A Naboon

A Naboo egy gyönyörű bolygó, a Sokka család birtoka úgyszintén. A sík terület, melyet gyönyörű zöld fű lep el, s melyen szabályosan elültetett gyümölcsfák nőttek, a területhez tartozó patak, melynek vize kristálytiszta és otthont nyújt az egészen apró halaknak. A telekhez tartozó ház is káprázatos, emelete, erkélye és arannyal szegélyezett fala van. Az ablakok nagyok, a nap sugarai bevilágítanak a ház belsejébe.

A két köpenyes jedi kopogás nélkül lépett be az elbűvölő házba, ahol részesei lehettek egy igen csonka családi ebédnek. Az asztalfőnél egy alapból barna hajú, de a sok felgyülemlett gondtól és az évek múlásától őszülő nő ült, a többi széken pedig gyermekei. Öt fiú ült még ott, idősebb és fiatalabb egyaránt.

Lara érezte a zsigereiben mindazt, ami élete első négy évében történt. Kisgyermek korára egyáltalán nem emlékszik, de három testvérét felismerte. Rengeteg idő eltelt azóta, hogy elment mégis tudta, hogy ők azok. A kék szemük, az arcuk, a kisugárzásuk, mind ugyanolyanok voltak. Ugyanolyanok, mint ő.

Érzékenységét szerencsére leplezte az arcát takaró jedi köpenye, no meg persze mestere, aki előtte állt. A fiúk eltátották a szájukat, az idősebbek készen álltak arra, hogy megvédjék a családot az idegen köpenyes alakoktól, de erre nem volt szükség. A nő, Lara anyja, felállt az asztaltól és gyanakodva köszöntötte a hívatlan vendégeit.

– Maguk meg kik?

– Jedik vagyunk asszonyom – felelte Koss a köpenye alatt.

– Jedik? Nahát! Miben lehetek segítségükre? Kérnek levest? Vagy gyümölcsöt? A mi gyümölcseink messze a legjobbak a vidéken.

– Vagy inkább a leghalálosabbak – dörmögte Lara.

– Tessék? – húzta össze a szemét a nő.

– A Jedi Tanács és a köztársaság nevében letartóztatom önt árumérgezésért, hamisításért és többszörös gyilkosságért! – mondta Koss és felhajtotta kapucniját.

– Anya! Mit csináltál? – állt fel az asztaltól a legidősebb fiú.

– Semmit! Semmit nem csináltam! Kik maguk és milyen jogon gyanúsítgatnak engem?!

– Nem gyanúsítgatás asszonyom, Douglas Le Pa vallomást tett, és kivizsgáltattuk a gyümölcseit. Bizonyítékaink vannak amellett, amit ön és férje tettek. Most pedig velem jön!

– Maga csak ne mondja meg nekem, hogy mit csináljak! – bökte meg Koss mellkasát indulatosan a nő. Teljességgel fel volt háborodva, próbálta megjátszani magát, de tudta jól, hogy bűnös és hogy most mindennek vége.

– Akkor majd én megmondom – lépett előre Lara, aki anyja hangját hallgatva, és az asztalnál ülő testvéreit figyelve egy komoly határozásra jutott. Vett egy mély levegőt és hátra hajtotta köpenye kapucniját.

A három idősebb fiú és a nő nem ismerte fel őt ugyan, de rájuk tört valamiféle felismerés. Gyanakodva méregették őt.

– És te ki vagy? – vonta kérdőre a nő.

– Lara Sokka, a lányod.

A Palotában

Ahogy Koss Grildon mondta meglett a bizonyíték a laborból, ahol a szűrést végezték a gyümölcsökön, Kit Fisto minden információt megszerzett és a további intézkedéseket rábízta a királynő embereire. Visszatért a palotába és meghúzta magát a szobájában.

