Én és a döntéseim..

-Smink nuku!-emeltem fel kezeim védekezően, majd elhátráltam.

-Hát jóó..-mondták egyszerre sajnálkozva barátnőim, majd lerakták az asztalra a fegyvereiket.

❄❄❄

Lassan battyogtunk be az óriási bárba, vagy akármi is volt az a hely, csak annyit tudok megmondani, hogy..

-Sok errefele az ember.-böktem oldalba barátnőim, kik velem együtt helyeseltek.

❄Chan szemszöge❄

Már egy kis ideje lent voltunk a teremben a tagokkal, ahol a "buli" volt, de Mia-ék még sehol nem voltak. Már kezdtem félni, hogy esetleg mégsem jönnek, de egyszer csak..megcsillant a remény. Szó szerint. A tömegből könnyen kitudtam szúrni. Egy földre szállt angyalként tűnt ki a tömegből.

A ruha amit adtam. Azt húzta.

Szavakba nem tudtam önteni, hogy milyen jól is állt neki a ruha. Még soha nem láttam kiöltözve, de biztos voltam benne, hogy valahogy így nézhet ki. Ilyen gyönyörűen.

Szemeikkel minket kerestek, de hogy megkönnyítsem a dolgukat, integetni kezdtem feléjük, és szerencsémre hamar észre is vettek. Mia arcán látszott, hogy egy kicsit zavarban van, és hogy nem tudja nagyon mi is történik, de szerintem ez cukin állt neki.

-Sziasztok.-köszöntek szinte egyszerre, és mi pedig vissza nekik.

-Hogy tecc a buli?-kérdezte Jisung mókásan, mire ők egyszerre kezdtek bólogatni. De ismerik egymást.

-Csak sokan vannak.-mondta kissé zavartan Mia, mire Teó elkezdett hevesen bólogatni.

❄Mia szemszöge❄

Kissé kellemetlenül éreztem magam a ruhában, de legalább az volt a jó benne, hogy nem testhez szoruló volt. Fujj..azokat eleve rühellem.

-Iszunk valamit?-kérdezte meg Felix egy kis idő után, mire aprót biccentettünk barátnőimmel, majd a pulthoz sétáltunk.

A bulin minden igyen van, a szálloda különleges cucca, így annyit ihatunk amennyit akarunk, ételnél szintúgy, és új évkor, tehát pont éjfélkor csillagszórókat osztogatnak majd azoknak akik kérnek. Nem hangzik rosszul mi?

Már egy óra eltelt amiót itt vagyunk, de még van két óra a tüzijátékért. De miért izgulok én?

Gondoltam magamban, miközben ittam egy korty bort és néztem az embereket ahogy táncolnak, mikor is Chan elébem sétált.

-Mizu erre?-kérdezte azzal a szokásos csábos-vagy csak szerintem csábos-mosolyával.

-Semmi érdekes, és véled?-mosolyodtam el én is, és ittam még egy kortyot.

-Szintén. Ezért jöttem hozzád.-üres poharát a pultra rakta, majd mellém ült.-Még nem is mondtam, hogy..mennyire jól áll neked ez a ruha.-mondta lágy hangon miközben arcom fürkészte, amitől éreztem hogy arcom már nem nagyon fogja túlélni ezt az estét, ha Chan továbbra is ilyeneket mondd.

-K-köszi..-zavartan fülemmögé tűrtem a hajam, és én is kiürítettem a poharam, majd a pultra raktam.

-Van egy meglepetésem, mardj itt!-felpattant a székéről, majd ahogy rámparancsolt, úgy el is húzott.

-Okéé..

Kis idő elteltével Nami-ék csatlakoztak hozzám, és megkérdezték tudom-e hol vannak a fiúk, de persze nemmel válaszoltam.

Akkor közös meglepi?

Pár perc elteltével azt észleltük, hogy az emberek valamit körbevesznek. Persze ahogy barátnőimmel odaértünk, rögtön tudtuk mi következik.

Felcsendült az I Am You. És persze ott volt Chan is.

Életemben nem voltam még egy koncertjükön sem. És most hogy itt..fellépnek..olyan mintha pont azon lennék. Csak sokkal közelebbről láthatom őket.

