Visszamentem a szobámba, és Eric aludt. Elrendeztem még vagy háromszor a szekrényem, mert eléggé ideges voltam. Sírni akartam, és Finnhez rohanni, hogy bocsánatot kérjek tőle. De úgy voltam vele, hogy meg kell tennem. Kimentem a szobámból, és Finnékhez mentem. Megálltam az ajtó előtt, és épp bekopogtam volna, amikor nekem vágódott az ajtó. A fejemet fájlalva estem le a földre, Finn rohant oda.

- Kate....jól vagy?

- Persze...

- Biztos? Inkább szólok a tanárnőnek. - állt fel, de megfogtam a kezét.

- Ne. Kérlek. - felhúzott magával, és majdnem összeestem.

- Na, mi a baj?

- Semmi, csak kicsit szédülök.

- Inkább nagyon, akkor nem esnél össze.

- Az lehet. Elkísérsz légyszíves a szobámig?

- Persze, gyere. - karoltam belé. Olyan erősen és mégis gyengéden fogott, hogy biztonságban éreztem magam. Kinyitotta az ajtót, és vezetett volna az ágy felé, mikor megállítottam.

- Először is, Eric alszik, másodszor pedig, én itt alszom. -mutattam a földön lévő hálózsákra.

- Ó nonono. -mondta. - Inkább ezt a férget eltüntetem.

- Nem fogod elhinni, de egy szőke csaj megfenyegetett, hogy ne másszak rá Ericre, vagy megöl. És hogy higyjem el neki, képes rá.

- NA JÓ, MI VAN? -kérdezte elég magas hangon.

- Nem tudom ki volt az, hogy hívják. A lényeg, hogy meghúzom magam ameddig tudom, aztán vagy egyben érek haza.......... - itt tartottam egy kis szünetet és vettem egy mély levegőt. - vagy nem.

- Nem, figyelj, én itt leszek, vigyázok rád, oké? Nem hagyom, hogy bárki bántson.

- Mi ez? Valami hirtelen nagy szeretet? Vagy csak játszani akarod a hőst? - nevettem fel.

- Nem, én ezt komolyan gondolom. Szerintem neked se esne rosszul ha lenne valaki, akihez futhatnál ha baj van. Szóval....barátok?

- Barátok. - mondtam. Kacsintott.

- Most pedig velem jössz!

- Minek?

- Megoldjuk az Eric-ügyet.

- Nem kell. Inkább elviselem.

- Nem. Nincs választásod. Akkor egyedül intézem.

- Kérlek Finn. Majd én elintézem. De azért köszi. - mondtam és megöleltem. 

- Jó....de ha nem oldod meg, akkor én fogom.....és most már tényleg megteszem.

- De miért is tennéd?

- Mert a barátod vagyok, és szeretnék segíteni.

- Na jól van. - mondta, aztán megöleltük egymást. 

A délután nem volt valami mozgalmas, este csapatjátékok voltak (mert mindenki húzott egy sapkából egy random színt, abba a csapatba került. Pechemre nem Finnel voltam egy csapatban. De szerencsére Erickel sem. Megismertem Finn egyik aranyos szobatársát, Cole-t. Nagyon sokat beszélgettünk, amíg egyik állomásról a másikra ment a csapat, meg amikor várakozni kellett egy-egy állomásnál. Kiderült, hogy Cole ismeri az egyik kedvenc sorozatomat, a Shadow Hunters-et. A játékok után beszélgettünk. 

- Na és ki a kedvenced?

- Képzeld, mindenki azt mondaná, hogy Clary.....de nekem Izzy a kedvencem. És neked ki a kedvenced?

- Lányok közül Izzy....mert nagyon dögös.....palik közül meg a testvére, az Alexander.

- Alecet én is bírom. De a kedvenc fiú szereplőm az Magnus és Simon is. Mindkettőt nagyon bírom. Magnusban az ereje tetszik, Simonban meg azt bírom, hogy nagyon jó barát, és nagyon segítőkész. Bár megmondom őszintén, kicsit megijedtem, mikor összejöttek egy időre Claryvel

- Miért ijedtél meg?

- Mert Clary és Jace egymásnak lettek teremtve. Bár így sokkal jobb volt, hogy nem egyből összejöttek, oszt  happy end, hanem szakítottak, mert ugye azt hitték, hogy testvérek, de aztán újra összejöttek, amit bírtam...

