J U N G K O O K

Szemeimet összeszorítva nyújtóztattam ki elgémberedett végtagjaimat. Még sötét volt a szobámban, csupán a tévé gyér fénye adott egy kis világosságot. Így vettem észre a szöszit, aki fejét a mellkasomon pihentette. Szemei lehunyva voltak, hosszú pillái meg-megrebbentek. Óvatosan az arcához nyúltam és ujjbegyemet végighúztam rajta.

Érintésemre megmozdult, de szerencsére csak még jobban hozzám bújt, miközben egyet szusszanva ölelte át karjával a derekamat. Hasam megremegett és nehéz volt még magamnak is bevallani, de azok a bizonyos pillangók Jimin közelségétől életre keltek. Egy apró mosollyal néztem az alvó szépséget és percekig képes lettem volna gyönyörködni benne, de közelsége és testének melege olyannyira megnyugtatott, hogy lassan ismét átadtam magam az álmaimnak.

***

Lassan nyitottam fel szemeim, hogy valamennyire megszokjam a hirtelen világosságot, ami az ablakon keresztül szűrődött be. Reflexből a jobb oldalamra simítottam a matracon, de Jiminnek hűlt helyét találtam, csupán a gyűrött lepedővel szemeztem, míg az álmosság véglegesen is tovaszállt. Lentről mozgolódást és halk zenét hallottam, így csakis Jimin lehetett az, ezért is öltöztem fel ráérősen és, mután elvégeztem a reggeli teendőim, idejét láttam annak, hogy meglessem, mit mesterkedik Jimin.

Csípőjét a hangszóróból szűrődő zene ritmusára ringatta, miközben a reggelit készítette. Muszáj volt visszafognom magam, hogy ne abban a pillanatban ölelgessem meg, amiért ilyen aranyos tudott lenni. Az én fehér ingem volt rajta, amit még a múlt éjjel tépett le rólam, egy-két gombot is leszakítva róla. Combja közepéig ért, így még aranyosabb volt, ahogy azt viselve riszálta fenekét. Alsó ajkamat benedvesítettem a nyelvemmel, majd a falnak dőlve megtartottam a jobb kézfejemmel a bal könyököm, hogy kényelmesen csípkedni tudjam az ajkamat.

Egyszerűen nem tudtam betelni a látványával és az is rátett egy lapáttal, amikor elkezdte énekelni a szám dalszövegét. Angyali hangja betöltötte a konyhát, nekem pedig libabőrök keletkeztek testem minden egyes pontján. Ez a fiú mindig meg tud lepni és, ahogy hangját hallgatva figyeltem kecses táncmozdulatait, csak akkor jöttem rá, hogy mennyire belehabarodtam.

Jimin hirtelen megfordult tengelye körül, így tekintetünk szinte azonnal találkozott. Szemei hatalmasra tágultak, ajkai pedig szétnyíltak egymástól, amikor realizálta, hogy bizonyára végignéztem a kis előadását. Elpirult arccal sütötte le szemeit, mire én rögtön elé léptem.

- Ne hagyd abba! - simítottam derekára, mire ő szégyenlősen felpillantott rám. - Folytasd csak nyugodtan, nagyon jól csinálod. A hangod pedig meseszép.

- Tényleg? - kérdezte kissé felderülve, mire egy mosoly kíséretében orromat az övéhez dörgöltem.

- Hazdunék én neked? - kérdeztem, mire az ő mosolya is egyre jobban szélesebb lett. - Egyébként ez a kedvenc számom, szóval gyerünk, had halljam azt az édes hangod! - nyúltam a távkapcsolóért, hogy felhangosítsam a dalt, ami újra és újra ismétlődött már tíz perce.

Jobb kezemmel átkaroltam karcsú derekát, balommal pedig megfogtam az ő kezét. Jimin megvárta, míg ismét elkezdődik a dal, majd énekelni kezdett, nekem pedig újra és újra borzongás futott át gerincem mentén. Idővel már kicsit gyorsabbra vettem a tempót, ahogy a ritmus is felgyorsult, majd elég bátorságot véve én is becsatlakoztam az éneklésbe. Sosem szerettem mások előtt énekelni, mivel nem voltam biztos abban, hogy tetszene-e másnak a hangom és nem akartam leégetni magam. Ám Jimin tett róla, hogy kibontakozzak és több oldalamat is megmutassam neki, amiért nagyon hálás vagyok. Végre lett valaki, aki mellett önmagamat adhatom anélkül, hogy félnék, mit szólna hozzá.

- Istenem, de csodálatos hangod van, Jungkook! - tátotta el a száját, mire én elmosolyodva csitítani kezdtem, hogy ne beszéljen, hanem énekeljen tovább. Bár nagyon is jól esett, amit mondott. - Nekem is ez az egyik kedvenc számom - szólalt meg, amikor a dal a végefelé járt. - Egyszer erre a számra táncoltam a bárban, amikor nagyon a megszállottja voltam.

- Van róla felvétel? - csillantak fel szemeim, mire Jimin kuncogva bólintott egyet.

- Még megvan a telefonomban, ha akarod megmutathatom - rántotta meg vállait, mire én heves bólogatásba kezdtem, ezzel Jimint megnevettetve. - Várj egy pillanatot.

- Akár kettőt is, ha aztán láthatom!

