Egyik pillanatról a másikra billentem át azon a bizonyos kapun az álom és az ébrenlét között. Az érzékeim azonban lassabban tértek magukhoz.

Percek teltek el, mire a hűvös, reggeli levegő végigfutott a derekamon, ahol a pizsamafelsőm felcsúszott és nem fedett a takaró. Ugyanazon a helyen puha ujjak cirógatták a bőröm, szóval eszem ágában sem volt betakarózni.

Inkább fagyok halálra, minthogy eltaszítsam magamtól ezt a kellemes érzést.

Hümmögve hallattam, hogy mennyire jól esik így ébredni, mire halk kuncogás kúszott a fülembe nem is olyan távolról.

- Jó reggelt - suttogta Yoongi, miközben a nyakamba fúrta arcát és egy apró puszit nyomott rá.

- Ühhüm - kívántam neki én is jó reggelt, és úgy fordultam, hogy a keze nagyobb területet érjen a derekamon.

- Ez tetszik? - kérdezte szórakozottan.

Nem igazán volt energiám azzal foglalkozni, hogy mennyire meglepő, hogy Min Yoongi kora reggel kuncog és mosolyog, egyszerűen csak ki akartam élvezni ezt a rendkívül ritka pillanatot.

Csak aztán egy egészen más irányba fordult ez a kellemes ébresztő.

Yoongi feljebb csúsztatta a pólóm alját és hosszú, bőrömtől felmelegedett ujjait a hasamon táncoltatta. Végigszaladt rajtam a libabőr és akaratlanul is olyan dolgok villantak fel lehunyt szemeim előtt, amiknek lehet, hogy még nem kellettek volna...

- Válaszolj, baba - sutyorgott tovább a fülembe úgy, hogy hallhassam az amúgy iszonyatosan szexi, rekedtes hangját.

Fejemet előre billentve, ezúttal én bújtam el a nyakában, ahogy tenyere végigsiklott az oldalamon és nem tudtam magamban tartani a sóhajomat. Egyre lejjebb haladt, miközben a hátamra fordított és elnyújtott csókot nyomott a nyakamra. Aztán még egyet és még egyet, ahogy a nadrágom kötőjéhez ért.

- Hm? - kérdezett újra valamivel hangosabban, majd váratlanul az ágyékomra csúsztatta a kezét.

Meglepett, egyben élvezettel teli nyögés hagyta el a számat, miközben fejemet a párnára ejtettem és zavaromban ki sem mertem nyitni a szemem, pedig már nagyon is ébren voltam.

- Szóval igen - állapította meg az egyértelmű tényt.

Puha ajkai az enyémekhez értek és lágyan, lassan kezdett csókolni, miközben kezét a nadrágom alá vezette. Mocorogva próbáltam elfordítani a fejem, azonban ahogy hosszú ujjait tagom köré fonta, egész testemben megfeszültem és bennem rekedt a levegő.

- Yoongi... - nyöszörögtem a szájára elveszetten.

Elvált tőlem és visszatért a nyakamhoz, így végre tudtam venni egy szakadozott, mély levegőt. A gondolataim csapongani kezdtek és eluralkodott rajtam a kéj, ahogy Yoongi hihetetlenül lassan mozgatni kezdte rajtam a kezét, miközben forró csókokat hintett a bőrömre.

Mélyről jövő sóhajok törtek fel a torkomból, és a külvilág egy homályos, jelentéktelen térré kezdett válni. A zavarom is lassan elmúlni látszott és ahogy Yoongi fogai a nyakam érzékeny részét karcolták, már nem is érdekelt más, csak a vágy, ami elöntötte a testem.

Remegő kezekkel nyúltam le, mire Yoongi megállt és érdeklődve emelte fel a fejét, de arcára széles mosoly kúszott, ahogy türelmetlenül toltam le a nadrágomat a térdemig.

- Gyorsabban... - sóhajtottam visszadőlve a párnára.

Nem kellett kétszer mondanom, Yoongi gyorsabb tempóra váltott, amitől a testem ívbe feszült és erősen markoltam a párnára.

A sóhajaimat nyögések váltották fel, ahogy vészesen közeledett az eufória, amihez Yoongi ajkai is hozzásegítettek. Bőrömet fogai közé csípve kezdte szívni, és ettől olyan élvezethullám söpört végig rajtam, hogy öntudatlanul kezdtem mozgatni a csípőmet kezének ritmusára.

