049. bejegyzés

Régen, amikor még kisgyerek voltam ha elsírtam magam, mindig rám szóltak, hogy hagyam abba.

Többször nem hullattam könnyeket senki előtt éveken keresztül. Csakhogy így veszítettek el engem az emberek.

A könnyeim elfojtásával az érzéseimet is elfelejtettem kifejezni. Már nem tudom mire hogyan kell reagálni.

Hogy mikor szabad sírnom...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top