Ez a nap is eljött végre. A bár és dolgozói bevetésre készen állnak. Ma este lesz a szórakozóhely megnyitója és már agyon promóztuk mindenhol és mindenkivel ahol és akivel csak lehetett. Remélhetőleg sokan eljönnek, egész sok visszaigazolást kaptunk már az eseményre. Gemma is jön pár barátjával. Nagyra értékelem hogy emiatt ide utazik. Sok reményt fűzök ehez a helyhez. Szívem, lelkem benne van. Migor, Zayn, Liam és én rengeteget dolgoztunk ezért. Én már most a hely szerelmese vagyok és csak remélni tudom hogy meg érte a belefektetett pénzt, energiát.

- Harry! - kiabál Lou a szobánkból.
- Mondd édes! - kiabálok vissza a lépcsőről.
- Kaphatok egy kakaót?
- Persze maci, hozom máris! - szaladok le a konyhába.

- Jó reggelt - mosolygok Benre aki éppen rántottát készít.
- Neked is Harry, hogy vagytok?
- Minden oké, Lou rendelt egy kakaót - nevetek és el is kezdem csinálni. Langyos tej, három kis kanál kakaópor majd a titkos összetevőm, egy csipet porcukor. Tudom hogy így imadja a legjobban a kakaót.
A rántottával szemezek, a nyálam is összefolyik a számban. Nem egyszer ettem már a főztjéből és el kell mondjam isteni.
- Felnevet és rám sandít. - Vigyél tojást is magatoknak ha már így megkívántad.
- Köszönöm - vigyorodok el és nézem ahogy kiszedi.
Vágok mellé zöldségeket is és addig a megnyitóról beszélgetünk.

A szobában Lou éppen valami mesét néz. A pólómban ül és a szemét dörzsölgeti. Édesen pislog rám ahogy az ágyba reggelit elé teszem. Már tíz is elmúlt. Megígérte hogy a leckéjéz majd másnap megírja, de ma hagyjam. Mikor itthon van imád a pólóimban lebzselni. Azt mondja sokkal kényelmesebb és illatosabbak mint a sajátjai. Én persze nem bánom, imádom a ruháimba elveszve látni.

- Ben csinált neked rántottát - mászok mellé és egy csókot nyomok a szájára. Ahogy elhajolok látom hogy a szemei még mindig csukva vannak és várja a folytatást. Szusszanok egyet és átölelem a derekát, úgy folytatom. Ha Louisnak éppen olyan hangulata van, akkor bizony nem rövid a csók csata. Már nagyon belejött és imádja. Nem mintha én nem imádnám, teljesen kivagyok mikor követeli magának. Egyedül az zavar ilyenkor hogy férfiasságom nem bír magával. Azonban Louval már nagyon rég csináltunk bármit is. Az utolsó intimebb élményünk az volt mikor először elégítettem ki szájjal. Nem tudom mennyire áll kész és mire. Nekem így is tökéletes és minden egyes nap imádok a közelében lenni.
- Egyél pici maci - suttogom két csók között. Egy apró puszit még ad az arcomra mielőtt elválik tőlem és nekilát a reggelinek. Egy jó darabig bambán mosolyogva nézek magam elé, majd mikor összeszedem magam én is megreggelizek.

Evés után csak lustulunk az ágyban. Lou a függönyhöz megy, elhúzza és felsikít.
- Harry! Harry! Esik a hó!
Az ablakon kinézve látom hogy valóban esik az első hó és ráadásul egyre nagyobb pelyhekben. Így december közepe felé haladva épp itt volt az ideje. Imádom a fehér decembert, de az utóbbi időben sajnos alig kaptunk ebből a látványból.
- Menjünk ki Hazz! Építsünk hóembert! Már egész sok van!
Olyan izgatottan ugrál ahogy mostanában egyre többet látom. Louis a legapróbb dolgoknak is nagyon tud örülni. A legédesebb dolog amikor ő felpörög és ennyire boldog. A szívem szét tudna robbanni ilyenkor a boldogságtól.
- Jól fel kell ám öltözni nehogy megfázz manó - mosolygok és a szekrényét túrom. Ő mellém ugrál és énekelni kezd valami karácsonyi dalt. Nevetve hallgatom és csodálom az édes kis hangot. Igazán lázba jött. Az utóbbi időben megnőtt haja a szemébe hullik és hanyagul próbálja a füle mögé tűrni. Oda lépek, felkapom és szorosan átölelem.
- Szeretlek Louis. Annyira nagyon szeretlek - simogatom a hátát. Kipirulva boldogan ölel vissza.
- Én is szeretlek Harry.

