Twelveth Episode
Összeszedtük magunkat Zayn-nel, majd a többiekkel együtt átmentünk Harry-ért a 32-es szobába. Siettem a folyosón, amennyire csak tudtam, abban a percben az sem érdekelt, hogy a srácok mit gondolnak, csak loholtam előre. Megálltam a kinyílt ajtó előtt, és a látvány ami ott fogadott, könnyet csalt a szemembe, amit gyorsan le is töröltem, hogy ne lássa senki. Harry ott feküdt a földön, próbált mocorogni, de amint egy millimétert is megmozdult, keserves nyögés hagyta el a száját.Az orrából megállás nélkül ömlött a vér, ami már a szőnyegre is lefolyt, de ez volt most a legkisebb gond. Beszaladtam hozzá, s közvetlenül mellé térdeltem. Fejét felém fordította, és akkorát sóhajtott, mintha az összes levegőt akarta volna eltávolítani a tüdejéből. Kezemet a hajába mélyesztettem, amiből néhány tincs a homlokára volt tapadva, s ezt fésültem hátra. Összerezzent érintésemre, és panaszosan nyöszörgött.
-Ne haragudj, csak próbálok segíteni, de ha ennyire fáj, kérek neked valahonnan fájdalomcsillapítót.-simítottam meg az arcát, mire ellágyult.
-Köszönöm.-dörmögte. Hátrafordultam a többi fiúhoz.
-Zayn, hozz kötszert! Niall, fertőtlenítő! Liam te siess a legjobban a fájdalomcsillapítóval! Louis, hozz zsepit, és sebtapaszt!-adtam ki a parancsot, mire mind a négyen összefonták maguk előtt a karjaikat, és lenézően pillantottak rám.
-Drágám, te nekünk biztos, hogy nem parancsolgatsz!-jelentette ki Niall.
-Srácok, próbálom összekaparni csóri Harold-ot, ha már ti hagytátok, hogy megverjék.-forgattam meg a szemeimet, mire ők elindultak a dolgok beszerzésére. Becsukták az ajzót, így csak ketten maradtunk a szobában, és elég érdekes volt, ilyen helyzetben látni azt, aki nem olyan rég még engem vert meg úgy, hogy kómába estem. Próbáltam minél óvatosabban felhúzni, az így is cafatokban lógó pólóját, hogy felmérjem a sérüléseinek súlyosságát. Szerencse, hogy amikor általános suliban tanultuk a kötözést, épp doktornak készültem, és minden egyes mozdulatra odafigyeltem, és végre most már hasznosíthatom az egészségtan tudásom, nem mint a kovalens kötésről tanult dolgokat.
-Megan, sajnálom.-nyöszörgött fájdalmasan Harry, és lefolyt az arcán egy könnycsepp. A szívem szakadt meg, hogy így kell látnom. Hihetetlen, hogy ennyire bánt, ami vele történt, és ha tehetném a fél életemet adnám, hogy jobban legyen.....Jézusom Megan már megint mi a lószarról beszélsz? Állj le, mert ennek így nem lesz jó vége.
-Harry, miről beszélsz? Nem tettél semmit.-motyogtam, mire megfogta nagy kínok között a kezemet, és összefonta az ujjainkat.
-De igenis tettem. A mai nap folyamán rengetegszer kérdeztél az érzéseimről, mármint hogy milyen indíttatásból csókolgatlak ok nélkül, de én csak hagytalak szenvedni, de amikor megláttalak Zayn karjaiban, egyszerűen elöntött a düh, nem is értem mit képzeltem.-hunyta le a szemeit, s az arcára simította a kezeimet. Annyira édes volt, és egyben ott motoszkált bennem a gondolat, hogy talán csak azért viselkedik velem így, mert most és vagyok a közelben, akit befoghatna ágyasának, de az is átfutott az agyamon, hogy ha vissza jönnek a srácok, újra az a paraszt lesz.
-Nyugi, hozzá szoktam már ehhez, ez az 5 nap alatt.-néztem az arcát, amit félig vér borított. Egyszerűen rabul ejtettek a tökéletesen rózsaszín ajkai, a tökéletesen göndör tincsei, a tökéletesen fehér bőre, és legszívesebben megcsókoltam volna, ám ebben Liam gátolt meg, azzal hogy beviharzott a szobába.
-Itt van! A nő azt mondta, elégerős.-magyarázta, majd átnyújtotta a gyógyszert, majd egy üveg vizet. Rápillantottam a dobozra, de még a neve sem volt ismerős a készítménynek, szóval eléggé féltem, hogy milyen hatása lesz. Felemeltem Harold fejét, mire felszisszent.