Szívem egyre hevesebben dobogott, mikor a szám végéhez érkeztek, majd miután vége lett, azt hittem sírvafakadok, annyira tetszett ez a "meglepetés".

Miután megköszönték a figyelmet, és "elköszöntek", rögtön felénk vették az irányt a fiúk, majd kissé lihegve érdeklődtek, hogy hogy tetszett.

-Én nem voltam nagyon a rajongótok, de most hogy ezt láttam, én itt maradok (Stay)!-mondta Teó nagy beleéléssel, mire a fiúk halkan elnevették magukat, és elmentek leülni, mi pedig követtük őket. Ittak egy keveset, majd a szokásos zenék kezdtek tovább menni.

❄❄❄

Ahogy telt az idő egyre lassabb zenéket adtak, amire már azthittem bealszom éjfél előtt fél órával. Vagy csak a bor hatása. Eh, ki tudja.

Mikor megittam az utolsó pohár borom-ami a hatodik volt-úgy voltam vele, hogy már azt sem tudom mihez kezdjek. Még a többiek beszélgettek, én majdnem bealudtam. Persze mikor is jobbkor jöhetne a világmegváltóm?

-Nem tudom mennyire van kedved hozzá, de nem lesz egyéb választásod ígysem.-mondta vigyorogva életem- akarom mondani, világmegváltó úr, mire sejtelmesen néztem rá.-Felkérhetlek egy táncra?-kérdezte csábos mosolyát előhúzva, miközben egyik kezét felém nyújtotta, mire hitetlenül megráztam fejem. De persze elfogadtam kérését. Örömteli arca enyémre is mosolyt csalt, miközben a tömegbe húzott.

-De nem én fizetem a korházad!-figyelmeztettem mikor megálltunk egy helyben, mire elkuncogta magát.-Azt sem tudom hogy kell beállni..-pillantottam félre kissé zavartan, de Chan-t per pillanat semmi sem zavarta. Puha kezével, finoman megragadta az én balomat, amit a vállára helyezett, a másikat pedig az égben összekulcsolta.

Először van összekulcsolva a kezünk..

ÚRISTENMEGFOGOKHALNI!!

Szívem, mintha Forma1-en versenyezne. Szerintem akármelyik kocsit leverné.

-Csak kövess. Majd belejössz.-mondta lágy hangon, majd meg sem várta, hogy én felkészüljek, meg is indult.

Igazából egyszerűek voltak a lépések, szinte csak ide-oda kellett lépdelni, de annyira elterelte a figyelmem az, hogy Chan kezét fogom, hogy nehezen tudtam még levegőt is venni, nem lépkedni!

Bár mellette mindig nehéz akármit is csinálni.

-Emeld fel a fejed, menni fog az, ha nem is nézel oda.-szólalt meg egy kis idő után, de én csak nemlegesen megráztam a fejem.

-Nem akarok rád lépni!-válaszoltam kissé zavartan, de mégis magabiztosan.

-Hát jó, akkor ne nézz rám.-sértődött meg, majd megállt és elengedett.

-Hé-!-néztem fel rá, de mikor felemeltem a fejem, Chan mosolygós arcával találtam szembe magam.

-Figyelj!-szólalt meg egy pár másodperc szünet után, miközben ismét behelyezett minket az eddigi pózunkba, de ezt mind úgy, hogy egész végig a szemembe nézett.-Engem nem érdekel az ha rám lépsz. Egyrészt nem fájna, másrészt meg ki nem szarja le? Én csak azt szeretném, hogy a szemembe nézz, hogy láthassam az arcod, az érzéseid. Azt hogy boldog vagy.-a hasamban talán most az először volt az, hogy a pillangók dolgozni kezdtek..de várj, az nem akkor van, mikor valakit megcsókolsz? Háát..mindegy.

Ahogy ezt végigmondta, észrevettem, hogy egész végig úgy táncoltam, hogy arra sem figyeltem mit csinálok.

Miért vagy ennyire jó kihatással rám? Olyan mintha már ezer éve ismernél, és tudnád milyen helyzetben, mit kell csinálni. Hogy a szívem mikor dobbanjon érted, hogy mikor akadjon meg a levegő a torkomon..

Hogy mikor szeresselek még jobban.