Szerzek neki jó meleg ruhákat és én is átöltözök. Mire az udvarra lépünk a mackós sapkáinkban, már igen komoly hó esett az udvarra. Lou olyan mint egy igazi maci. A sok rétegtől egy puffancs lett, és a füles sapka mindent visz rajta. Tényleg úgy nézünk ki mint egy nagy és kis medve. Azonnal rohanni kezd és a kis kesztyűjében túrni kezdi a havat.
- Gyere Hazzy segíts! Építsünk hóembert!
- Oké baby - lépek mellé és hamarosan már nagyon benne vagyunk az építésben. Éppen a fejet helyezem a hóemberre mikor egy hógolyó eltalálja a hasam. Felkapom a fejem és Louis vadul nevető fejével találom szemben magam.
- Na megállj te kis rosszcsont! - gyúrok gyorsan egy golyót. Ő visítva, nevetve rohanni kezd előlem én pedig szintén nevetve utána.
- Állj csak meg baby elkaplak! - dobom utána, de direkt mellé célzok.
- Nem talált! - nevet és abban a pillanatban beérem, elkapom a kis puffancsot.
- Segítség! - sikít és kapálózni kezd.
- Hamm - puszilom jó nyálasan arcon.
- Fuuj- nevet és próbál menekülni.
- Fuj? Hát nem szereted a nyálas puszikat hm? - fúrom az arcom a nyakába hogy azt is megnyálazzam pár puszival. Sikít, majd csak nyöszörögve nevetgél.
- De...szeretem.
- Pimasz Lou - pöckölöm meg az orrát a havas kesztyűvel. Prüszkölve nyújt nyelvet. Hosszasan csókolom meg ami azonnal felmelegít mindkettőnket és újult erővel fejezzük be a hóemberünket. Louval büszkén nézzük, és még egy szelfit is elkészítünk vele. Persze ő nem nyugszik míg Ben és Jay meg nem nézi az alkotásunkat. Ők végül elmennek boltba, de Louis előtte elég hosszú rendelést lead hogy milyen édességeket szeretne enni. Ez mindig megmosolyogtat, főleg mikor én vagyok az első akit megkínál ezekből.