-Ne haragudj, de muszáj be venned, hogy ne fájjon ennyire.-simítottam meg az arcát, mire egy kicsit ellazult. A szájába tettem a fehér tablettát, s a szájához emeltem a palackot. Megdöntöttem egy kicsit, ő pedig lenyelte az orvosságot. Visszahelyeztem a padlóra fejét, majd felálltam, de ő visszahúzott.
-Csak egy párát hozok a fejed alá.-küldtem felé egy mosolyt, ő pedig elengedte a kezemet. Körülnéztem a szobában, és hát eléggé felkavaró látván volt. Asztalok, poharak darabjai hevertek szanaszéjjel, néhol vérfolt is feltűnt a szőnyegen. Eltipegtem az ágyig, és elvettem róla egy szívecske alakú párnát, majd visszatérdeltem Harry mellé, és a fejét óvatosan megemelve helyeztem be alá a rózsaszín plüsst. Harold a kezemért nyúlt, és újra össze fűzte az ujjainkat. Liam furcsállta, ezt az egészet, de Louis hirtelen való berobbanása, hirtelen elvonta rólunk a figyelmet, ugyanis Lou elfelejtette átlépni a küszöböt, így inkább átesett rajta.
-Bassza meg!-röhögött fel, mire megkönnyebbülve sóhajtottam fel, mert már attól féltem, hogy neki is valami baja lett, és őt is ápolgathatom.
-Itt a zsepi, de ragtapasz nem volt senkinél sem.-mondta, miután odakúszott hozzánk, s átnyújtotta a zsebkendőket. Megfogtam egyet, s törölgetni kezdtem vele Harry arcáról a vért. Nagy nehezen eltávolítottam a vörös folyadékot a tökéletes arcáról, majd hátrafésültem újra a haját, mint kb 5 perce, mire egy hatalmasat sóhajtott.
-Egyébként, mi is történt valójában, hogy nektek semmi bajotok, Harold-ot, pedig ennyire megverték?-kíváncsiskodtam, mire Liam egy megvető pillantással díjazta a kijelentésemet.
-Ugye te sem gondolod komolyan, hogy szemrehányást teszel nekünk?-kérdezett vissza.
-Liam, tudtommal, nem én voltam az aki hagyta, hogy mondhatni agyon verjék a haverját.-néztem bele a szemébe, mire odajött, és egy pofont adott, a beszólásomért.
-Remélem, tudod hogy nem tartozom neked beszámolóval, a tetteimről.-szánakozó pillantása, lassan lyukat égetett az arcomra, de én mit sem törődve vele, Harry-re pillantottam, aki megsimította az arcomat, ahol Liam megütött, s eltátogott egy "sajnálom"-ot, mire én csak egy mosolyt küldtem felé, nyugtatás képen.
-Megjöttem.-jött be Zayn is a kötszerrel, és odadobta mellém, majd lehajolt, és felmérte Harold sebeit.
-Zayn szívem, te nem lennél kíváncsi rá, hogy a srácok mi a faszért engedték szétverni Harry-t?-kíváncsiskodtam, csókpartneremtől.
-Már tudom az egészet, mert Lou beavatott.-mondta a fekete macsó, mire Liam Louisra pillantott azzal a "megöllek" pillantásával, amit utoljára a harapdálós incidensnél láttam.
-És engem is beavatnál?-kérdeztem, mire bólintott, és mesélni kezdett volna, mire Liam közbevágott.
-Épp Poly-t vetkőztettem le, amikor a srácok berontottak, és közölték, hogy ha most azonnal nem lépek el a lánytól, megölik Harry-t, erre én mit sem sejtve tovább vetkőztettem Poly-t, erre Calum kiszólt a többieknek, hogy verjétek, erre mi nem mehettünk ki a szobából, mivel Cal-nál fegyver volt. Szóval elléptem a csajtól, de amikor behozták Hazza-t, már szét volt verve, és mi semmit sem tehettünk. Poly elment a srácokkal.-hadarta végig.
-Férfiak, és a ti nagyképűségetek.-forgattam meg a szemem, mire Harold féloldalas mosolyra húzta ajkait. Annyira édes volt, hogy még ebben a fájdalmas helyzetben is mosolygott, hogy csak olvadoztam. Jézusom, én nem lehetek ennyire hülye, nem szerethetek bele Harry-be.
-Jaj de okos most valaki, de akkor legyél okos, ha beverem a képedet.-morogta Liam, mire Zayn megköszörülte a torkát.
-Liam, nagyrészt igaza van, ha nem vagy olyan önfejű, most nem lenne ez.-értett velem egyet a fekete macsó, ami még engem is meghökkentett.
-Látom te is behódoltál a kis kurvának.-jelentette ki, mire felé fordultam.