Épp arra készült, hogy vesz egy fürdőt – elég koszosnak és büdösnek érezte magát –, felsőteste már meztelen volt, amikor váratlan holohívása érkezett. Aayla Secura hívta őt. Úgy döntött inkább nem veszi vissza felsőjét, egy pajzán vigyor kíséretében fogadta a hívást.

– Kit, hol vagy? Már mindenhol kerestelek a templomban, szeretném elmesélni neked milyen volt az első küldetésem jedi lovagként.

– Jelenleg a Naboon tartózkodom, de szívesen meghallgatlak – mondta Fisto mosolyogva.

– Pompás! De először vegyél fel valamit, ha kérhetem – mondta a twi'lek nő.

– Muszáj?

– Igen. Tudod, megbeszéltük, hogy csak barátok leszünk – ingatta a fejét.

– Keresztbe tettem az ujjaim a hátam mögött – vigyorodott el a nautolani jedi mester. – Ha ennyire ragaszkodsz hozzá, akkor felveszek valamit – mondta és oldalra lépett egy kicsit, hogy elérje az ágyon heverő felsőjét. – Közben meséld el, hogy milyen volt a küldetés!

– Nagyon izgalmas volt! A Tatuinra kellett mennem Jabbához, a nagy hutt vezérhez. A galaktikus szenátus tagjának, Orn Free Taa-nak egy rokonát kellett kiszabadítanom Jabba fogságából, de közben nekem is be kellett olvadnom.

– Szóval olyan ruhában voltál, ami keveset takart a testedből és én nem voltam ott? – vigyorodott el Kit Fisto, mire Aayla Secura unottan megforgatta a szemét és folytatta a mesélést.

– Miután kiszabadultunk fel kellett keresnem volt mesteremet, Quinlan Vos-t, az ő segítségével szereztem egy hajót és biztonságba juttattam a lányt.

– Gratulálok a sikeres küldetéshez. – mosolyodott el őszintén a jedi mester. – És milyen volt találkozni egykori mestereddel?

– Örültem, hogy láthatom, de sajnos nem volt sok időnk beszélni – felelte Aayla. – És te? Mit keresel a Naboon?

– Terrorista cselekmények megfigyelésére küldtek ide Kossal és az új tanítványával, de már túl vagyunk egy tűzeseten, egy palotai rohamon és egy kihallgatáson is.

– Kossnak tanítványa lett? Nahát – lepődött meg Aayla Secura hasonlóan Jocasta Nu mesternőhöz. Nem sokan néznék ki Kossból, hogy képes gondját viselni egy padavannak, pedig eddig nagyszerű munkát végez.

– Igen, egy tizenöt éves kislány. Látom a jövőjüket, hasonló szenvedésben lesz részük, mint nekünk.

– Reméljük nem – sóhajtott fel a twi'lek nő. – Nekem most mennem kell, a tanács hívatott.

– Hé, Aayla! Szeretlek!

– Én is téged – mosolyodott el a nő és véget vetett a holohívásnak.

A Sokka birtok

A lakásban meghűlt a levegő, mindenki Larát nézte, pislogás nélkül.

– Az nem létezik – képedt el Lara anyja. – Tényleg te lennél az? Lara? Milyen szép, nagy és erős lettél.

– Te meg csúnya, öreg és utálatos. Jöjjön asszonyom, mesterem most elszállítja a városi fogdába, egyenest apám gyilkosa, Douglas Le Pa cellája mellé.

– Azért teszed ezt, mert elhagytalak igaz? Hidd el, csak jót akartam neked. Jobb dolgod van a jedi templomban, mint a fivéreidnek itthon.

– Mindketten tudjuk, hogy utálsz engem és meg akartál tőlem szabadulni.

– Nem, ez nem igaz – tiltakozott a nő.

– Most viszont végre én szabadulok meg tőled. Mester – pillantott fel Kossra, aki vette a célzást és rögtön bilincsre verte az ellenkező nőt.

– Nem, nem és nem! Ki fogja vezetni a birtokot, ha nem én? Az a nyomorult Douglas megölte a férjemet, miatta van minden!

– Mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz. De lesz időd gondolkodni, ki tudja meddig leszel börtönbe zárva.

Lara üveges tekintettel nézte végig, ahogy mestere kivonszolja a házból a rángatózó és üvöltöző anyját, ő viszont nem ment utánuk, hanem a házban maradt testvéreivel. A három bátyja, és a két fiatalabb testvére elhagyta az asztalt és vegyes érzelmekkel indultak meg felé.

– Valóban te vagy az Lara? – kérdezte a legidősebb fiú.

– Igen én vagyok. Ti pedig a testvéreim igaz?

A fiúk nem válaszoltak semmit, mosolyogva rohanták le őt, örvendezve magukhoz ölelték és mindenféle kedves szóval illették közben.

– Mennyit nőttél, gyönyörű vagy!

– Milyen szép a szemed, le sem tudnád tagadni, hogy a mi rokonunk vagy.

Valóban, a tündöklő kék szem a Sokka család védjegye lehet, mindannyiójuknak kék szeme volt. Lara mosolyogva nézett le két kisebbik testvérére is.

– Örülök, hogy titeket is megismerhetlek.

– Mi is örülünk Lara – mosolygott kettejük közül az idősebb. – Mikor anyánk elvitt akkor még egészen pici baba voltam, semmi emlékem nincs rólad, Jontól tudom, hogy van egy nővérem.

– Én sem emlékeztem rád. – vallotta be Lara, aki eddig egész életében úgy tudta, hogy csak három testvére volt akkor, amikor a jedi templomba került.

– Végre teljes a család, már csak Lotust kell megtalálnunk – ölelte meg húgát ismét az egyik idősebb fiú.

– Ki az a Lotus? – kérdezte Lara értetlenül.

– Ő is a húgunk. De mivel lány, anyánk őt is eldobta csakúgy, mint téged.

– Van egy húgom – mosolyodott el Lara, aztán felfogta a hallottakat és eltorzult arccal nézett testvéreire. – Remélem nem haragudtok rám azért, amit az állítólagos anyámmal tettem.

– Nem, mi is utáltuk őt. Az egész életünket megkeserítette, annyiban igaza volt, hogy jobban jártál, mint mi. De szegény Lotussal nem tudjuk mi van. Az se biztos, hogy él még.

– Fel kéne kutatnotok őt – fonta keresztbe karjait aztán kínosan elnevette magát. – Ne haragudjatok, de nem tudom a neveteket.

– Én Jon vagyok – mondta Lara legidősebb testvére és ennek megfelelően a többi fiú születési sorrendben mutatkozott be Larának.

– Én meg Larry.

– Logan.

– Scott vagyok – mondta Lara idősebb öccse.

– Én pedig Cody.

– Nagyon örvendek. Mondjátok, mihez fogtok most kezdeni? El tudjátok vezetni a birtokot szüleitek nélkül?

– Nem tudjuk és nem is akarjuk – mondta Larry a falnak támaszkodva. – Gyűlöljük a helyet, szerintem igazán megpróbálhatnánk eladni.

– Az egész telket? – döbbent le Lara.

– Igen, jó sok pénzt szereznénk vele.

A fiúk sokat gondolkodtak már azon mi lenne akkor, ha megszabadulnának szüleiktől és a rájuk erőszakolt élettől, ezért pontosan tudták, hogy mit fognak tenni. Eladják a gyümölcsfákkal teli telket és a házat, aztán különválnak. Scott és Cody kicsik még, nem tudják pontosan mi lesz a sorsuk, de a lényeg az, hogy eltűnjenek a szülőbolygólyukról.

– És mi lesz Lotussal? – kérdezte Lara aggódva. – Tényleg semmit nem tudtok róla? Hova vitték őt, mikor és kihez?

– Annyit tudok, hogy apánk eladta rabszolgának.

