049. bejegyzés
Régen, amikor még kisgyerek voltam ha elsírtam magam, mindig rám szóltak, hogy hagyam abba.
Többször nem hullattam könnyeket senki előtt éveken keresztül. Csakhogy így veszítettek el engem az emberek.
A könnyeim elfojtásával az érzéseimet is elfelejtettem kifejezni. Már nem tudom mire hogyan kell reagálni.
Hogy mikor szabad sírnom...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top