-Lori! Jól vagy?!-kérdezte egy mély és aggódó hang,mire kinyitottam a szemeim.

-Naptűz a nevem..-morogtam remegve.

-Úristen! Jól vagy kicsim?!-rontott be a terembe Strucker.

-Juj de aggódik miatta..-morogta a fiú,majd arrébb állt.

-Orvost!-kiáltotta Strucker.

-Minek orvos?-ültem fel az ágyon amin feküdtem.

-Csak a kezére ne nézzen rá..-suttogta maga elé a fiú,mire lenéztem a kezeimre. Könnyek gyűltek a szemeimbe és egyből sírni kezdtem.

-A kezem!-sírtam,miközben jobbra-balra forgattam a kezem.

-Nyugi! Nem lesz baj!-csitított Strucker,mire ránéztem.

-Nem lesz baj? Nem lesz baj! Az istenért már! Tövig lefagyott a kezem!-üvöltöttem rá,mire megrezzent.

-Akkor én most megyeek..-suttogta a fiú,majd elszaladt.

-Naptűz! Uralkodj magadon!-kiáltott rám Tél,ahogy belépett a szobába.

-Adjanak már neki nyugtatót, az istenért.&forgatta meg a szemeit a lány.

-Jövünk!-kiáltotta két orvos,majd belémszúrtak egy tűt,amitől elálmosodtam.

-Kifelé a teremből! Ebből műtét lesz!-kiáltotta az egyik orvos,mire hatalmasat koppant volna a fejem,ha Tél nem kap el. Óvatosan rátett az ágyra,majd megsimította az arcom a normális kezével és kiment az ajtón.
Ezekután teljes képszakadás van.

~~~
-Hé csipkerózsika, ideje felkelni!-pattogott mellettem valaki.

-Hmph..-morogtam,majd kinyitottam a szemeim.

-Milyen az új kezed?-kérdezte nevetve az egyik orvos.

-Mivan??-pattantam fel az ágyról.

-Leszedtük róla a jeget.-mosolygott rám egy nő.

-Remek. akkor irány öltözni! Bevetésetek van!-kiáltotta Strucker,majd ismét kilökött az ajtón.

-Hé! Óvatosan!-szólt rám nevetve Tél amikor nekimentem fejjel a mellkasának.

-Bocsánat.-suttogtam magam elé.

-Bevetésre megyünk, öltözz. Kérlek vigyázz magadra.-mondta,majd megölelt.

-J..jó!-mondtam enyhe pírral az arcomon,majd futni kezdtem.

-A szobád keresed?-kérdezte a fehér hajú fiú vigyorogva.

-Ja. Bevetésem lesz Téllel. Megmutatnád,hogy hol van a szobám?-kérdeztem mosolyogva.

-Balra a második ajtó.-morogta,majd elfutott.

-Fura vagy..-motyogtam,mire elsuhant mellettem valami és a fülembe súgta Te is. Morogva ráztam meg a fejem és elindultam a szobám felé. Nyikorogva nyílt ki az ajtó. A szobában gyér fény volt ezért kénytelen-kelletlen voltam használni az erőm. Ha jól működött volna..

-Mi a??-sikítottam el magam,mikor zsibbadni kezdett a kezem és tömény füst tört utat magának a kezemből.

-Mi történt Tűz?-rohant be a szobámba Tél aggódó pillantással. Arcát két maszk takarta,kezében fegyver volt. Megtartotta a fekete színekben való pompáját,amitől elmosolyodtam.

-A kezem.-morogtam,mire lenézett a remegő kezemre.

-Nyugi, ez csak egy mellékhatás. A műtét ezzel jár. Bevetésre normális lesz.-magyarázta,majd bátorításképp megszorította a kezem.

-Ömm, hát jó.-mosolyodtam el,majd bementem a fürdőszobámba.

-Ja,bocsi! Nem akartam pedofil lenni!-nevette,majd vélhetőleg elhagyta a szobámat. Szokásomhoz híven felvettem a fekete egyberészes ruhámat, egy kapucnis felsővel összekombinálva. A fegyvereimet ügyesen elrejtettem a póló alá,majd felvettem egy cipőt.

~~~
-Menjünk motorral!-javasolta Tél,mire bólintottam.

Két órába telt,mire elérkeztünk a célpontunk házához. Csakhogy nem voltunk egyedül. Egy magányos motor állt kint a ház előtt.

-Psszt!-tette a maszkja elé az ujját Tél,amikor az ajtó elé álltunk.

-Vigyázz!-ordította valaki,amikor beugrottam az ablakon.

-Sharon! Fuss!-kiáltotta a férfi,majd elővett egy pajzsot.

-Tél! Kapd el nőt. A férfi az enyém!-szűrtem a fogaim között,majd támadást indítottam.

-Vettem!-kiáltotta,majd a nő után eredt.

-Most elégsz, köcsög..-morogtam,majd elővarázsoltam a lángokat az ujjaimból.

-Ismerős erő.-morogta,majd oldalba vágott a pajzsával,aminek köszönhetően nekiestem a falnak.

-Ez csúnya volt.-sziszegtem,majd felálltam. A kapucnim abban a pillanatban esett le a fejemről ezzel megvillantva a kissé véres arcom.

-Lori?!-kiáltotta a férfi.

-Naptűz vagyok, kapitány.-morogtam,majd meggyújtottam a padlót. A tűz lassanként falta fel a deszkákat.

-Lori! Kérlek! -suttogta könnyes szemekkel,mire arcon vágtam.

-Bocs, nincs bocs!-kiáltottam nevetve.

-Emlékezz!-kiáltotta,majd elkapta a csuklóm és közelebb húzott magához.

-Eressz!-kiáltottam,majd bokán rugtam.

-Joyce! Kérlek!-könyörgött,majd ajkait a számra illesztette.

Furcsa bizsergés fogott el,majd könnyek gyűltek a szemembe, úgy néztem rá.

-Steve?