Lara a sírás határán volt, hihetetlen, hogy a szülei ilyen szörnyű dolgokat tettek. Már nem érezte magát eldobottnak, elhanyagoltnak és elfelejtettnek, hálás volt anyjának, aki a jedi templomba vitte őt és nem a rabszolgapiacra úgy, mint a húgát. Nem engedheti, hogy örök életére ott sínylődjen, meg akarja menteni őt. Feltéve, ha még életben van.

A fiúkkal együtt nekiállt átkutatni a házat, bármiféle papír hasznukra lehet. Egy apró nyom is elegendő ahhoz, hogy elindítsa őket egy úton. Egy úton, ami talán elvezeti őket rég elveszett kishúgukhoz.

Találtak is egy adás-vételi papírt, miszerint Lotust a Zygerria bolygóra vitték. De ez egy nagyon régi papír, azóta már biztos máshol van. Mindenesetre már ezzel is előrébb jártak, a Zygerrián megkezdhetik a nyomozást.

– Fel kell kutatnunk és ki kell szabadítanunk őt – mondta Jon határozottan. – Lara, ugye te is velünk tartasz?

– Sajnos nem tarthatok veletek, a Jedi Tanács engedélye nélkül sehová nem mehetek. És mivel csak egy padavan vagyok a szavaim mit sem érnek a mesterekkel szemben.

– És mi van azzal az izmos férfivel, aki elhurcolta anyánkat? – jutott eszébe Logannek.

– Koss Grildon az én mesterem, de neki sincs valami nagy hatalma. Én azt mondom ne bonyolítsuk túl a dolgokat, nektek kell felkeresnetek a húgunkat. Lotus élete a ti kezetekben van.

A Zygerrián

A Zygerria bolygó rabszolgatartásáról és kereskedelméről híres, vagy mondjuk inkább úgy, hogy hírhedt. Leginkább twi'lekeket árulnak, azon belül pedig leggyakrabban nőket. De számos más faj található még itt, vegyük például a togrutákat vagy az elszegényedett, szörnyű sorsra jutott embereket. A bolygót ellepik a rabszolgapiacok, a legértékesebb „árukat" az arénában tartják. Egy kisebb piac egyik standjánál egy férfi állt és próbálta eladni a birtokában lévő rabszolgákat. Két twi'lek nőt, egy fiatal togruta fiút és egy még fiatalabb, gyönyörű emberlányt.

Az emberlány tizenegy éves, vállig érő kócos, barna haja és tündöklő kék szeme van. Rettenetesen vékony, fekete ruhácskája semmit nem takar csontos karjaiból. Amióta az eszét tudja rabszolgaként éli mindennapjait, úgy adják-veszik őt, mintha egy állat lenne. Nem először jár ezen a bolygón, számtalanszor adták el itt, legutóbb a hírhedt arénában vásárolták meg őt. De a sors úgy akarta, hogy ismét erre sodródjon, s miközben arra várt, hogy valaki megint megvegye őt azon elmélkedett milyen is lehet szabadnak lenni. Halkan beszélgetni kezdett a togruta fiúval, aki osztozott bánatában.

Egy nagydarab, ronda és büdös férfi haladt el az árus standja mellett. Már órák óta körzött a bolygó különböző piacain, úgy vélte megtalálta azt, amit keresett.

– Mennyiért adja ezt a szép kislányt?

– Ötezer kreditért. Minimum – felelte a pult mögött álló férfi.

– Hm, legyen. Megveszem.

Megveszi, akár egy tárgyat vagy egy állatot. Undorító.

Miután a férfi kitöltött egy adás-vételi lapot rárakott egy elektromos bilincset a lány nyakára, aki könnyes szemmel búcsúzott el a togruta fiútól. Nem tudja milyen ember lehet az új gazdája, de nem túl bizalomgerjesztő a kinézete így abban reménykedett, hogy a szíve a helyén van és nem tesz semmiféle ocsmányságot egy gyerekkel.

