14.rész
-H..hol vagyok?-kérdeztem,majd körbenéztem. Egy ismeretlen Szoba tárult elém,mikor egy csörrenést hallottam.
-A francba!-morogta,majd felém sétált egy alak a sarokból.
-Ki vagy te?-kérdeztem rekedt hanggal.
-Pietro.-mondta,majd leült mellém.
-Kösz,amiért megmentettél.-néztem rá.
-Nincs mit. Bármit megtennék érted.-mondta,majd megölelt.
-Hol vagyunk?-sóhajtottam.
-Biztonságban. Elszöktettelek a HYDRA-tól.-mondta,majd kisétált egy ajtón.
-Hol van az a biztonságban?-kérdeztem mikor utána szaladtam.
-Egy raktárépületben.-morogta,majd elfutott.
-Strucker gondolom keres minket.-morogtam magam elé. Kisétáltam a szabad levegőre, majd megláttam egy suhanó páncélt. A gyilkos ösztönöm azonnal bekapcsolt és felhevítettem a kezeim. Apró szikrák jelezték,hogy még megvan az erőm. Lopakodva szaladtam el az épület sarkáig,ahol két verekedő embert láttam. Azonnal feléjük futottam. Ahogy közelebb értem,felvisítottam.
-Steve!-kiáltottam,majd ráugrottam a férfi hátára.
-Mi a fene?-kérdezte,majd lelökött. Nyekkenve estem le a földre, ezzel meggyújtva a körénk folyatott benzint. A benzin ropogva gyulladt meg,majd hatalmas lángoszlopok vettek minket körül.
-Steve! -kiáltottam rá,mire megfordult.
-Te voltál,igaz?!-kérdezte dühösen,majd oldalba vágott
-Miről beszélsz?-kérdeztem,majd nyeltem egy nagyot.
-Te ölted meg Sharont!-kiáltotta,majd bordán rugott.
-Steve!_Ez nem te vagy!-kiáltottam,majd kiköptem egy adag vért.
-Igaza van Steve!-kiáltotta Bucky,majd beugrott közénk.
-De állj! A szeme miért izzik pirosan,amikor az ő íriszei kékek?-kérdeztem,majd felkeltem a földről.
-Biztosan Wanda! -kiáltotta Bucky,majd jól fejbevágta Stevet.
-Szülő és gyerekgyilkos. A pokolban van a helyed.-kiáltotta Steve,majd elájult. Bucky gyenge ütése miatt két perc múlva már magánál is volt. Aggódó tekintettel nézte,ahogy a véres kezemet vizslatom,miközben folynak a könnyeim.
-Mit tettem?-kérdezte Steve sóhajtva.
-Elég csúnya dolgot vágtál a fejéhez.-morogta Bucky.
-Hagyjuk! Nem fontos? A lényeg,hogy valamiféle csoda folytán tudom, hogy ki vagyok és miket tettem. -sóhajtottam.
-Mégis honnan?-hökkent meg Bucky.
-A chip. Kisült. Azt hiszem hajnalban. Arra emlékszem,hogy hevesen tiltakoztam valami ellen és az erőm elérte a maximumot.-morogtam,majd köptem egyet.
-De mégis mi történt?-kiabálta el magát Steve.
-Megtámadtál!-kiabáltam rá,mire megrezzent.
-Nem hiszem el!-kiáltotta,mire Bucky vállba vágta. Nagyot fujtatva szaladtam el.
/Steve szemszöge/
-Bro, hagy már abba! Eleget ártottál már neki!-kiabált Bucky.
-Mégis mivel bántottam!?-ordítottam.
-Szülő és gyerekgyilkosnak nevezted. Mikor tudod jól,hogy nem akaratlagosan tette!-ordított vissza Bucky.
-Úristen! Lori! Várj!-kiáltottam,majd utána eredtem. Gratulálok Rogers, jól elrontottál mindent! Vajon Lori megbocsájt valaha nekem ezért?
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top