Fejemet oldalra fordítva, szorosan lehunyva szemeimet haraptam az alsó ajkamba, ahogy a testem remegni kezdett és szétáradt bennem az élvezet. Felismerhetetlen hangok igyekeztek kitörni belőlem, az ujjaim elfehéredtek a párnát markolva és darabjaimra hullottam az orgazmusom alatt.

Yoongi szelíd puszikat nyomott az égő, enyhén fájó részre a nyakamon, miközben tenyerét az oldalamra simította és türelmesen várta, hogy teljesen megnyugodjak.

- Jungkook - ért el hozzám morcos hangja. Szemeimet kinyitva pislogtam mérges arckifejezésére.

- Jó reggelt...? - motyogtam elvörösödve. Hüvelykujját az alsóajkamra simította és összeráncolta a szemöldökét.

- Legközelebb az enyémet harapd - bólintott.

Zavartan néztem félre, miközben végignyaltam elharapott ajkamon. Hát ez most így sikerült.

Yoongi egy lágy csókot nyomott a homlokomra, majd kimászott az ágyból és magára vett egy pulóvert. Szótlanul, egy másodpercig értetlenül néztem rá, mert hát... Én mindjárt megőrülök a hőségtől, ő meg láthatóan fázik.

- Lent várlak, baba - hajolt még le hozzám egy rövid csókra, aztán fülig érő mosollyal hagyott magamra a szobájában.

Ahogy ténylegesen egyedül maradtam, rám zúdultak a gondolatok és az elmúlt percek történései. Kezeimet az arcom két oldalára szorítottam és kínosan elmosolyodtam.

De mi még csak tegnap este... és ő ma nekem...

Istenem...

Ráadásul azt se tudom, hogy nézhettem ki amíg ő rajtam... dolgozott?

A saját gondolataim hoznak zavarba.

- Na jó, irány zuhanyozni - beszéltem magamhoz hangosan.

Legnagyobb szerencsémre senki nem volt a fürdőszobában, úgyhogy gyorsan be is zárkóztam és a mosógépre dobva a ruháimat álltam a tükör elé.

Ami először feltűnt, hogy olyan a hajam, mint egy madárijesztőé és konkrétan az arcom oldalán húzódik egy nem túl vékony nyálcsík. Azt hiszem az az enyém, de az ébresztőre visszagondolva nem olyan biztos.

A bennem felmerülő kérdés, miszerint Yoongi hogyan tudott rám nézni olyan szemekkel, miközben én így néztem ki, valószínűleg örökre megválaszolatlan marad.

Az ajkamba haraptam, nem törődve a fájó érzéssel, miközben végighúztam a mutatóujjamat a nyakamon ékeskedő vöröses lilás folton.

Egy pillanat alatt megszerettem azt a foltot. Valójában az az egyetlen dolog, amit szépnek találtam magamon.

Miután mindenemet kielemeztem és megbizonyosodtam róla, hogy amúgy a szokásosnál is rosszabbul nézek ki, a zuhany alá léptem. És miközben alaposan megmosakodtam, megbeszéltem magammal, hogy ezt a reggelt inkább a jó emlékek közé fogom sorolni, nem pedig a kínosak közé.

Elvégre, nézzek ki akármilyen pocsékul, úgy látszik Yoonginak így is tetszem.

Frissen, de legfőképp tisztán és rendezetten ballagtam le a lépcsőn. A konyha felől halk beszélgetés szűrődött ki, de még nem tudtam rájönni, hogy kik között.

- Jó reggelt, Jungkookie! - üdvözölt mosollyal Seokjin, és máris elővett egy tiszta bögrét. - Teát?

- Jó reggelt. Kérek - bólogattam, miközben leültem az asztalhoz Yoongi mellé.

Rajtunk kívül Taehyung és Jimin reggelizett még, azonban ahogy helyet foglaltam, mindketten rám néztek.

- Hosszú volt az éjszaka? - vonogatta a szemöldökét Taehyung.

- Biztosan jól sikerült a randi - vigyorodott el Jimin is.

- Kit üssek meg előbb? - tette fel a költői kérdés Yoongi mogorván, mire kissé meglepetten fordultam felé.