– Ne aggódj, nem foglak bántani, se kínozni. Tessék, igyál vizet – tolt a lány elé egy poharat a férfi, miután felvonszolta őt a hajójára. – Hogy hívnak szépség?

– Nem vagyok szépség – dünnyögte a lány és egy húzással kiitta a pohár tartalmát.

– Hogy hívnak?! – ismételte meg a kérdést a nagydarab férfi, ezúttal sokkal erőteljesebben és hangosabban.

– Lotus Sokka a nevem – felelte a lány halkan.

– Rendben Lotus, elmondom mik a terveim veled. Elviszlek a Koréliára a fivéremhez. Tartozom neki egy kis pénzzel, remélem veled ki tudom engesztelni.

– Milyen bolygó az a Korélia? – érdeklődött a lány, akit, mint kiderült Lotus Sokkának hívnak.

– Borzalmas. De testvérem pénzes és tekintélyes ember ott, biztonságban és kényelemben élhetsz majd nála.

Lotus szomorúan felsóhajtott és lehajtotta a fejét. A hajó kiment az űrbe, a lány pedig kinézett az üvegen. A csillagok sokasága, a Zygerria bolygó egyre távolodó alakja, miközben ezeket nézte lepergett előtte az élete. Csak arról szólt, hogy egyik rabszolgatartótól a másikhoz került, fülében hallja a kreditek csörgését, orrával érzi az összes valaha volt fogva tartójának illatát. Vajon mit tartogat számára a jövő? Lehet még belőle szabad ember? Leghőbb vágya az, hogy családja eljön érte és felszabadítja őt. De ez nem fog megtörténni. Ő csak egy rabszolga és az is marad örökre.

A Naboon

Lara Sokka miután elbúcsúzott testvéreitől – Jontól, Larrytől, Logantől, Scottól és Codytól – visszaindul a királyi palotába. Tudta, hogy küldetése ezennel véget ért. Megfékezték és bebörtönözték a terroristákat, kinyomozták a robbantások okát és elkapták a legfőbb bűnöst. Történetesen Lara édesanyját.

A palotában Kit Fisto és Koss Grildon már a királynőtől búcsúzkodott. Ha lehet ezt így mondani. Inkább leadták a végső jelentést és kifejezték tiszteletüket az ifjú Firuze királynő felé.

– Lara, mi tartott ennyi ideig? – kérdezte Koss, amikor észrevette padavanját.

– Testvéreimmel beszélgettem és nyomoztam. Kiderült, hogy van egy húgom is, anyám és apám eladta őt rabszolgának.

– Oh – reagálta le a két jedi és a királynő is.

– Egy ideig semmiképp nem jönnék a Naboora, ha megoldható.

– Megpróbálom elintézni – tette Lara vállára a kezét Koss és megajándékozta őt egy bizakodó mosollyal.

Fisto mester még mindig érezte az érzelmek sokaságát, amik a lány és a fiatal férfi közt lebegtek. Nem tetszett neki, de inkább nem tette szóvá, hisz közte és Aayla Secura közt is ugyanez a helyzet.

– A testvéreim megpróbálják eladni a birtokot és a házat, de kétlem, hogy bárki megvenné majd, ha kiderül, hogy anyám tehet a terrorista támadásokról.

– Lara Sokka – nézett rá a királynő. – A Nabooi királyság nevében megvásárlom a Sokka birtokot.

– Valóban? – döbbent le a jedi padavan.

– Igen. Ha a gyümölcsök használhatatlanok, attól még rengeteg faanyaghoz jutok hozzá. A kitisztult területet pedig sokféle módon ki lehet használni, úgyhogy igen, megveszem.

– Köszönöm szépen fenség, a testvéreim nevében is.

– Én köszönöm neked, hogy segítetted a rajtaütést és a nyomozást – mosolyodott el a királynő, aki körülbelül egyidős Larával. – És Padmé Amidala is köszönetét és üdvözletét küldi neked.

– Én úgy viszont – hajolt meg Lara és a két jedivel együtt elhagyta a palotát.

