-Mi a lófaszt műveltetek vele?-hallottam meg Louis hangját, és kezdtem visszanyerni az eszméletem.

-Én csak egy pofont adtam neki.-mosta kezeit Zayn. Kíváncsi voltam, hogy mit beszélnek, ezért inkább még nem nyitottam ki a szememet.

-Persze Liam fülese után. Elment az eszetek, az volt a terv, hogy váltságdíjat követelünk, és ha megkapjuk, lelépünk. Nem?-kérdezett vissza Lou.

-Valóban? Az előbb még nem ezt mondtad, mi van Hazza kielégített, és már a pártját fogod?-hallottam Zayn hangjában a dühöt.

-Ugye te sem gondoltad komolyan, hogy megdugom a legnagyobb haveromat?-Louis hangjából kihallatszott a döbbentség.

-Hát, sokszor fenyegeted azzal, szóval mi azt hittük........-kezdte Liam, de az érintett közbevágott.

-Jézusom, ti tényleg azt hittétek, hogy együtt vagyunk Harry-vel?-nevette el magát.

-Miről van szó?-harsant fel az imént említett srác meggyötört hangja.

-Ezek a faszok azt hitték, hogy együtt vagyunk.-röhögött Louis, de valamiért Hazza nem nevetett. Lou abbahagyta a nevetést, majd folytatták a beszélgetést.

-Komolyra fordítva a szót, ha a kis csajért nem fizetnek, meg kell ölnünk.-töltötte be az üres teret Liam rekedtes hangja, ami igazán megrémített.

-Már ne is haragudj, de te el tudsz számolni a lelkiismereteddel, azok után, hogy megöltél egy embert?-vonta kérdőre a göndör.

-Igazad van, akkor viszont elvisszük valahova, és otthagyjuk.-mondta Niall, mire Harry eléggé kiakadt.

-Akkora barmok vagytok, szerintem most engedjük szabadon, megígérte hogy nem szól a rendőrségnek, amúgy meg leléphetünk, az egyik haveromnak van háza Finnországban, és nevet is változtathatunk.-fejtette ki Hazz.

-Szó sem lehet róla.-vágta rá Zayn.

-Oké, akkor mi a terv?-kérdezte Louis én pedig lassacskán, de elkezdtem felülni. Kinyitottam a szemem, és meglepődve tapasztaltam, hogy már olyan sötét van, hogy kénytelenek voltak lámpát kapcsolni. A mocorgásomra a fiúk felém kapták a tekintetüket.

-Jó reggelt Csipkerózsika! Jót aludtál?-tett fel egy igazán gúnyosan hangzó kérdést Zayn. Nem válaszoltam, csak hallgattam, és fogtam a fejem, ami eszméletlenül sajgott.

-Kérdeztem valamit, nem?-emelte fel a hangját az az idegbeteg fekete hajú, és már elindult felém, mire Harry és Lou elé álltak.

-Most tért magához, nehogy már nekiess.-szólt rá Louis.

-Igazuk van, ne verd agyon a kis ribancot, dolgunk van vele.-utasította Niall.

-Rendben, de még nagyon megkapja a magáét, ezért a húzásáért.-forgatta meg a szemeit Zayn.

-Szóval, most elmegyünk venni egy eldobható telefont, majd felhívjuk apádat, hogy fizessen váltság díjat, már biztos feltűnt neki, hogy valami történt veled.-mondta Liam.

-Akkor irány a mobil kereskedés. Harry és Louis gyertek Liam itt marad a kisasszonnyal.-mondta Niall, mire felkaptam a tekintetem. Liam felém küldött egy igazán csábos mosolyt, de még ez sem enyhített a pánikon.

-Nem maradhatna inkább itt Harry?-néztem kétségbeesetten a göndörke zöld íriszeibe.