Leállítottam a zenét, amikor Jimin visszatért a telefonjával a kezében. A nappaliba terelt, majd a kanapén elkényelmesedve megkereste a felvételt. A telefont a kezembe adta, majd szorosan hozzám bújva eltakarta az arcát. Nem lehetett levakarni a mosolyt az arcomról, miközben a felvételt néztem. Jimin kecses és egyben vadítóan szexi mozdulatai az őrületbe kergettek, nem beszélve a vörös öltönyről, amiben olyan terpesszel állt elő, hogy azt hittem, abban a pillanatban leteperem. Bár nem nagyon tetszett, ahogy szorosan mögötte táncolt egy csapat izompacsirta. Állkapcsom befeszítve néztem végig a videót.

- Miért nem nőkkel táncoltál? - tettem fel a kérdést, mire ő meglepetten nézett rám.

- Ez egy melegbárban volt, Jungkook. A közönség nem gerjed a nőkre - közölte az igazságot, mire én számat elhúzva indítottam el még egyszer a videót. - Jungkook? - szólított meg, amikor már negyedjére tekertem vissza a videót oda, ahol a többi sráccal táncolt. - Te feltékeny vagy?

- Miért lennék? - igen, az voltam.

- Ordít rólad, hogy az vagy - mosolyodott el, mire én megadóan sóhajtottam egyet.

- Az a kölyök sokkal közelebb került hozzád! - mutattam a képernyőre.

- Hihetetlen vagy! - nevetett jóízűen, mire muszáj volt nekem is elmosolyodnom, ahogy ránéztem.

J I M I N

- Na, kész vagy? - kérdeztem hangosabban, ugyanis Jungkook a gardróbban öltözködött. - Már öt perce bent vagy, nem kell segítség?

- Nem, megvagyok! - kiáltott vissza eléggé bizonytalanul. - Nem hiszem, hogy ez jó ötlet, Jimin!

- Ugyan már! - legyintettem még annak ellenére is, hogy nem láthatta. - Ezt már megbeszéltük, Jungkook!

- Rohadt kínosan érzem magam ebben a ruhában - kezdett el mérgében motyogni, amit tisztán hallottam.

Percekig könyörögtem neki, mire kilépett a rejtekhelyéről. Az állam a padlón koppant, amikor Jungkook kilépett az ajtón. Izmos combjai szinte szétrepesztették a bőrnadrág anyagját, ágyéka pedig még ennél is jobban kirajzolódott. Csupasz felsőtestét pár fekete szíj fedte, amiket elég jól csatolt össze ahhoz képest, hogy most vett fel ilyet először. Hosszú haját hátrafésülte, így bármikor szemezhettem a szexi homlokával.

- Tetszik, amit látsz? - húzta el a száját egykedvűen, mire én szemeimet forgatva léptem hozzá közelebb.

Ujjaimal végig simítottam kockáin, majd feljebb csúsztattam ujjaim, egészen az álláig. Ujjaimmal ajkait simogatva néztem mélyen Jungkook szemeibe, amik vágytól fűtve csillogtak, ezzel teljesen levéve a lábaimról. Szaporán pislogva szakítottam el tekintetem az övétől, majd a rúdhoz sétáltam.

- Egyébként ezt honnan szerezted? - céloztam a rúdra.

- Nem akarod te azt tudni.

- Na gyere ide! - jeleztem kezemmel is, mire egy grimasz kíséretében mellém lépett. - Először is ragadd meg.

- Ragadd meg te az enyémet! - vágott vissza rögtön, de azért tette, amit kértem.

- Először is húzd fel magad - adtam az utasítást, mire Jungkook mindkét kezével megfogta a rudat és könnyedén felhúzta magát. Bicepszei csak úgy dagadtak az erőkifejtés miatt, nekem pedig összegyűlt a nyál a számban. - Jó, ez nem volt rossz. Most figyelj!

Jungkook kezeit elhessegetve ragadtam meg most én a rudat.

- Először is körbejárod a rudat, aztán elrugaszkodsz és a bokádat beakasztod, majd pörögsz egyet. - közben megmutattam neki, hogy pontosabban hogyan is kéne megcsinálnia.

Jungkook egy apró sóhajt eleresztve ragadta meg ismét a rudat, körbejárta egyszer majd elrugaszkodva akasztotta volna be bokáját, de a keze megcsúszott, így elvesztve az egyensúlyát kissé megbillent, de nem esett el.

- Nem volt az rossz, próbáld újra! - bíztattam, amikor láttam, zavarja, hogy valami nem sikerült neki. Még egyszer megpróbálta, azonban most sikerült is neki és egy elég szép pörgést láthattam tőle. - Ez az! - bokszoltam a levegőbe, majd Jungkook nyakába ugrottam. - Látod, megy ez neked! Táncolhatsz helyettem a bárban!

- Na persze, még csak azt kéne, hogy rajtad kívül még vagy ötvenen csorgassák rám a nyálukat. - ült le az ágyra. - Rohadt kényelmetlen ez a nadrág, levehetem most már?

- Hm - biccentettem félre a fejem, majd letérdeltem és a lábai közé férkőztem. - Leveszem én - nyúltam a nadrág gombjához, hogy levehessem róla a zavaró textilt. - Olyan ügyes voltál, hogy ezért megérdemled a jutalmat. - mosolyogtam rá, miközben elővettem péniszét.

(ezt csak így itt hagyom)