- Átmehetek ma is? - kérdezte Ty.
Valószínűleg ezzel akarta jelezni, hogy a baratsagunk megrendíthetetlen és aggódtam, amiért nemet kellett mondanom.
- Az a helyzet Ty, hogy ma nem jó... de holnap, holnap bepótoljuk, oké?
- De ugye nem azért, ami reggel tört.. - kezdett bele, de félbe kellett szakítanom, ugyan is Nodt pontosan mellettünk szobrozott a bandájával.
- Nem. Vendégem lesz. - motyogtam, de a rohadék szája széles vigyorra húzodott, jelezve, hogy mindent hall.
- Wow. A régi sulidból valaki? - érdeklődött tovább Ty, miközben sietős léptekkel elindultam a motorom felé.

Megrezzent a telefonom.
*rázd le az árnyékod, a motorodnál várlak.
Ez valami kibaszott faljáró szellem, hogy előbb odaért, mint én... ráadásul a faszból tudja a számom.
- Ty... ha nem haragszol, most... - fordultam felé, mire elvigyorodott...
- Lerázlak. Mennem kell, mert a csoporttársammal elmegyünk moziba...
- Ooké... - vicsorogtam vissza, de már hátraarcot is vágott és elrohant a folyosón.
Rohadjak meg, ha ez nem valami hatalmas mázli.
Ahogy kiléptem, a gyomrom görcsbe rándult. A motorom mellett, pontosan ott feszített, a falnak támaszkodva, ahol reggel összegabalyodtunk. Látszólag élvezte a napsütést, én pedig belefeledkeztem a látványába.
Azt hiszem gecire beteg vagyok. Olyan, mintha kicseszettül bejönne, hogy ennyire hasonlítunk egymásra. Mondjuk a haja hosszabb volt, ráadásul általában összefogta, amitől még jobban nézett ki. Rohadtul olyan lettem, mint egy rajongó csaj, ha róla volt szó. Kénytelen voltam befejezni a nyálcsorgatást, ugyanis lustán felém fordult és összeakasztotta a tekintetünket.

- Mehetünk? - kérdezte teljesen közönbös hangnemben.
Felültem és mikor mögém mászott, a kezébe nyomtam a sisakot, amiből lassan be kell szereznem még egyet, de ő elvigyorodott és a fejemre tolta.
- Bizom benne, hogy talán nem ma akarsz kinyírni.
Elnevettem magam és beindítottam a járgányt. Kellemesen a hátamnak feszült. Gyakorlott mozdulattal fonta körbe a derekam és támasztotta meg a tankot, ebből aztán, pontosan tudtam, hogy nem először ül motoron.

Mikor bekanyarodtam a ház elé, nem reagált hevesen, nem volt olyan mint Ty, de csodálkoztam volna. Nem igazán tudtam leolvasni az arcáról semmit. Lehúztam a sisakot és a motorra pakoltam, miközben figyeltem.
- Egyedül élsz? - ennyit kérdezett.
- Nem, de apám ületi ú... - nem tudtam befejeztni.
Hevesen magához húzott és újra lecsapott az ajkaimra. Mintha csak reggeltől tartóztatta volna magát és be akarna pótolni minden pillanatot.
- Ne menjünk... be... - próbáltam kinyögni egy fél mondatot, de csak elvigyorodott és tolni kezdett az ajtó felé. Úgy festett egy pillanatra sem akar elszakadni a számtól, nekem viszont komoly gondjaim kezdtek lenni a vad nyelvcsatától, amit vívtunk.
A szoba közepén letépte rólam a pulóvert és úgy festett, mint aki azonnal leteper.

Aztán épp ilyen hirtelen elszakadt tőlem.
- Várj... - suttogta, miközben ő volt, aki épp a derekamba markolt. Mintha csak magát csitítaná.
- Mi a fene történik? - néztem rá döbbenten. Hisz a srác, aki mindaddig utált, hirtelen alig tud magának parancsolni.
- Igazából... - megköszörülte a torkát. -... beszélni szerettem volna veled.
- Hát beszéljünk... - mutattam a kanapéra, miközben próbáltam megfeledkezni a gatyámban lévő gondomról.

