Miután abbahagytuk a beszélgetést tanultam még egy kis ideig. Azután el mentem fürdeni és aludni.

Yamadera pov.:

Mikor be léptem az osztályba, minden szem rám szegeződött. Ahogy végig néztem az osztályon egy valakin különösképpen meg akadt a tekintetem. Egy szőke hajú, kék szemű srácon. Oly tiszta és ártatlan tekintete van hogy nem tudtam tőle elszakítani az enyémet. De sajnos muszály voltam mert a tanár beszélni kezdett.
Ránéztem a tanárra de a szemem sarkából végig őt néztem, láttam ahogyan végigmér szép kék szemeivel s ahogy elmosolyodik. Eközben a tanár mondta hogy mutatkozzak be. Bemutatkoztam és ezután mondta a tanár hogy üljek le valahova. Pont ebben a percben döntött úgy hogy ő megunta hogy rám figyeljen és a kinti fa érdekesebb szoval azt kezdte nézni.
Körbenéztem a teremben és láttam hogy a mellette lévőn kívül van még legalább öt szabad hely. De úgy döntöttem mégis mellé ülök mert a többinél csak ribancok ültek. Szoval le ültem mellé és próbáltam a tanárra figyelni de nem nagyon ment mert éreztem magamon a tekintetét. Mikor véget ért az óra meg kérdeztem tőle de nem mondta meg. És ki viharzott a teremből. Következő óra előtt egy fél percel jött vissza. Mikor le ült pont akkor rontott be a tanár de nem látta hogy ott illegeti magát egy ribanc és szépen fel lökte. Ezt végignézve Yurimaru el kezdett nevetni amit mindenki rossz szemmel nézett, ettől nekem is nevetni támadt kedvem. Mikor abba tudtuk hagyni Yurimarut ki hívta a tanár hogy feleljen az előző óra anyagából, legnagyobb csodálatomra a tanár nem tudott olyat kérdezni amit ne tudna megválaszolni. Miközben felelt az előttünk ülő srác háttrafordult és ahogy meglátta az arcomon a csodálkozást elmondta hogy a tanár még olyat is kérdezhetne amit még nem vettünk akkor is tudná rá a választ mert mindig két órával előrébb jár mint mi. Ezzel még jobban megdöbbentem. Vissza néztem Yurimarura aki még mindig felel, láttam a tanár vöröslő fejét aki egyre nehezebb kérdéseket tesz fel neki de még mindig könnyűszerrel meg válaszolja a kérdéseket. Vagy kétszer végignéztem rajta de meg akadt a szemem a hátsóján. Teljesen elvarázsolt ahogy beszéd közben kicsit ingadozott jobbra-balra, és meg-meg mozdult formás hátsója. Mikor végzett meg fordult és a szemembe nézve el kezdett vissza jönni a helyére. Egész végig a szemébe néztem mikor megkérdezte hogy mivan csak meg ráztam a fejem és vissza fordultam a táblához.
A nap nagyon lassan telt el, és annyiszor béztem felé ahányszor csak tudtam. Mikor vége lett a tanításnak el indultam haza. Mi után haza értem el kezdtem facebookozni mert tanulni biztos nem fogok. Kis keresgélés utánn meg találtam Yurimarut, bejelöltem és miután vissza jelölt rá írtam. El kezdtünk beszélgetni és megbeszéltük hogy holnap találkozunk az iskolához közeli kávézóban és utánna el megyünk a parkba. Ez utánn nem sokat beszéltünk. Mi utánn el köszöntünk egymástól el mentem fürdeni, utánna pedig aludni.