-A kurva életbe srácok, miért nem kértetek kölcsön, ha pénzre volt szükségetek?-kérdezte egy számomra idegen hang.

-Nem csak a pénz érdekel, hanem meg akarjuk leckéztetni azt a faszt.-jelentette ki Louis, én pedig kinyitottam a szemem. Forgott velem a világ és próbáltam kinyitni a szám de nem sikerült. Ezek szerint elintéztem magamnak, hogy már beszélni se tudjak. Szép volt Megan, ezt is megcsináltad. Próbáltam felülni, de a kezem hátra voltak kötve, így alkottam valami kapálózás és sikítás félét, amivel felhívtam magamra a figyelmet, hogy valaki segítsen felülni. Oda jött egy zöld hajú srác , akinek a közelsége megijesztett.

-Nem kell félned tőlem.-mosolyodott el, majd segített felülni, de azt hiszem ez volt a lehető legrosszabb ötlet, ugyanis elkezdtem émelyegni, ami még rátett a szédülésre egy lapáttal, és attól kezdtem félni, hogy hányni fogok, és akkor eszembe jutott a ragasztócsík a számon.

-Hagyd azt a kurvát és inkább segíts kitalálni, hogy mi legyen a nevem!-szólt rá a már jól ismert hang, ami Niall-höz tartozott. Nem is értettem, mire célzott ezzel, de végül eszembe jutott, hogy felhívtam aput, és elmondtam a nevüket.

-Csak egy pillanat.-mosolygott a szőkeségre.-Ezt most levesszem, de kérlek maradj csöndbe, mert akkor én is kapok, de szerintem te is. Ha a többiek nem lesznek a szobában, hozok neked gyógyszert is.-suttogta a zöldike, hogy csak én halljam. Óvatosan leszedte a számról azt a vackot, majd csöndre intett, és egy mosolyt felém küldve felállt, és otthagyott, de előtte a falnak támasztott. Sokan voltunk a szobában, így elég zsúfoltnak tűnt, mégsem tűnt fel senkinek sem, hogy lekerült a számról a ragasztócsík. Körülnéztem, és lassacskán de felismertem az öt jómadarat, de senki sem figyelt rám, még Harry sem, ami eléggé fájt, pedig ő volt az akiben megbízhattam.

-Mit szólnál, ha az én nevem Luke lenne?-kérdezte Louis Harry-től, mire egy idegen szőke srác rákiabált.

-Meg ne próbáld! Az az én nevem, és senki nem használhatja rajtam kívül!-szúrós tekintete, szinte felemésztette Lou-t.

-Bocs, akkor választok mást.-nevetett, és visszafordult az asztalhoz ami előtt állt. A szobában legalább 8 számítógép állt, valami furcsa nyomtatófélével az oldalán.

-Ezt vedd be gyorsan.-guggolt le elém az előbbi srác és a számba dugott egy fehér tablettát, majd némi vizet ontott a számba, én pedig készségesen lenyeltem. Vártam az azonnali hatást, de csak pár percre rá kezdett múlni az émelygés. Addigra a srácok már egy kupacban voltak, és nevetgéltek, és egymás új nevét fikázták.

-Én mostantól Tom Collins vagyok.-mutatta körbe a valószínűleg az imént gyártott hamis személyiét Niall.

-Az én nevem Austin Williams.-mutatkozott be Liam.

-Az enyémet figyeljétek, én Julio Rodrigo Gonzales vagyok.-mindenki a hasát fogta a röhögéstől, amikor meglátták Louis mesterművét.

-Hát nem tudom űberelni Lou-t, de hadd mutatkozzak be én is James Brown.-mutatta meg Zayn is az ő kártyáját. Harry-t nem hallottam, pedig igazán kíváncsi lettem volna az övére is. Hihetetlen, hogy mennyivel másabbak a srácok itt, amikor a haverjaikkal vannak, mint amikor csak hatan vagyunk a lakásban.

-Gyere.-ragadott meg a zöld hajú srác, és a karjaiba kapott, így közelítettük meg a kijáratot.

-Hova viszed azt a ribancot, Mikey?-kiáltott utánunk Liam, és már majdnem átvett, mikor a zöldike magához szorított.

-Hagyd csak, azt mondta hánynia kell, én pedig nem szeretnék takarítani utána, kiviszem hátha a friss levegőtől jobban lesz.-válaszolta a srác, mire Liam a hajamnál fogva hátrafeszítette a fejem.

-Jó lesz, ha bírsz magaddal.-gonosz vigyor terült el az arcán, majd elengedte a copfom, és kinyitotta az ajtót. Amint kiléptünk, a háztól kb 20 méterre elhelyezkedő padhoz vitt. Leültetett rá, én pedig felhúztam a lábaimat törökülésbe.

-Mikey vagyok, de azt hiszem ezzel már tisztában vagy.-mosolyodott el mire nekem bejárta a szívemet a melegség. Nem tudom, hogy miért segít nekem, de ez igazán jól esik.

-A nevem Megan.-mutatkoztam be.

-Tudom, és azt is tudom, hogy már három napja a srácok fogja vagy.-a hangjából kihallatszott a sajnálat.

-Még csak egy.-mondtam, és csak akkor vettem észre, hogy megint nappal van.

-Szóval akkor nem hülyültek a srácok.-morogta magába.

-Tessék?-néztem rá félve.