-Szó sem lehet róla, még a végén elenged, aztán menekülhetünk a picsába.-mondta Zayn és ő is elindult felfelé Niall után, majd követte őket Lou, végül Harry rám emelte pillantását, amiben látszott a sajnálat. Megfordult és ő is felment a lépcsőn. Liam vészesen közel jött hozzám, mire én összehúztam magamat. Féltem tőle, és a társaitól is, talán Harry is valamilyen szinten félelmet váltott ki belőlem. Soha nem éltem még ilyet át. Apu és anyu mindig megóvtak, és akkor idegesített, de bár most is itt lennének velem.

-Remélem a srácok nem nagyon sietnek, így legalább le tudjuk rendezni az előbb elhalasztott hancúrozást.-amint kiejtette a szavakat száján, nemes egyszerűséggel magához rántott, és ajkaimra tapadt. Ellenkeztem ahogy csak tudtam, ütöttem a mellkasát, pofoztam, ráncigáltam a haját, de minderre csak annyi volt a reakciója, hogy belemarkolt a fenekembe. Eszembe jutott egy tökéletes terv, gyengéden átadtam magam neki. Kissé elmosolyodott, mikor érezte, hogy visszacsókolok. Megragadta a derekamat, és így a csípője köré kulcsolhattam a lábaimat. Lassacskán megindult velem felfelé a lépcsőn. Reméltem, hogy nem megyünk túl messze a bejárattól, Szerencsémre imáim meghallgatásra találtak, ugyanis bevitt a nappaliba, és letett a kanapéra. Felém mászott majd újra az ajkaimra tapadt. A formalitás kedvéért én is visszacsókoltam, és próbáltam úgy tenni, mintha én is annyira ki lennék éhezve, akár csak ő. Fordítottam helyzetünkön, így fölötte helyezkedtem el. Kezemmel egyre lejjebb kalandoztam, ami neki igen is tetszett, főleg amikor apró tenyerem rá nem siklott bevetésre készen ÁLLÓ férfiasságára. Egy hatalmas morgás harsant fel torkából, mire én csak nevettem egyet végül lehajoltam, és minden erőmet összegyűjtve beleharaptam az imént kitapogatott testrészébe. Szinte felsikított, és magzatpózba helyezkedett el a kanapén, mire én felpattantam és a konyhába szaladtam egy késért. Nem állt szándékomban embert ölni, de jobb az elővigyázatosság.

-Hol vagy te kurva?-köpte a szavakat, miközben bejött a konyhába. A hátam mögül előkaptam az imént előbányászott konyhai felszerelést, és a egyével Liam teste felé mutattam.

-Ne szólíts így.-emeltem fel a hangom.

-Rendben, de arra semmi szükség sincs, tedd le.-próbálta kivenni a kezemből, mire én egy óvatlan mozdulattal belevágtam Liam tenyerébe. A barna srác hátrálni kezdett, közben a kezét szorongatta.

-Menj le a pincébe.-utasítottam, mire félve nézett rám, én pedig nem kegyelmeztem neki ahogy egy pár órája ő sem nekem, így hát egyre közeledtem hozzá a késsel, és ez ösztönzőleg hatott rá. A lépcsőn elég nehézkesen ment le, ugyanis még mindig fájlalta a férfiasságát illetve a tenyerét sem tudta az érzékeny területre tenni nyugtatóként, de ez engem egy cseppet sem érdekelt, ahogy őket sem az én nyomorom. Sürgetni kezdtem, mire ő gyorsabb tempóra váltott, ám ezzel egyre hangosabban nyögött.

-Ülj le!-mutattam a földre a késsel.

-Mi a lófaszt akarsz?-hallatszott a hangjában a fájdalom.

-Hol találok telefont?-kérdeztem.

-Miért mondanám meg?-húzta fel a szemöldökét.

-Talán mert nem szeretnéd, hogy még több sérülést okozzak a "vonzó" testeden?-legyintettem egyet a késsel, amit ő végig követett a szemével.

-A nappaliban van egy vezetékes telefon a tv mellett a falon.-mondta megadóan, mire felsiettem a lépcsőn, és a biztonság kedvéért bezártam a pincelejárót. Igyekeztem minél hamarabb a Liam által említett helységbe menni, így hát rohanni kezdtem. Fejvesztve kerestem azt az átkozott telefont, amit igen hamar megtaláltam, és már tárcsáztam is apám számát, amit még régebben tanítottak meg nekem, emlékszem azt is hülyeségnek tartottam, de mára rájöttem, hogy ezért is hálásnak kell lennem.