-Liam, jó lenne ha nem hívnál így.-förmedtem rá, mire rémisztő tekintettel indult meg felém. Összeszorítottam a szemeimet, mert biztos voltam benne, hogy megüt, de semmi nem történt. Kinyitottam a szemem, és Zayn lefogta Liam-et.
-Ő nem tehet semmiről Li, nem ütheted meg, ő egy lány.-magyarázta a fekete hajú. Liam, majd felrobbant az idegtől, s kirántotta karját a "fogva tartó" kezek közül. Kiviharzott a szobából, és majdnem nekiment az ajtón bejövő Niall-nek.
-Hát ennek meg már megint mi a fasz baja van?-mutatott a háta mögé a szöszi.
-Igazat adtam Megan-nek.-motyogta Zayn. Niall csak megforgatta a szemeit, majd odajött hozzám, és átnyújtotta a zöld műanyagban lévő oldatot. Felvettem a kötszert, és kibontottam a fertőtlenítőt, s egy adagot öntöttem a gézre, majd a Harry fején lévő horzsolásra tettem. Szinte felsikított a fájdalomra, mire én egy puszit nyomtam az arcára, és a fülébe kezdtem suttogni.
-Erős vagy, drága. Kibírod, nem fáj az annyira.-hintettem csókot a füle mögötti érzékeny területre, amitől ellazult.
-Valaki nem hozna sebtapaszt?-kérdeztem, mivel azzal kellett volna rögzíteni a gézlapot.
-Egy pillanat, és hozom.-mondta Niall, és el szaladt. Egy perc múlva az említett tárgyal tért vissza. Nagy szerencsémre, egy hengerre volt feltéve, és úgy kellett levágni.
-Zayn, ha megkérlek, téped nekem a darabokat?-mosolyogtam a srácra aki bólintott, és már le is szedte az első darabot, amivel a mellettem heverő srác homlokára rögzítettem a fehér anyagot. Így tettem az összes nagyobb sérülésével, s amikor végeztünk, Harold szervezetére hatott a fájdalom csillapító, így már fel tudott állni.
-Na most húzás.-sürgetett minket Louis, mire eszembe jutott, hogy valószínűleg a rendőrök mindjárt itt vannak, így Niall és Zayn Harry mellé álltak támasztékképpen, és kiandalogtak a szobából. Louis is követte őket, azonban nekem egy ismerős dolog férkőzött a látóterembe. Poly táskája, amit ő vitt magával a szórakozóhelyre. Felkaptam, és kutatni kezdtem benne, amikor a kezem ügyébe akadt egy telefon, és egy boríték. Mind a kettőt az én táskámba rejtettem, s már szaladtam is utánuk, Poly tatyóját otthagyva, a fölösleges cuccokkal. Liam támaszkodott a jól ismert furgonnak, és egy bilincset lóbált. Oda értem hozzá, és előre rögzítette a kezem, belökött hátra, ahol Harryis feküdt, s ránk zárta az ajtót, beszállt ő is előre, és elhajtottunk. Rengeteget utaztunk, azt hiszem 1 napot, néha egy-egy megállóval. Amikor este, Harold elaludt a fiúk pedig lejjebb halkították a rádiót, és ő maguk is elhallgattak, elővettem a borítékot, s kivettem belőle egy papírt, amire írva volt, és olvasni kezdtem.
"Drága Megan!
Sajnálom, hogy csak így tudok tőled elbúcsúzni, bár titkon remélem, hogy ha kiszabadulsz, vagy elengednek ezek a vadállatok, megkeresel. Sokat gondolkodtam, hogy hogy is tudnék rajtad segíteni, így a választásom egy telefonra esett. Azért pont ezt hagytam itt neked, hogy ha megkívánja a helyzet, fel tudd hívni a rendőrséget, és még GPS is van rajta, szóval le tudják nyomozni hol vagy. A másik dolog, amit még a borítékban találsz, 3 szál füves cigi, és egy öngyújtó. Ezt szerintem akkor szívd el, amikor a srácok nincsenek ott, és elég ramaty állapotban vagy, ígérem pillanatok alatt jól leszel.
Vigyázz Magadra, és remélem a legjobbakat!
Puszi és ölelés Poly
U.i.: Ha kiszabadultál, összehozlak Mikey-val, mert eléggé rád van kattanva. ;)"
Ez a kis levél, meghozta a hatását, és mosolyogva hajtottam álomra a fejem, a furgon hideg, fém padlóján.
Üdv drágaságaim!
Nagyon szépen köszönöm az eddig összegyűlt szavazatokat, és a komikat. Hálás vagyok, hogy ilyen olvasóim vannak, akik még akkor is kitartanak mellettem, amikor több mint egy hetet kell várni a részre. Imádlak titeket, és reménykedem benne, hogy ezek után is olvasni fogjátok a történetet.
Ezer puszi és ölelés <3
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top