- Kedvenc jeleneted?

- Mikor Clary és Jonathan Párizsba mennek, és Alec-ék megtalálják őket, és Clary a lábába dőfi Jonathan kését.

- Áh, bírod a vért és a drámai pillanatokat, ugye?

- Aha, szeretem a drámát és a horrort vegyítve.

- De ez nem horror.

- Van benne valami. De azért én 12 év alattiaknak nem ajánlanám.

- Hát én se, az biztos isten. Húgom egyszer elindította a közös tabletünkön, és épp valami olyan rész volt, ahol Claryék a démonokkal harcolnak....és mivel ezek a démonok nagyon rondák, megijedt. Egy hétig csak rémálmai voltak.

- Hát, örülök, hogy már nincsenek neki.

- Hát, egy héten keresztül a 8 éves húgodat nyugtatgatni, nem kellemes. Egy hétig nem aludtam, csak akkor, ha suli után volt még 3 óra, mire Kittyt el kellett hoznom a suliból.

- Hányadikos ő most?

- Most ment elsőbe. Mivel decemberi születésű.

- Értem.

- Neked vannak tesóid?

- Igen, van egy nővérem és egy öcsém.

- És hogy hívják őket?

- Jacob és Emma.

- És ők hány évesek?

- Emma 17, Jacob pedig 10 éves.

- Óh. Akkor te vagy a középső gyerek.

- Így van.

- Hát, azt hiszem lassan takarodó van. 

- Igen, be kéne menni a hotelbe.

- Gyere, elkísérlek a szobádig.

- Köszönöm.

- Nincs mit. Finn úgyis kinyírna ha nem vigyáznék rád.

- Mi? Miért?

- Mert pasid, nem?

- Mi? Nem, egyáltalán nem. Ki mondta ezt a hülyeséget.

- Eric.

- És még ki tudja ezt a baromságot?

- Remélhetőleg csak én tudom.

- Oké. Akkor tegyél meg nekem egy valamit.

- Neked bármit Kate, mondd.

- Először is, próbáld meg Ericet leállítani, hogy ez az egész amit gondol, ez nem igaz.

- Oké? mi lenne a másik dolog?

- Nem tudhatja meg senki. Főleg Finn nem.

- Oké, megteszem.

- Köszönöm, gondoltam, hogy nem hagysz cserben.

- *kacsint* erre vannak a jó haverok. - mondta, én pedig elmosolyodtam. Elkísért a szomámig, aztán elköszöntünk egymástól. Mikor bementem, furcsa szag csapta meg az orrom.

- Mi ez a szag? Oroszlán járt itt?

- Hé Cica, kalandom volt. Majd csak most fürdök le. - mondta.

- Fúj, oké menj. - mondtam.

- Mi ezen a fúj? Az aktív "élet" (remélem tudjátok miről van itt szó) nem undorító.

- Egy bizonyos szintig nem.

- Na jól van, nem hallgatom ezt a nyávogást tovább. - mondta, én pedig csak megforgattam a szememet. Gondoltam, hogy Eric az a tipikus srác, aki menőnek hiszi magát azért, mert cigizik, energiaitalozik, és 15 évesen lányokkal....na mindegy.

Miután Eric lefürdött, én is elmentem fürdeni, majd épphogy elaludtam, mikor valaki üzenetet küldött nekem.

- Halkítsd le...

- Oké, bocsi.

  Finn Wolhard üzenetet szeretne küldeni neked!

- Mennyire rossz a hideg padlón feküdni?

- Igazából nem is olyan rossz. Jobb mintha Eric mellett kéne feküdnöm.

- Értem. Mikor akarod elintézni az ügyet?

- Nem tudom még. Lehet, hogy nem is kéne, inkább alszok itt. Ezen kívül már csak 8 éjszakát kell itt töltenem, nem is olyan rossz, ugye?

- Kate, nem aludhatsz a földön. Mi van, ha megfázol?

- Na és? Kit érdekel?

- Kit? Engem például.

- Inkább ezt beszéljük meg holnap, oké? Én kicsit kimerültem ma.

- Oké, de reggelinél feltétlenül hozzám kell ülnöd.

- Rendben Wolfhard. 

- Jó éjt! <3

- Neked is. <3

Miután elköszöntünk, rögtön elnyomott az álom...