Az arckifejezése borús volt, olyan igazi Yoongis, viszont teljesen az ellentettje annak, amilyen a hálószobában volt.

- Korán van még ehhez, nem? - sóhajtotta Seokjin, és elém tette a gőzölgő teát. Egy pillanatra rajtam felejtette a tekintetét, és ahogy a nyakamra nézett, elkerekedtek a szemei. - Mi a szar?! - emelte fel a hangját.

Megragadta az államat és úgy fordította a fejem, hogy a nem létező doktori tudásával megállapíthassa, az a folt a nyakamon halálos vagy sem.

- Oké, szóval együtt vagytok - nevetett fel Jimin.

- Nem elég egyértelmű? Yoongi majdnem megette őt! - nézegetett tovább Seokjin, mire a csuklójára tettem a kezem és magabiztosan elvigyorodtam.

- Legközelebb részemről nem lesz majdnem - mondtam a szemébe nézve.

Csak arra voltam kíváncsi, mennyire könnyen lehet őt zavarba hozni, de a tervem többszörösen jól sült el.

Jimin félrenyelte a gabonapelyhét és fulladozni kezdett, miközben Taehyung leöntötte magát a tejjel. Seokjin pedig a füléig vörösödve lépett egyet hátra.

- Mami!!! - kezdett kapálózni a levegőben Jimin, és már majdnem kicsordultak a könnyei.

A szemem sarkából pillantottam Yoongira, mert végülis róla volt szó, és még nagyobb lett a mosolyom mikor megláttam büszke arcát, ahogy mellette kárörvendve figyelte a fiúk szenvedését.

- Mióta vagy te ilyen... ilyen... ilyen?! - hadonászott Seokjin.

- Milyen? - vontam össze a szemöldököm ártatlanul.

Tettetett csalódottsággal engedte le a vállait és minden színészi tehetségét összegyűjtve kezdett sírni.

- Azt hittem te nem olyan vagy, mint ők - mutatott Jiminre és Taehyungra.

- Ezt kikérem magamnak! - csapott az asztalra Jimin.

- Kérjed, én nem bánom - szipogott Seokjin.

- Sokáig fogtok még drámázni? - kérdezte Yoongi, miközben közelebb csúszott hozzám a székével és átölelte a derekam.

- Fel kell fognom, hogy komolyan ezt mondtad - fogta meg a fejét Seokjin rám nézve, mire csak megrántottam a vállam és készségesen belebújtam Yoongi ölelésébe.

- Ezt vajon mi tettük vele, vagy Yoongi? - gondolkodott hangosan Taehyung, miután beledörzsölte a tejet a pólójába. Gondolom csak el akarta tüntetni.

- Szerintem mi. Tegnap már hazafele is más volt - bólogatott Jimin.

- Oké, muszáj engem elemezgetni? Lépjünk tovább - forgattam meg a szemeimet. - Mit fogunk ma csinálni?

- Este kerti parti! - emelte a levegőbe a tenyerét Tae.

- Ti mentek el bevásárolni - mutatott ránk Seokjin. - Hárman.

- Jó, akkor sorold mi kell - vette elő a telefonját Jimin, hogy felírja a jegyzetekbe a szükséges dolgokat, amiket Seokjin gondolkodás nélkül kezdett sorolni.

- Te nem jössz? - kérdeztem halkan Yoongitól, miközben oldalra fordítottam a fejem, hogy lássam őt.

- Be kell mennem dolgozni - mosolyodott el. - De háromra itthon leszek.

- Fáradt leszel - húztam el a számat.

- Majd alszunk egyet délután - bólintott és egy puszit nyomott az arcomra.

- Tartanánk már ott - sóhajtottam, és ezúttal én kezdeményeztem egy puszit, csak a szájára.

- Sikerült? - pukkasztotta ki a hirtelen kettőnk által létrehozott buborékot Taehyung hangja.

Érdeklődve néztem feléjük, aztán amikor észrevettem, hogy Jimin egyenesen ránk irányítja a telefon kameráját, sértetten felhúztam az orromat.

- Ezt a képet bekereteztetem és megkapjátok karácsonyra - vigyorgott.

- Alig várom - forgattam meg a szemeimet, és végre elkezdtem inni a már félig kihűlt teámat.