Amikor a köztársasági hajó felemelkedett és elhagyta a bolygót, szinte azonnal belépett a hiperűrbe. Lara az ülőke szélén foglalt helyet mestere mellett és a fénykardja markolatját birizgálta. Az álmosság, ami hajnalban kínozta, de délben eltűnt, ezúttal újra visszatért. A szeme majd leragadt, de kénytelen volt ébren maradni. Mekkora tapintatlanság lenne, ha csak úgy elaludna. Márpedig elaludt. Fejét jobb oldalra döntötte, így pedig egyenesen Koss Grildon vállára hajtotta azt. A férfi megremegett a váratlan érintéstől, de végül elmosolyodott. Fisto mester gyanúsan végig mérte őket.

– Mit mondtam neked az érzelmekről?

– Mester – nézett rá unottan Koss.

– Ne haragudj, de muszáj szóvá tennem. Veszélybe sodrod magatokat, ki is zárhatnak a rendből. Belegondoltál már abba mi van akkor, ha a lány semmiféle érzelmet nem táplál irántad?

– Biztos vagyok benne, hogy táplál – erősködött a jedi lovag és a vállán pihenő lányra pillantott. Olyan gyönyörű és szeretnivaló.

– Valóban szeret, de nem úgy, ahogy reméled.

– Áruld el mester, hogy vagy képes ilyen szinten érzékelni az érzelmeinket?

– A csápjaimmal – mondta vigyorogva a nautolani jedi mester.

Az út folytatódott, a hajó pedig meg sem állt a Coruscantig. Koss felébresztette Larát, amikor megérkeztek a jedi templom leszállóterére, ahol a nagy Windu mester várt rájuk.

– Fisto és Grildon lovag, üdvözöllek benneteket. Gratulálok a sikeres küldetéshez.

Lara is ott volt ám, de Windu mester még csak észre se vette. Lara nem szívlelte Windu mestert, ennek az lehet a legfőbb oka, hogy Anakin csupa rosszat mesélt róla.

Kit Fisto elment megkeresni Aayla Securát, Lara annak ellenére, hogy aludt a hajón még mindig álmos és fáradt volt, úgyhogy félrevonult a szobájába. Kellőképp ki akarta aludni magát. Így tehát Kossra maradt az a feladat, hogy Windu mestert követve jelentést tegyen a Jedi Tanácsnak a Naboon történt eseményekről.

Út közben találkozott Luminara Unduli mesternővel és a mögötte menetelő Anakin Skywalkerrel. Anakin amint meglátta Mace Windut elfintorodott – nyílt titok, hogy utálja –, de Koss látványa egyértelművé tette számára, hogy Lara is itt van. Lara végre itt van, visszatért! Végre elpanaszolhatja neki, hogy mestere itt hagyta Undulival, hogy milyen undokul bánt vele, és hogy padavan társai szokás szerint gúnyt űztek belőle. Közben reménykedett abban, hogy Lara hozott neki valami jó hírt Padméról. Kicsit lemaradt és bátorkodott megszólítani a jedi lovagot.

– Lara hol van?

– Alszik a szobájában, ne zavard – adta meg a gyors választ Koss és már ment is tovább.

Anakin bólintott, nem akarta megzavarni Larát az alvásban. Majd holnap meglátogatja őt és beszél vele.

– Skywalker! – kiáltott rá Luminara.

– Megyek már – dünnyögte az ifjú és a miriali mesternő után ment.

A jedi templom folyosója kiürült, a nabooi terrorista cselekvéseknek pedig a mai napon végleg vége szakadt.

✦✮✦✮✦✮✦✮✦✮✦✮✦✮✦✮✦✮✦✮

Nos, remélem tetszett nektek ez a kis történet és hogy elég nyilvánvaló az, hogy ezzel még közel sincs vége. De hogy mikor jön a folytatás azt még nem tudom. Valószínűleg igen sokára. :c ❤