Hamarosan beviszem már mert egyre jobban fázom én is és eleget voltunk már kint a havon.
Hatalmas kád van a fürdőszobába, amit teli engedek meleg vízzel. Még rózsaszín fürdőbombát is teszek bele amitől az egész víz rózsaszín és csillogós lesz. Lou imádja ezeket mindig megveteti őket Jayel. Nekem pedig mindig az a feladatom az esti fürdés előtt hogy színes, habos vizet varázsoljak neki.
Most kifáradva mászik be és csodálattal nézi. A függönyöket behúzom és meggyújtok pár illat gyertyát. Lou körbe pislog nagy szemekkel.
- Gyönyörűek ezek - mosolyog.
A havas ruhákat kirakom száradni, majd én is be mászok mögé. Magamhoz húzva ölelem át és simogatom a bőrét a víz alatt ami ellep minket.
Az érzés leírhatatlan. A hidegtől kipirult bőrünket körbeveszi a melegség, a megnyugtató félhomály. Louis forró teste pedig nekem simul.
Bőre olyan puha, olyan sima ahogy az ujjam végig húzom a vállán, hasán.
- Gyönyörű vagy - csókolok a fülébe és a nyakánál folytatom a puszikat.
- Harry...szeretnék csinálni valamit veled - jelenti ki és megfordul hogy szemben legyen velem. A lábait az enyémekre helyezi.
- Csinálni valamit? Hogy érted ezt cica? - tolom oldalra a hajtincsét a szeméből. Imádom hogy nem engedi levágatni a haját. Nem bírok másra koncentrálni csak hogy mennyire gyönyörű.
- Uhum. Valamit ami neked jó.
Ekkor esik le hogy miről is beszél és közelebb hajolok hozzá.
- Lou - csókot nyomok a szájára. - Nem muszáj ilyesmit tenned.
Nem akarom hogy kényelmetlenül érezze magát, nem akarom hogy zavarban legyen tőlem. Férfiasságom persze azonnal kényelmetlenül feszülni kezd már a gondolatra is.
- Hazzy. Akarok valamit - akaratosan ül az ölembe amitől hatalmas nyögés szakad fel belőlem. Csupasz feneke pontosan nekem simul.
- Oh baby...Loueh... - nem tudok mit mondani, kezeim a derekára simulnak és a csípőm akaratlanul is megmozdul így a popsijának dörzsölöm magam. Vékony, magas nyögés hagyja el az ajkait és alig kapok levegőt. Arca pírba borul és csillogó szemekkel figyel.
- Kicsim... - csúsztatom hátrébb hogy a combomon üljön. Minden vágyam basszus minden az hogy most megtehessem vele. De nem fogom. Nem áll rá készen. És nem egy kádban lesz az első. Nem így. Mégis égek a vágytól. Azonban már tudom mivel okozhatunk egymásnak örömet.
- Tedd amit én rendben? - csókolgatom a kipirult arcát, majd nyakát. Kezem a férfiasságára csúszik és óvatosan fogom körbe. Édes nyögése betölti a fürdőszobát. Az ő keze abban a pillanatban az enyémre siklik és marokra fogja. Egy pillanatra csillagokat látok a gyönyörtől. Ahogyan az apró meleg ujjak közrefognak...hihetetlen érzés.
- Oh Louis... - döntöm a homlokának az enyém majd lassan mozgatni kezdem a kezem és az ajkait csókolom. Ahogyan mozogni kezd a kezem az ő apró keze is mozogni kezd rajtam és közelebb húzom. Gyönyörű pillanatok. Az ahogyan örömet okozhatok neki lehengerel...ugyanakkor ő is örömet okoz nekem. Nem cserélném le ezeket a pillanatokat semmilyen más, vagy többre. Ez így pont tökéletes. Elsősorban nem is az okozza a legnagyobb örömet ahogy keze rajtam mozog. Sokkal többet jelent az amit az arcán látok, az mikor nyöszörög. Az ahogy a nevem suttogja. Érzem hogy megbízik bennem és feltétel nélkül szeret. Átadom magam az érzésnek.

Kisimult a kis arca és halkan szuszog a párnába fúródott fejjel. Nemrég hoztam be a fürdés után és már szundít is. Beljebb takarom mert csak egy törölköző fedi a testét. Óvatosan simogatom az arcát és a nyakába szagolok egyet. Bódítóan finom az illata és akárhányszor megérzem, megnyugszom. Mellé fekszek és átölelem a testét. Úgy döntök én is pihenek még hisz hosszú este elé nézünk. Rakok be ébresztőt és hamar elszundítok mellette.

Az ébresztőre kelek, Louis nincs mellettem. Körbe pislogok és egy melegítőt, pulcsit magamra kapva megyek le. Elmosolyodok a lépcsőn állva ahogy a kanapén megpillantom Lout Ben és Jay ölében ahogy valami filmet néznek. Nem zavarom őket, inkább visszamegyek a szobába és körbe telefonálok hogy minden oké van-e az estével. Hamarosan készülnünk kéne, mert ott kell lennünk jóval a megnyitó előtt hogy mindent elintézzünk, rendbe tegyünk.

