Miután leforgattuk a videót a fiúk bevonultak a nappaliba, de előtte még szétszedték a 'díszletet', és persze elengedtek. A konyhában lemostam a vért a kezemről, majd megkerestem az elsősegélyládát, s bekötöttem a kezem. A fertőtlenítővel nem vacakoltam, mert így is eléggé fájt. Főztem le egy adag kávét magamnak, s leültem az asztalhoz. Szép lassan kortyolgattam a fekete löttyöt, amit nem ízesítettem, ezért is ment olyan nehezen, az elfogyasztása. Még is megembereltem magam, és magamba erőltettem a keserű folyadékot, mert egyszerűen fáradt voltam még a lélegzéshez is. Fogalmam sem volt, hogy miben merültem ki, de most pont ez volt a legkisebb problémám, hogy ezt nem tudom. Csak ültem, és néztem ki a fejemből, mint egy elmeháborodott, aki épp az öngyilkossági merényletét tervezi, és megmondom az őszintét, ebben a helyzetben eszembe jutott már egy párszor, hogy talán nem megszöknöm kellene, hanem meghalnom, de nem tehetem ezt a szüleimmel, mert ők is képesek lennének rá, hogy megöljék magukat. Így hát maradt a szokásos 'semmire nem gondolós' bambulás. Jól esett egy kis magány. Régen mindig azon hisztiztem, hogy anyu vagy apu vigyen el valahova, vagy engedjenek el a barátaimmal, mert majd meg bolondultam, amint egy pillanatra is egyedül voltam, de mára már rájöttem, hogy egy otthon ülős délután max egy baráttal sokkal többet ér, mint egy péntek éjszakai házibuli a fél iskolával. Furcsa dolog visszagondolni a régi, tinédzser énemre. Alig voltam otthon, folyton más baráti társaságban voltam, hetente más pasim volt. Lehet hogy a sors pont ezért büntet ezzel az elrablással. Igazából szerintem valamilyen szinten meg érdemlem, amiért annyi embert bántottam a múltban. Gondolatmenetemet egy fekete hajú, félmeztelen, kanos vigyorú srác szakította meg.

-Cicám nem szeretnél összedobni nekünk pár darab szendvicset?-imbolyogva jött oda hozzám, hogy egy csókot leheljen a homlokomra.

-Zayn, te részeg vagy.-nevettem el magam, mire a mutatóujját a magasba emelte.

-Nem Megan, én csak jól érzem magam.-magyarázkodott, mire megforgattam a szemeimet.

-Megmondom az őszintét, én szívesen csinálnék nektek kaját, de a drága barátod gondoskodott róla, hogy egy darabig ne nagyon nyúljak semmihez.-mutattam fel a jobb kezemet, amit bekötöttem. Zayn megfogta azt, és adott rá egy puszit.

-Tudod, amikor a húgaimnak fájt valamije, mindig adtam rá egy úgy nevezett 'gyógypuszit', és egyből jobban lettek, szóval remélem ez most nálad is hat.-védelmezően még tartotta a kezemet, és még egy cuppanóst nyomott rám, bár ez elég sutára sikeredett, és azt hiszem némileg össze is nyálazta a fáslit, de a szándék a fontos. Elmosolyodtam hogy igazából Zayn csak egy idegbeteg állatnak mutatja magát, és alapjáraton egy tök aranyos srác.

-Köszi Zayn.-néztem a szemeibe, mire rám kacsintott.

-Ugyan, egy ilyen lányért bármit megtennék, és remélem hogy te is megtennél értem bármit, vagy legalábbis csinálnál nekem szendvicset, hogy ne haljak éhen.-vigyorgott bugyután, ami megnevettetett.

-Jaj, Zayn elrontottad a romantikus pillanatot.-vágtam szomorú arcot, de ez őt nem nagyon hatotta meg.

-Csináld a szendvicset!-parancsolt rám nevetve, majd visszatántorgott a haverjaihoz. A hűtőhöz léptem, majd előhalásztam belőle két csomag szalámi félét, és egy doboz margarint. A szekrényből elővettem a kenyeret, és gyártottam minden srácnak egy szendvicset, majd nagy nehezen levettem a legfelső polcról egy nagyobb tálat, amire rátettem azokat.

-Jó étvágyat!-tettem le a kávézóasztalra, a sörös és borosüvegek közé a kaját.

-Köszi cicám.-ültetett az ölébe Liam. Egyre közelebb hajolt, és megéreztem az alkohol keserű illatát, ami a szájából áradt. Elhúzódtam tőle, amit ő nem fogadott valami aranyosan. A nyakam után kapott, s az ajkaimra tapadt, de amikor érezte, hogy nem viszonozom a csókját, elengedett.

-Mennyit ittál?-kérdeztem, mire felszaladtak a szemöldökei.

-Azért mert egyszer megdugtalak, még nem tartozom neked beszámolóval, ha jól tudom.-amikor a fiúk ezt meghallották, szinte pillanatok alatt józanodtak ki.

-Hogy mit mondtál Liam?-kérdezte Harry tátott szájjal.

-Igen, jól hallottátok megdugtam ezt a kis ribancot, és még milyen jó volt. Nem cicám?-simított végig a fenekemen, mire felpattantam.

-Megan, ez igaz?-nézett mélyen a szemembe Harold, mire lehajtottam a fejem, és próbáltam állni a fiúk perzselő tekintetét.

-Cicám kérdeztek.-harsant fel Liam még mindig részeges hangja.

-Dögölj meg Liam.-kiáltottam rá, majd felszaladtam a szobába.

Sziasztok Csibéim!

Mint ahogy megígérem próbálom hozni heti rendszerrel a részeket. Remélem ez így megfelelő mindenkinek. Voteoljatok, komizzatok ha tetszett a rész.

Ezer puszi mindenkinek <3