20.

Telepi Cserkész Alakulat

Juliska: Valaki mentsen meg! :(((

Jintastic: Engem meg verjetek agyon...

Mrs. V: Mi történt?!?!?!?

John Cena: Taehyung főzött.

Mrs. V: És?

Csipkerózsika: A lényeg annyi, hogy Tae hamar végzett a fotózással és egyedül volt otthon. Gondolta, összedob valami kaját.

Mrs. V: Nem ízlett?

Rambo: Igazából de...

Mrs. V: Most már nem értek semmit! Magyarázzatok már normálisan! Mit főzött?

Csipkerózsika: Csirkét.

Juliska: Szerintem az marha akart lenni.

John Cena: Nem fasírt volt? :o

Vante: Hülye parasztok!!! Halat csináltam!

Napocska: Ne haragudj, haver, de az nem hal voltXDDD

Vante: Ott voltál? Megnézed a számlát is? Mert a piacon rohadtul halat kaptam!

Jintastic: Az lehet, hogy a piacon hal volt, de otthon már mutáns.

Vante: Jó, leszarom! Van elég bajom nélkületek is!

Rambo: Helo! Hogy beszélsz az idősebbekkel?

Napocska: Mi történt? Összevesztetek Yejinnel?

Mrs. V: Egy kicsit...

Vante: Ez csak ránk tartozik, úgyhogy le lehet akadni a témáról.

Csipkerózsika: Te meg vegyél vissza sürgősen, mert odamegyek és megfejellek, baszod.

Vante: Bocs.

~~~

Hercegnőm <3: Kérlek, ne legyél gyerekes...

TaeTae: Én vagyok gyerekes? Kettőnk közül melyikünk is löki el a másikat?

Hercegnőm <3: Mondtam, hogy nem olyan egyszerű! Semmire se mész azzal, ha megsértődsz.

TaeTae: Nem sértődtem meg.

Hercegnőm <3: De igen, úgyhogy lehet is befejezni, mert én nem a többi lány vagyok, hogy jutalomért cserébe befogjam a szám!

TaeTae: Találkozzunk este.

Hercegnőm <3: ???

TaeTae: Meg akarom veled ezt beszélni. Meg amúgy is elfelejtettem odaadni a nyulat meg a pólómat a fotózáson.

Hercegnőm <3: Oké. Találkozzunk. Hánykor és hol?

TaeTae: Mennyire laksz messze a Hannam Hill területétől?

Hercegnőm <3: Várj... a mitől? Az a leggazdagabb negyed Szöulban!

TaeTae: Válaszolj már!

Hercegnőm <3: Hát... úgy saccra fél óra busszal.

TaeTae: Akkor a Yeouido Parkhoz megyek. Az hozzád közelebb van és nem engedem, hogy éjszaka kóvályogj az utcán.

Hercegnőm <3: Vigyázz magadra.

(Látta: 20:12)

~~~

- Szóval... - toporogtam egy helyben és igyekeztem kerülni Taehyung komor tekintetét. Oké, rászolgáltam arra, hogy így viselkedjen, ő meg még túl is játszotta, úgyhogy triplán szarul éreztem magam amellett, hogy mocskosul fáztam.

- Szóval?

- Te hívtál ide, nem tudom, mit szeretnél. - próbáltam vele kedvesen beszélni, nehogy felkapja a vizet és elkezdjen velem üvöltözni, felverve ezzel a park csendjét. Talán elszámolt magában tízig, mert éreztem a hangján az elfojtott indulatot. Előre féltem attól, amit mondani fog, így csak szorítottam magamhoz a Jungkooktól kapott nyuszit meg a pólót, hogy legalább egy picit érezzem magam biztonságban.

- Nem akarok olyan barátnőt, akivel harcolnom kell.

- Tessék? - pislogtam rá meglepetten. - Ezt most nem...

- Nem úgy értem, hogy vitatkozunk meg piszkáljuk egymást, hanem úgy, hogy szó szerint kényszerítenem kell téged, hogy engedj magadhoz. Nekem ez fáj és nem tetszik. Ha te erőszakként fogod fel, akkor nem csinálom tovább.

- Nem erőszak, Taehyung! Kérlek, értsd már meg, hogy szeretek veled lenni, de időre van szükségem, hogy hozzászokjak! - nem igaz, hogy ennyire lassú egyen a felfogása!

- De én úgy érzem, kényszerítelek és teher vagyok neked, mint a legelején. Úgy érzem, egy helyben vagyunk és nem mozdulunk onnan, ahonnan elindultunk. Nem is tudom, mit gondoltam, amikor bevallottam neked az érzéseimet...

- Én is bevallottam neked! - vetettem oda ingerülten. - Mondtam, hogy kedvellek téged, hogy többet érzek irántad. Vagy szitából van az agyad és elfelejtetted?

- Nem felejtettem el! - vágott vissza. - Olyan nehéz lenne neked néhanapján úgy viselkedni, mint egy nő?

- Mit mondtál?

- Jól hallottad! Melletted úgy érzem magam, mintha én hordanám a szoknyát kettőnk közül! Nem vagy gyengéd, nem viselkedsz lányosan, és kezdem ezt unni! Suga lassan példaképként tekint rád!

- Azt várnád el tőlem, hogy legyek olyan, mint a koreai lányok tucatjai? Öltözzek Hello Kittynek, nyávogjak neked és költsem a pénzed? Aztán meg játsszam el, hogy törékeny nádszál vagyok, hogy védelmezhess?! Neked komolyan erre van szükséged?!

- Dehogy! - védekezett. - Ne értsd félre, imádom, hogy nagyszájú vagy és nem hagyod magad, de azért jólesne, ha picit... csak egy nagyon picit finomítanál a modorodon és jobban igyekeznél a szerelmi életünk terén...

Az állam a Pokolig esett, annyira ledöbbentem Taehyung nyers őszinteségén. Nem tudtam eldönteni, hogy sírjam el magam vagy röhögjem pofán, valahol a kettő közé kerültem.

Most tényleg... ennyire paraszt lennék?

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top