Louis cuccai közt keresek neki az estére egy igazán helyes összeállítást, majd a magamét kivasalom és fel is veszem. Egy egyszerű fekete farmer, és kék ing mellett döntök. Louisnak is hasonlót szedtem elő, de meg fűszerezem a kedvencemmel. A hózentrógerrel amit egyszerűen imádok mikor felvesz. Gemmával és Niallel beszélek hogy mikor érnek ide, lerendezek pár dolgot majd lemegyek Louhoz.
- Lou baba.
- Harry! - nyújtózik értem, mire felveszem és megtartom a derekánál fogva.
- Gyere szépen készülődni, mert hamarosan mennünk kell.
- Rendben - öleli át a nyakam és izgatottan figyel.

Felviszem a szobába és hamarosan már indulásra készen állunk. Direkt úgy állítottam össze a ruháinkat hogy hasonlítsunk.
- Szörnyen dögös vagy - nézek végig rajta.
- Így igaz. De te annál is dögösebb- forgolódik a tükör előtt, amin azonnal felnevetek.

- Vigyázzatok magatokra, és érezzétek jól magatokat - ölel át Jay engem, majd Lout.
- Nem szoktam rosszalkodni anyu - kuncog mire elmosolyodok.
- Minden rendben lesz, ne aggódj. Vigyázok rá - adok egy puszit Jaynek aztán már el is indulunk hogy ne késsünk.

Leparkolok az épület előtt és büszkén nézem a villogó feliratokat rajta. Lout kézen fogom és úgy megyünk be. Migor, Liam, Zayn és a munkatársak már ott vannak. Még mindenhol akad némi feladat, már most nagy lázban ég mindenki. Hiszen ezt várjuk már jó sok ideje. Megküzdöttünk ezért a helyért.
- Lou, Hazz - lép oda Zayn és mindkettőnket megölel.
- Sziasztok. Hogy állnak a dolgok?
- Minden tökéletes - bólogat. Lila flitteres ingében eszméletlenül fest. Liam lép mellé egy visszafogottabb szettben és átkarolja a szerelmét.
- Hamarosan várhatóak az első vendégek - mondja izgatottan és Lou hajába túr aki nevetgél és izgatottan néz körbe. Zayn el is viszi hogy megmutasson neki mindent. Hatalmas fejlődésnek könyvelem el ezt is, hogy csak úgy elszakad tőlem és a barátokkal is biztonságban érzi már magát. Tudom hogy nem lehetünk sokáig mert Louis biztosan fáradt lesz, de nem bánom. Addig maradunk míg neki jól esik. Nagyon szeretett volna eljönni én pedig igazán szívesen bulizok a szerelmemmel. Ilyet úgyse nagyon csináltunk még.

- Hogy vagytok? - megrezzenek Liam hangjára. Mosolyogva figyel engem.
- Folyamatosan vigyorogsz, mosolyogsz és elpirulsz. Boldog vagy.
- Hát igen - mosolygok vissza rá.
- Annyira boldog vagyok hogy vissza találtatok egymáshoz...annyira nehéz időszakon mentél keresztül.
- Igen...és ti végig mellettem voltatok - ölelem át elérzékenyülve.
- Hiszen a legjobb barátom vagy - ölelget ő is. - Tényleg nagyon örülök nektek.
- Én is nektek hogy egyre kevesebb a vita köztetek - biccentek a flitteres inges fiúra aki a macimmal járkál. Rá simítok a kis mackó tetoválásra a csuklómon és elmodolyodok. Imádom ezt a közös tetkót. Ha hiányzik csak megsimítom és máris elönt a boldogság. Ő is ezt teszi. Egyszer elmondta hogy ha suliban szomorú vagy hiányzom neki mindig a tetkóját nézegeti. Ráadásul már jó ideje mondja hogy szeretne más tetkót is és Amina munkája nagyon érdekli őt. Tényleg sokat foglalkozik a tetováló művészettel. Leköti őt ha ilyen videókat nézhet, öteleteket keres. Mintákat rajzol amik ráadásul simán rá kerülhetnének bárkire hisz gyönyörűek. Nagyon aprólékosan tud dolgozni és pontosan. Zayn is új tetkót kezdett terveztetni Louissal. Hihetetlenül dolgozik.
- Na megvagyunk - érnek vissza és Lou bologan öleli át a derekam.
- Na itt az ideje inni valami kezdőt srácok - jelenik meg Migor és Lou arcára egy puszit nyom. Ő azonnal átöleli és most rajta kezd lógni. Imádom hogy felszabadultabb sokkal. Mivel már elterveztük hogy taxival megyünk haza, mind egy felessel indítunk. Lou is belenyal az enyémbe de fintorog utána és inkább marancslevet kér.

