-Jól vagy? -aggódva néztél rám, mintha talán már bánnád is.

-Igen.-bújtam újra a mellkasodra.-Mike mindig velem maradsz ugye?

-Buta. -az ajkaid már az enyémen voltak, karjaid satuként öleltek.

Úgy maradtam volna még így, de Hanji robogott be az ajtón.