-Amikor megérkeztek épp Liam cipelt a hátán, és közölték hogy 2 napja nem ébredtél fel, mert állítólag annyira megvertek.-nézett a szemembe zöld íriszeivel.

-Nem ez volt az első, hogy elájultam egy-egy pofontól, de akkor pár óra múlva felkeltem.-próbáltam minél halkabban közölni vele, hogy mások ne hallják meg.

-De nem azt mondtad, hogy egy napja voltál náluk?-tágultak ki a szemei.

-Hát egy napban 24 óra van, drága Mikey, és annyi idő alatt, bármi megtörténhet.-csordult le egy könnycsepp az arcomon, amit sután a vállammal töröltem le, mivel a kezem még mindig a hátam mögé volt kötözve. A srác megtörve engedte le a vállait, és szinte hallottam ahogy magát ostorozza legbelül, hogy ilyen barátai vannak.

-Sajnálom, de most vissza kell hogy vigyelek.-mondta, majd ismét a karjaiba kapott, mint ahogy a menyasszonyokat szokták, és elindultunk a ház felé, aminek a bejáratán az öt faszfej suhant ki.

-Vidd vissza a csajt, aztán gyere ki rágyújtani.-mondta a zöld hajúnak Zayn.

-Leszoktam.-vágta rá Mikey és óvatosan nekidőlt az ajtónak, ami ez által kinyílt, és így betudtunk menni. Kint eléggé meleg volt az idő, az otthonihoz képest, ezért is gondoltam, hogy messze lehetünk Springfield-től.

-Azt még elmondanád, hogy hol is vagyunk helyileg?-kérdeztem, miután lerakott, és már ellépett volna mellőlem, indult volna a dolgára, de visszanézett és rávágta "Sydney-ben", mire nekem tátva maradt a szám, ő pedig tovább ment. El sem hittem. Mindig is szerettem volna eljutni Ausztráliába, de nem ilyen módon. Inkább a szüleimmel, vagy később a férjemmel, gyerekeimmel, de nem öt pöcsfejjel, akik nem mellesleg elraboltak. Gondolatmenetemet 3 srác zavarta meg, akik körbeálltak.

-Hát te lennél az a kis mocsok, aki megharapta Liam dákóját?-nevetett fel az egyik, aki valószínűleg a Luke nevet viseli, ugyanis ő szólt be Lou-nak. Csak néztem őket, de nem szólaltam meg.

-Nem is tűnik olyan kis vadócnak.-szólalt meg egy szőkés, kócos hajú fiú, akinek az arcát gödröcskék, és borosta díszítette.

-Hát én azért kinézném belőle, már ne is haragudj Ashton, de azok után, hogy megetted dugiban az utolsó szelet pizzát, azóta mindenkit, sunyinak vélek.-harsant fel az egyetlen barna, enyhén ecset fejű srác hangja. Mind a hárman nevetni kezdtek a fiú megjegyzésén.

-Calum, igazán túl léphetnél rajta.-bökte oldalba Ash.

-Rendben srácok, remélem jól megismerkedtetek ezzel a kurvával, de mennünk kell.-tessékelte arrébb a fiúkat Harry, majd talpra állított, és a vállára lendített volna, de én szólászra nyitottam a számat.

-Nem mehetnék el mosdóba, ugyanis eléggé pisilnem kell.-csak reménykedni tudtam.

-Jó, de csak mert nem szeretném, hogy a kocsiba hugyozz.-a pár napja még kedves fiú mostanra átváltott ugyan olyan fasszá, mint a többiek. Elkísért a mosdóig, majd becsukta utánam az ajtót. Szerencsémre nem kellett előtte elvégeznem a dolgom. Nagy nehezen megoldottam a pisilést, lehúztam a wc-t, majd a csaphoz igyekeztem, aztán rájöttem, hogy hátra van kötve a kezem, így nem nagyon fog sikerülni a kézmosás. Egy óvatlan pillanatban belepillantottam a tükörbe, de talán nem kellett volna. Szinte megijedtem a látványtól. Az arcomon sebek, kék-lila-zöld foltok "díszelegtek". Hajam szét volt túrva, és már nyúltam hogy megigazítsam, de Harry belépett, és szó nélkül maga felé fordított, lehajolt, csípőmet a vállához illesztette, így emelt fel. Elköszöntek az összes fiútól, végül a furgonhoz érve betettek hátulra, Louis pedig bevállalta, hogy hátul marad velem. Még mielőtt becsukódott volna az ajtó, a ház felé pillantottam. Mikey állt a falnak támaszkodva, és egy szál cigarettát gyújtott meg. Rám nézett, és eltátogott egy "sajnálomot", az ajtó pedig már be is zárult. Louis elő vett egy fecskendőt, és egy ampullát. Felszívta az apró üvegcse tartalmát, és az injekció végére helyezett egy tűt.

-Ha nem maradsz kussba, akkor ezt beléd fogom nyomni. Csak szólnék, hogy drogféleség, szóval össze-vissza hallucinálnál tőle.-mondta nevetve, majd lerakta maga mellé, egy nejlonra, majd elővette a telefonját, és elhelyezkedett az egyik sarokban, a furgon pedig elindult.

Sziasztok Drágaságos Olvasóim!

Nagyon szépen köszönöm az eddigi szavazatokat, és a komikat. Remélem ezek után is számíthatok a vélemény nyilvánításotokra! 

Ezer puszi és ölelés <3