Hamar beindul a buli. Az emberek csak úgy özönlenek. Gemmáék is megérkeznek, őt persze azonnal megtáncoltatom és sokáig elbeszélgetünk. Még anya is felhív videó hívással hogy megnézze milyen. Mindketten nagyon támogatóak amiért nem tudok elég hálás lenni.

Migorékkal leesik az állunk a sok vendégtől akik ráadásul nagyon jól érzik magukat. Lou is felpörög és a pezsgőből már többet kér. Az nagyon tetszik neki úgyhogy hagyom hagy igyon. Pár nap múlva úgyis tizennyolc és mértékkel iszik. Az ő korában ez természetes. Nem nagyon van hozzászokva az alkoholhoz úgyhogy nem is engedek neki sokat bár úgy érzem már az a kevés is hatással van rá. Még önfeledtebb mint eddig pedig már jó sokan összejöttek. Tolonganak a tánc parketten és Louis is Liammel táncol köztük. Máris beindul az egész és nagyon büszkén, hálásan nézek körbe.
- Azért ez nem semmi - áll mellém Zayn.
- Mi? - mosolygok és bele iszok a pezsgőbe miközben Louékat nézem.
- Louis. Ez az egész amit elértél nála. Ki gondolta volna hogy ilyen is lesz még az elején - próbálja túlkiabálni a zenét.
- Igen - mondom boldogan. - Rengeteget változott. Büszke vagyok rá.
- Neked köszönheti Harry fiú.

Ezen aztán elgondolkozok. Valóban azóta ilyen mióta én vele vagyok. Tudom hogy nagyon jó hatással vagyok rá de nem csak én rá. Ő is rám. Sokkal boldogabb vagyok és határozottabb, céltudatosabb mióta ő van nekem és minden rendben van velünk. Tudom miért dolgozok, és boldogan teszem ezt a közös jövőnkért.
- Egy tánc? - vigyorog rám Zayn.
- Benne vagyok - teszem le az üres poharam és Zaynt követem a parkettre. Liamék közelében állunk meg és Zayn a derekamra markolva kezd táncoltatni. Sosem voltam valami nagy táncos, sőt szerintem a parketten elég béna vagyok. Zayn viszont nagyon profin tolja és jól kibulizom magam vele. Az idő csak úgy repül felettünk ahogy rázzuk egymásnak nevetve.

Kifulladva megyünk ki a pulthoz ahol Liam áll és Zayn nyakába veti magát.
- Louis? - forgolódok mert utoljára Liammel láttam táncolni.
- Hozzád indult, azt hittem megtalált és már rég együtt vagytok - néz körbe Liam is.
- Baszki - mondom ijedten. - Mikor ment el?
- Hát már egy jó ideje. Már egész rég, én azt hittem megtalál hisz ott voltatok nem messze...

