II/4. fejezet: És kezdődik a bál
A bál előtti két nap csodálatosan telt. Szerdán Sirius és Cissy megtanítottak egy kicsit lovagolni, így egy gyönyörű foltos lóval elmehettem egy kicsit az erdőbe. Persze jöttek a többiek is, ki nem hagyták volna, hogy lássák a bénázásomat. A lényeg, hogy nagyon klassz volt ez egész.
Csütörtökön kiválasztottuk a ruhámat. Egy szép pántos fekete - piros ruhát választottunk, aminek a szoknyarésze egy kicsit tüllös, ezért tök szépen áll. A lényeg, hogy imádom. Cissy szerint is tök jó, azt mondta "ez olyan lázadós". Szóval király. Bleckéktől kölcsönkértem egy kesztyűt hozzá, meg hajamba tűzhető kis izét.
Felöltözve állok a tükör előtt és magamat szemlélem. Elégedett vagyok. De tényleg.
Így magabiztosan lépek ki az ajtón, és sétálok le a kúria báltermébe. Minden gyönyörű: tele van díszítéssel az egész terem. Egy kicsit késhettem, mivel már mindenki javában táncol, csak Sirius áll külön egy asztalnál és rám vár. Mosolyogva intek neki, és odasétálok hozzá.
Amikor megállok előtte, végignéz rajtam.
- Jól nézel ki - mondja, mire kicsit elpirulok.
- Köszi - vonom meg a vállamat.
- Táncolunk, ha már itt állunk a bálban? - kérdezi vigyorogva, mire bólintok.
- Ha már itt vagyunk - mosolyodok el, és táncolni kezdünk.
Nagyon sokat táncoltunk, beszélgettünk, és nevettünk már, amikor meglátom Reget. Egy lánnyal, egy nagyon is szép lánnyal. Ők is mellettünk táncolnak, közben pedig beszélgetnek, bár nem tudom kivenni miről. Furcsa érzés kerít hatalmába, amit egy ideig még nem tudok beazonosítani.
Féltékeny lennék arra a lányra? kérdezem magamtól. Dehogyis. Hiszen nem vagyok szerelmes Regbe, tényleg nem, csak mégis. Azért...
- Leyla, kérsz valamit inni? - kérdezi kedvesen Sirius, visszarántva a valóságba.
- Nem köszi - rázom meg a fejem. - Nem vagyok szomjas.
Sirius bólint, aztán kézenfog, és kimegyünk a kúria kertjébe, amit a bál tiszteletére gyönyörűen feldíszítettek. Mindenhol lámpások és fényfűzérek világítják ki a fák között az utat.
Ahogy körülnézek, látom, hogy nem vagyunk egyedül: többen kijöttek ide, a bál fullasztó hőségéből.
- Nem fázol? - szólal meg Sirius. A hangjában van valami fura tanácstalanság. Sirius Black zavarban lenne?
- Dehogy. Pont jó idő van - válaszolok neki nevetve, annyira abszurd ez az egész.
Mindketten csöndesen sétálunk egymás mellett. Majdnem teljesen csönd van, csak néha hallatszik a többieknek a hangja, de az is olyan halkan, hogy nem értem amit mondnaka. De nem is baj, így legalább nem tereli el a beszélgetésük a figyelmemet rólunk. Semmi mást nem hallok, az egész este, varázslatosan nyugodt. Semmivel nem kell most foglalkoznunk, csak azzal, hogy boldogok legyünk. És azok vagyunk: boldogok.
Miközben én ilyen nyálas dolgokon töröm a fejemet, észre sem vettem, hogy megérkeztünk egy... padhoz. Igen. Egy sima és átlagos barna padhoz. Semmi szökőkút, világítás, meg ilyesmi...
- Ööö, Leyla... - kezdi SIrius, mire felnézek a pad bambulásából.
- Hm? - kérdezem értelmesen.
- Csak, van valami amit már régen el akartam mondani neked, csak aztán mindenféle dolog közbejött... Érted, vagy összevesztünk, vagy a tesódat mentetttük ki a csirkeólból - itt mindketten felnevetünk - vagy nem is tudom... Jamest kellett visszaváltoztatni, mert szarvas maradt. De most, arra jöttem rá, hogy ez a legjobb alkalom - Sirius kicsit elfodítja a fejét, én pedig kérdőn nézek a szemébe. És megint rájövök, hogy nagyon szép szeme van. Mindegy is.
Csönd van. Nagy csönd. Nem hallatszik semmi csak a lélegzésünk. Najó, még valami légy is zümmög, de azt figyelmen kívül hagyom.
Érzem, hog Sirius elengedi a kezemet, aztán megfogja a derekamat és közelebb húz magához.
Mi? Nem! Ennyi romantika nekem sok! EGy hét alatt kétszer is megcsókoljanak? Az azért elég lehetetlen. Főleg, hogy két külön fiú. És főleg, hogy az egyik Reg a másik pedig Sirius. De nagyon úgy látszik, hogy megtörténik, bármilyen hihetetlen is. A gondolataim ide-oda cikáznak a fejemben, de semmi értelmeset nem sikerül kiötlenem. Csak azt, hogy Siriusnak tényleg nagyon szép szeme van. Igen. Ennyi sikerült.
- Sirius - suttogom, de nem tudok mit mondani. Nem is kell. Mert megtörtént.
Sirius, igen Sirius, akivel minden második nap összeveszek, de közben mindig számíthatok rá, az a Sirius most... megcsókol?
Nagyon rövid rész lett, de egyszerűen nem tudtunk mit írni még bele. Reméljük, hogy azért elnyerte a tetszéseteket💖✨ Rég volt fejezet, és ezért tényleg bocsi, de egyszerűen nem volt ihletünk hozzá, és nem is volt nagyon időnk írni. Ezentúl igérjük hosszabbak lesznek a fejezetek és gyorsabban is készen lesznek! Várjuk a kommenteket!
Legyen szép napotok!
Fhreshion
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top