Kissé zavarban volt, ahogy én is. Mintha az egész dolog őt is legalább annyira összezavarná, mint engem.
- Nézd Yuta, nem fogok kertelni... a helyzet az, hogy, nagyon szeretném... ezt... - mutatott kettőnkre.
- De...?
- De rohadtul zavar, hogy félek, valami családi szarság van kettőnk között... - mondta ki a legbelsőbb félelmemet.
Sóhajtottam egyet, ő pedig az ölébe húzta a lábaimat. De lerántottam onnan. Kajak azt hiszi, hogy valami csaj vagyok...
- Eddig kínoztál, most meg romantikázni akarsz? - mordultam rá mire hirtelen maga alá gyűrt. Basszameg.
- Először is... - szorította a kezeimet a fejem fölé... - nem kínoztalak, csak gondoskodtam róla, hogy ne kelljen senkit szétvernem...
- Mi? Féltékenységből megutáltattál az egész sulival...?
- Nem az egésszel...
- Ja... ott maradt nekem Ty - a csajok rendesen elmenekültek a közelemből, mintha minimum szifiliszem lenne... nem dugtam már hetek óta miatta... és az enyémnek feszülő dudorodó nacija arról árulkodott, hogy ő is beindult alaposan.
- Ne aggódj, a te Taeyongod jó kezekben van... Jeff barátom gondoskodik róla. - mosolyodott el, úgy, hogy tudtam, a legjobbikom alaposan meg lesz fektetve. Aljas, de valahol mégis hízelgő, hogy ennyire magának akar... csakhogy közben mégsem teljesen...
- Akkor, most hogyan tovább Nodt? Csinálunk egy DNS tesztet és addig egymásra se nézünk, vaagy? - finoman feljebb löktem a csípőm.

Megmagyarázhatatlanul kívántam őt. Úgy mint csajt még soha előtte, valahogy úgy éreztem, ő lesz a gyógyszer a nimfomániámra. A keze, amivel nem a csuklóimat szorította a fejem fölött, végigsiklott az oldalamon, kicsalva belőlem egy sóhajt, amit egy mordulással fogadott.
- Na, akkor mi legyen? - nézett rám kérdőn, lökve egyet a csípőnjén, amibe beleremegtem. Én. A japán csődör, aki megdöngettem a fél iskolát... reszkettem a vágytól, mint egy csaj.
- Ne... nemtudom... - még dadogok is, kibaszott jó.

- És, ha kiderül... hogy az öcséd vagyok? - zummoltam a szájára akaratlanul, ő pedig elvigyorodott.
- Azthiszem, akkor mind a ketten nagyon, nagyon betegek vagyunk... - szüntette meg köztünk a kis távolságot. Csókja nem volt olyan heves, mint korábban, inkább, mintha ismerkedett volna az ajkaimmal, eleresztette véletlenül az egyik csuklómat, azonnal hajába túrtam. Azóta meg akartam tenni, mióta csak beléptünk, kihúztam a gumit a tincsei közül így az arcába omlott és édesen csiklandozott, ahogy a nyakamon elindult lágy puszikkal.
Úgy állt a farkam, hogy majdnem szétrepedt, ráadásul rohadul zavarban voltam, amiért nyöszörgő hang bukott ki a torkomon könyörögve a folytatásért.
Feltérdelve eleresztett, de csak annyira, amig áthúzta a fejemen a pólómat, majd a sajátjától is megszabadul.
Azt a kurva... úgy simítottam végig a kidolgozott hasán, mintha a kezeim önállóan működnének. Lehunyt szemmel élvezkedett az érintésem miatt. Tetszett, ahogy reagált és nagyon szerettem volna, ha sikerülne kicsikarnom belőle ennél is több reakciót, de fogalmam sem volt, hogy mit is kéne csináljak egész pontosan. Mint egy szűzlány.
- Nem voltál még...? - nem akartam, hogy befejezze a mondatot, így derékszögbe vágtam magam és az ajkaira tapadtam. Hevességem meglepte, de belevigyorgott a csókba és lassan hátra dőlve húzott magára. Na öcsém, meglovagolhatsz egy méretes dákót... hallottam a fejemben, a saját hetero énem full cinikus hangját, de elhessegettem. Nodt belemarkolt a fenekembe és magára szorított. Anyád... a szemeim kipattantak az érzésre és szégyentelenül belenyögtem a szájába.
Jó érzés volt.