Végigfut rajtam a félelem. Nagyon féltem őt és most ebben a tömegben ki tudja hol van. Ha rosszul lett? Ha valaki bántja? Nem figyeltem rá eléggé.
Zayn a vállamra teszi a kezét, valószínűleg látja mennyire kezdek kiakadni.
- Ne aggódj itt lesz valahol. Váljunk szét és meg lesz. Telefonon üzenünk ha meg van.
- Rendben - mondom idegesen és el is indulok. Először a mosdót veszem célba és szólítgatom, de nincs ott. Az emberek közt lökdösődve próbálok magamnak utat törni hogy meglássam, de sehol sincs. Kilököm az ajtót és a cigiző emberek közt keresem hátha csak friss levegőt szívni jött ki. Nem messze tőlem megáll egy taxi és megpillantom Louist. Nem egyedül van, egy izmos férfi fogja a csuklóját és a taxi ajtajáért nyúl. Azonnal megindulok oda és már hallom Louist.
- De Harry? Ő is szívesen megnézné a cicákat és nélküle amúgy sem megyek sehova - nyafog. Ellenkezik, hangja magasabb a szokottnál is és a nyelve összeakad.
- Gyere na, majd utána lehetsz Harryvel - válaszol kicsit türelmetlenül de látszólag nyájasan a hústömeg. Olyan hihetetlen amit látok hogy egy pillanatig azt is elfelejtem hogy hogy hívnak majd olyan erővel csap belém a düh hogy az ökleim görcsösen rándulnak össze. Utoljára akkor éreztem hasonlót mikor Dave sértegette és behúztam neki egyet.
- Azonnal engedd el te mocsok! - rántom el a férfit. Látszólag még nálam is erősebb, de mivel nem számít rám eltántorodik a kocsitól és még Louist is elengedi.
- Ki a faszom vagy? Kopjál le.
- Harry! - azzal a lendülettel behúzok neki egy olyat amitől még az én öklöm is megsajdul.
- Mi történik? - rohan oda Zayn Liammel. Én addigra a férfira vetem magam és verni kezdem. Teljesen kikapcsol az agyam és a mérhetetlen düh vezérel.
- Harry! Hagyd már abba, gyerünk engedd el! - rángat Zayn és sikerül lerántania a gusztustalan férfiről akinek már vérzik az orra. Amint egy kis szabad teret kap lendületből kapom az arcomba a visszavágót. Érzem ahogy az orromon lefolyik a vér, a számban is érzem az ízét de egyszerűen nem tud érdekelni. Más az ami miatt csuklón rúgom miközben Zayn és Migor aki nem tudom mikor került oda, lerángatnak végleg róla.
- Takarodj te állat! - fröcsögöm és ha nem fognak le valószínűleg újra nekimegyek.
A mocsok kiabálni kezd velem de Zayn leinti és kiabálni kezd vele. A fejem lassan kezd tisztulni és Louist keresem a szemeimmel. Liammel áll tőlünk nem messze és ijedten, könnyes arccal figyel.
- Baszki - nyögöm és megtörlöm az arcom az ingem ujjával ami azonnal átitatódik a véremmel.
- Harry! - szalad hozzám és majdnem elesik.
- Minden oké, minden oké - ismételgetem és ahogy Liam a kezembe nyom pár zsepit azonnal az orromhoz teszem. Fél kézzel magamhoz szorítom Louist.
- Bántott? Hozzád ért? Mit tett?
- Csak...csak gyümölcs izét...ittunk és cicája van - tántorodik meg. Látványosan részeg, a szavai sem úgy hagyják el a száját ahogy szokták.
- Mi? Gyümölcslevet? Bazdmeg - akadok ki teljesen. Leitatta úgy hogy Louis azt sem tudta valójában kibaszott alkoholt iszik?
- Megölöm - fordulok újra a pasas felé aki már elindult egy ellenkező irányba Zayn meg még mindig kiabál utána.
- Harry! Állj le! Louisra koncentrálj hallod? - kiabál rám Liam amitől azonnal észhez térek picit. Igaza van.
- Istenem Louis - szorítom magamhoz. - Biztosan nem bántott? Louis sajnálom, az én hibám. Bassza meg mi van ha nem érek ki időben? Louis sajnálom - a könnyeim azonnal elöntik az arcomat.
- Shh - simogatja az arcom és a zsepivel jobban törölgetni kezd. Az orromban lüktető fájdalom ekkor ér el a tudatomig. Eddig nem is realizáltam.
- Inkább táncolni kéne - kezdi puszilni az arcom. - Elmúlik ha puszilgatom.
- Liam szerezz neki vizet kérlek - sóhajtok és akkor már Migor és Zayn is mellettünk van.
- Én ketté hasítom, lefejelem! Jól kiütötted - mérgelődik Zayn. - Még eldicsekedett hogy Louis bevette hogy csak gyümölcslevet kap.
-Ne, ne most - rakja a kezét a vállára Migor és Louishoz képve kezdi faggatni hogy biztosan minden rendben van-e. Csak állok ott tehetetlenül és összetörve. És nem testileg gondolom. Elrontottam. Majdnem hatalmas bajba sodortam őt. Nem vigyáztam rá eléggé.
Liam megérkezik a vízzel és megitatja Louist aki utána azonnal rám csimpaszkodik.
- Ölelj meg, ölelj meeg. Játszunk valamit naa.
Ki van pirulva, haja a szemébe lóg és a vállán a pánt le van csúszva. Próbálom rendezni a légzésem miközben Liam egy vizes zsepivel a maradék vért is letörli rólam.
- Gyere ide - motyogok és a karjaimba zárom őt. Érzem ahogy egy idő után ficánkol de nem engedem el. A testét ölelve nézek magam elé és hányni tudnék magamtól.
- Nem fáj? Olyan csúnyán megütött, én sírtam. Szóltam de nem jöttél. Fáj ugye? Puszikat adok rá jó? - csuklik és ahogy elengedem máris botladozik. Még egyenesen állni sem tud. Ki tudja mennyit itatott vele az a barom.
- Shh, semmi baj. Igyál még a vízből - motyogom.
- Harry nagyon sajnálom, én tényleg nem tudtam - kezdi Liam.
- Semmi baj, nem a te hibád.
- De a tiéd sem. Nem hibáztathatod magad. Alszotok otthon egy nagyot és minden rendben lesz. Ne felejtsd el jegelni az orrod. Rendben?
Látom hogy nagyon aggódik. Csak egy hálás mosolyt erőltetek az arcomra és bólogatok.
- Fiúk itt a taxi amit hívtam nektek, menjetek haza és minden rendben lesz - sóhajt Migor.