-Igen tessék?-csendült fel apám nyugtatólag ható hangja.

-Apa én vagyok az, nincs sok időm, elraboltak. Öten vannak és férfiak.-mondtam minden eszem bejutó információt.

-Kicsim, nyugodj meg. Minden rendben lesz, nem tudnád megmondani véletlen hogy hol vagy?-kérdezte aggodalmasan.

-Egy erdő közepén vagyok, egy egész modern házban.-próbáltam egyszeri látás alapján leírni a házat.

-Hogy néznek ki a fogva tartóid?-kérdezte, mire nyílt a bejárati ajtó.

-A neveik: Zayn, Louis, Niall, Liam és Harry.-hadartam, majd minden habozás nélkül elejtettem a telefont, ami még egy darabig ringatózott a kunkori zsinóron. Halkan osontam a hátam mögött rejtve a kést, amikor is szembe találtam magam Harry-vel, akit próbálta csendre inteni.

-Srácok!-kiáltotta el magát, mire én előkaptam a kést, és felé irányítottam.

-Mit művelsz te ribanc, és hol van Liam?-lépett hátrébb Zayn amikor meglátta a szúróeszközt a kezemben.

-Ha nem hagytok elmenni, megölöm valamelyikőtöket.-mondtam dühösen.

-Ne nevettess kislány, te még a légynek sem ártanál.-mosolyodott el Niall, és ahelyett, hogy a szemembe nézett volna, a hátam mögé meredt. Mire megfordultam volna, Liam a hátam mögül kikapta a kezemből a kést, és a nyakamhoz szorította.

-Srácok, sietnünk kell, mellesleg nevet is kéne változtatnunk.-dörmögte a hátam mögött a barna srác.

-Mi a faszt csináltál? Pedig ha nyugton maradtál volna, esküszöm talán jóban is lehettünk volna.-csóválta a fejét Zayn, de tudtam , a fele sem igaz annak amit mondott.

-Felhívta az apját, aki valószínűleg most ránk állította a rendőrséget.-morogta megint a kést szorongató srác.

-Ezt nem hiszem el.-mondta elhaló hangon Harry, akinek a szemeiben látszódott a csalódottság.

-Rendben, akkor most mindenki pakol, én addig lerendezem a kisasszonyt, ugyanis igen csak rossz volt.-mondta Liam.

-Mit művelt ezen kívül?-kíváncsiskodott Lou.

-Meséld csak elé édesem.-vette el a kést a nyakam elöl Liam, majd odaadta Zayn-nek aki elvitte a konyhába.-Nem voltam világos?-rivallt rám a barna srác, de én inkább meg sem mozdultam.

-Akkor majd én elmondom, a hülye kis ringyó ráharapott a farkamra, illetve belevágott a kezembe.-mondta Liam, majd az tenyerét Louis felé mutatta.

-Meg kéne leckéztetni.-mondta Zayn, aki idő közben visszajött a konyhából, és azzal a lendülettel adott egy hatalmas pofont.

-Persze verjetek megint ájulásig, az úgy is olyan jól megy.-gúnyolódtam, mire Liam hátrafogta a kezeimet, az idegbeteg fekete sráctól pedig megkaptam életem első ököllel kapott ütését, méghozzá a gyomromba. A földre rogytam a fájdalomtól, de ha ez még nem lett volna elég, Louis megfogta a fejem, felemelte, és az ellentétes oldalára az arcomnak, ahova Zayn-től kaptam az ütést, kaptam egy hatalmasat tőle is. Ismét az ájulás szélén voltam. Felpillantottam, és Harry szemeibe néztem, mire ő elfordította a fejét, engem pedig ismét felemésztett a sötétség.

Drága olvasóim! Remélem tetszett ez a rész is, akár csak a többi. Szeretettel várom a komikat, és a szavazatokat.

Ezer puszi és ölelés