel még. Megyek érted."