A combjaim remegtek, ahogy végigsimított az oldalamon, fel, majd lefelé az övénél kevésbé kidolgozott, de azért izmos hasamon. Mindenem bizsergett, ahogy a nadrágomhoz értek ujjai, és lazán kioldotta az ővem, majd kigombolta a gatyám.
Nincs visszaút... nem is akartam visszafordulni. Mocskos módon kívántam őt.
- Mi lenne, ha inkább megmondanád, hogy hol az ágyad? - markolt újra a seggembe, de ezúttal, úgy döntött felpattan a kanapéról én pedig sikkantottam egyet, ahogy a rohadt szokatlan szituációba emelt. Görcsösen megkapaszkodtam a nyakában, amit félreérthetett, ugyan is vadul a nyakamba harapott. Felszisszentem, de mégjobban beindított, így csak nyögve kibukott belőlem.
- Emelet, második ahjtó... - dobott rajtam egyet, hogy stabilan tartson, majd szép komótosan elindult a lépcsőn felfelé.
Szabályosan berúgta a szobám ajtaját, és átszelte a maradék távolságot, mikor megpillantotta a franciaágyat.
A hátam a matracnak vágódott, nyekkentem egyet, de nem volt időm hangot adni a méltatlankodásomnak, mert az ágy végében állt és bokámnál fogva lerántotta a gatyám, majd a lábaim közé térdelve, a combjaimba markolt és közelebb rántott magához.
- Azt a kurva... - bukott ki belőlem, ahogy nekem dörzsölődött. Szabályosan megfeszült a hátam, az érzéstől... még hozzám sem ért máris mámoros érzés borította az egész lényemet.
- Hmm, de mocskos a szád. Imádnivaló - nyalt végig az említett testrészemen, majd végig az államon át a nyakamon.
Feszültten tekeregtem alatta, hol a haját túrva, hol a hátát markolászva... elködösült az agyam. Felbátorodva a nadrágjához nyúltam, úgy döntöttem, nem lőhetek mellé... kiszabadítottam a farkát, meglepett a mérete, bár sejthettem volna, hogy nagy lesz.
- Sokáig szemezel még vele? - kérdezte kacérkodva. Tuti fülig vörösödtem, ugyanis aranyosan elnevette magát. - nem kell semmi olyat csinálni, amit nem akarsz... - nyugtató hangneme felbaszott, hát nem vagyok én valami beszari pöcs. Így aztán nagy lendülettel, kihasználva a bosszúságomat, döntöttem hanyatt az ágyon, lelökve magamról, mire lazán felkönyökölt és kihívóan nézett... nem lehettem beszari. Lehajoltam és végignyaltam a hosszán, csak úgy próbaképp. Meglepően jól esett, pláne, hogy hátravetette egy pillanatra a fejét és ez a látvány magával ragadott, úgy kaptam be a farkát, mintha világ életemben ezt csináltam volna. Veszettül zihálni kezdett és ahogy ránéztem, egyenesen a szemembe bámult.
- Azt... a kibaszott élet... - túrt a hajamba. Kicsit aggódtam, hogy lenyomja majd a fejem, de nem történt ilyesmi, a tincseimet túrva, hagyta, hogy megszokjam az újdonságot. Úgy nyalakodtam rajta, ahogy én a leginkább élveztem volna, így méginkább örömmel töltött el, mikor hangos nyögésekkel durvábban meghúzta a hajam...
- Hagyd abba, ha nem akarod, hogy a kibaszott tökéletes szádba élvezzek. - gyűrt maga alá újra. A fejem a párnák közt a seggem az égnek meredve és majdnem összecsuklottam, mikor végignyalt a fenekemen... nem sietett, de szerintem közel lehetett az orgazmushoz, mert néhány nyalás után hanyatt vágott.