Hamarosan már a szobánkban vagyunk. Louis kidőlt az ágyra és csak zagyvaságokat énekel. Annyira fáj amit vele tettem. Sokkal nagyobb baj is lehetett volna belőle. Dühös vagyok arra a baromra, dühös vagyok magamra és sírhatnékom van de nem teszem meg.
- Nagyon szédülök Hazzy jajj - nyögi. Azonnal felültetem és a hátát neki támasztom pár párnának. Újabb adag vizet erőltetek rá és hátra simítom az arcából az izzadt haját.
- Semmi baj, jobb lesz hamarosan. Kialszod és jobb lesz. Nem mozdulok mellőled - ölelem át és egyszerűen ott akarok neki lenni, jobban oda akarok rá figyelni de szinte szét marcangolom magam belülről. Jay szörnyen csalódott lesz. Louis megúszta ennyivel de tönkre tehettem volna egy életre. Az orrom kegyetlenül sajog de nem érdekel. Megérdemlem. Igazából azt is megérdemeltem volna ha többet kapok. Louis szinte azonnal elalszik ülve, a vállamnak dőlve. Lassan fektetem le és óvatosan betakarom. Mellé fekszek és simogatni kezdem a haját.
A gondolataim messze járnak és nem hagynak aludni. Teljesen kimerültem és mindenem fáj de nekem csak egy dolog jár az agyamba. Méltó vagyok én Louis Tomlinsonhoz?

Talán az eddigi leghosszabb résszel jelentkezem. ✌🏼
Remélem hogy tetszett nektek, és kiváncsian várom a véleményeiteket. ❤️
Nagyon köszönöm mindenkinek aki még mindig itt van és olvas engem. Próbálok lassan majd életet lehelni a Wattpadembe ❤️
Minden  jót nektek!

❤️❤️❤️

(2021.10.08.)