A következő pillanatban az alsóm átrepült a szobán... teljesen pucéran préselődtünk egymásnak. A lábaim automatikusan fonódtak a csípője köré.
Mosolyogva nézett. Olyasfajta mosollyal, amiben emberek elkárhoznak.
Fogalmam sincs honnan került elő a gumi, amit a fogaival bontott ki, majd mikor készen állt, nem finomkodott... simán a fenekembe csúsztatta a hatalmas dákóját, nekem pedig annyi időm sem volt, hogy ráparázzak a dologra. Nem hazudok, baszottul fájt, tökéletesen fájt... kitöltött belülről, a karjaiba kapaszkodtam, és rájöttem, ez a fájdalom az... a tökéletes fájdalom, ami nekem kell. Bizseregni kezdett mindenem, jobban, mint a forróvíz alatt a zuhanyzóban... ezt az érzést kergetten évekig...
- Mozogj... - nyögtem fel, hátra vetett fejjel, mikor kezdett enyhülni az érzés. Felegyenesedve a lábaim között térdelve kefélt, a lábaimat egészen magára húzta , amitől aztán még mélyebbre tudta lökni magát. A fájdalmas bizsergés elmúlt, a helyét átvette egy kéjes érzés, ami majd szét feszített, amitől úgy éreztem fel fogok robbanni.
Hirtelen rántott rajtam egyet, amitől az ölébe kerültem, a tarkómra fogott, a talpam az ágyat érte, ő pedig alulról ostromolt tovább a korábbitól eltérő szögben, és eltalált bennem valamit. Valamit, amitől megremegtem, mint a kocsonya, az összes izmom tiltakozva visított, mégis újra és újra oda döfte magát én pedig azó szerint kettőnk közé robbanva élveztem el, de nem érdekelte, újra megsorozta azt a bizonyos pontot... a testem pedig újabb adagot küldött a fényre.
Ez elképesztő... görcsösen kapaszkodtam a nyakába, a testem még mindig meg megremegett, a mellkasa szaporán emelkedett és egy hangosabb nyögéssel jutalmazott. Elélvezett.

Az ágyra hanyatlottam róla. Mintha csak nem lettem volna a saját testem ura.
- Minden rendben? - vigyorgott rám kajánul, miközben lecsattintotta magáról a gumit.
- Nem'tom... én most tényleg kétszer.... ? - nyöszörögtem, miközben alapos odafigyeléssel letörölgette rólam a saját élvezetem nyomait. Az agyam még mindig próbált újratölteni.
Ő viszont büszkén vigyorgott...
- ... tényleg.

Mikor sikerült összekaparnom magam, elcipelt letusolni. Azt hittem, majd megalázottan érzem magam, de az igazság az volt, hogy soha nem éreztem magam annál jobban. Soha nem éreztem még ekkora kielégülést és teljes mértékig úgy éreztem, haza találtam, mikor közölte, hogy velem alszik és magához ölelt.
Csak egyetlen félelmem maradt... az pedig, hogy talán rokoni kapcsolat van köztünk, de már szinte mindegy volt. Ha kell a pokol tüzében égtem volna, csak hogy magam mellett tudhassam.
Azt hiszem benne, megtaláltam a másik felem, bármennyire is nyálasan hangzott...