~3~

Mint a villám,kipattantam az ágyból és a kijárat felé vettem az irányt.Annyi kérdés járt a fejemben s mindegyik egy választ követelt.
Kiértem a parkolóba Yoo Me-t keresve,de sehol sem találtam.Eszeveszettül rohangálni kezdtem a parkoló kocsisorai közt.
Csalódottan fordultam vissza,mikor egy fekete autó haladt el előttem és megállt.Az ablak leereszkedett és Yoo Me arca csillant fel.

-Hye Rim?Mit csináltsz?

-Téged kerestelek.-mondtam megkönnyebülve.

-Valami történt?-pillantott rám aggódó tekintettel.

-Beszélnem kell veled.

-Kisasszony.-morgott a gorilla.

-Csak elbúcsúzunk.-nyafogott a lány.

-Yoo Me,nem beszelhetnénk 4 szem közt?-vágtam bele sietősen.

-Sajnos késésben vagyunk,de...lenne egy szupi ötletem.-kinyitotta az ajtót.-Szállj be.

-De-Semmi de!Velünk jön!-szakította meg a gorillát.

De-Te is kezded Hye Rim?Azt mondtad fontos.Na gyerünk.

-És mégis hova?

-Majd meglátod,most viszont ebben a tempóban tényleg elkésünk.-megfogta a kezem es maga mellé rángatott.

-Biztos nem okozok gondot?

-Ennél biztosabb még nem voltam semmiben.-mosolygott.
Annyira megkönnyebültem,hogy mire észrevettem a könnyeim arcomat mosták.

-Hye Rim,minden rendben?Miért sírsz?Fáj valamid?-megráztam a fejem jelezve,hogy minden rendben aztán valahogy összeszedve a bátorságomat,megtettem az első lépést.

-Yoo Me,lenne egy nagyon fontos kérdés-a mondat közepén kénytelen voltam megállni.

-Megérkeztünk.

-Hye Rim.-fordult hozzám Yoo Me.-Nem okoz gondot ha megvársz?

-Dehogy!-nem halasztanák el egy ekkora lehetőséget.

-Nem fog sokat tartani.Ha akarsz velünk tarthatsz.

-Gondolom jobb mint itt taknyozni.-röhögtünk.

***

Az egész szép és jó volt,míg ki nem derült valójában hol is volt dolgunk.
Kiszálva a kocsiból a szám tárva maradt,elkerekedett szemekkel bámultam a bazinagy betűket az előttem magasló épületen."BigHit Entertainment"....
Észre se vettem a nagy tömeget az épület előtt.Csak akkor kapcsoltam,mikor Yoo Me kiszállt a kocsiból.Az óriási tömeg akkora zajt csapott,hogy felébresztett az addigi kómámból.Yoo Me tényleg nem semmi.Imádni való,vicces és nagyon csinos.Egyetlen hibát sem látok.

Mi ez az arc?-nevetett.-Haladjunk előre.-talán kicsit túl makacs,de ezt most elnézem.
"Előre",be ebbe az épületbe.Igen,elképzelhetitek mekkora káosz volt a fejemben.
Jobb sodródni az árral,mint ülni és a semmit csinálni."Előre".

-Lelehet olvasni az arcodról,hogy ismered a helyet.-kuncogott.

-Kisasszony,várják önt.

-Hye Rim,van egy kis meglepim a végén.Remélem meg tudsz várni.-NEM.
Bólintottam,mire ő szorosan átölelve távozott.
***

-Hogy micsoda??Kirugtad?-egy füllhallgatos srác ordibált a telefonba amit később mérgesen kinyomott.

-Nem hiszem el,hogy ilyen idiotákkal dolgozok együtt.-ekkor megjelent gorilla.

-Mit mondott?

-Kirúgták és lassan minket is ki fognak ha nem találunk valakit a helyébe.-gorilla fel-alá járkált a terembe,mikor váratlanul megállt és rám nézett.

-Senkit sem fognak kirugni.-a férfi nem értette a célzást.Gorilla felém vette az irányt,megragadta a karom és berángatott egy szobába.

-Ide hallgas.Most te leszel az új stylist,megértetted?

-Tessék?Honnan tudnám én mit csinál egy stylist?Tehetségem sincs benne...

-Nem kell ahoz tehetség,csak egy kis puder.Most kimész és szépen bemutatkozol."Helo,én vagyok az új stylist.Nagyon örvendek."Ismételd utánnam.

-Rendben.És ha nem fog sikerülni?Az egyetlen tehetségem a rajzolás, arcra még sosem-Szuper.Sikerülni fog.-kilökött az ajtón és egyenesen a férfi elé vezetett.

-Üdv,é-én vagyok az új stylist.Nagyon örülök.-a férfi tekintete megkönnyebült.

-Hála az égnek.Én is nagyon örülök.Choi Ji Pyo menedzser.

-Kim Hye Rim.-kezet fogtunk és már azonnal hozzá is fogtunk.
Megmutatták mi hol van,mit hogyan kell használni és az alaplépéseket is megmutatták a biztonság kedvéért.Az agyam viszont teljesen máshol járt.Csak annyi maradt meg,hogy az "ügyfelekkel" szemben semmiképp sem szabad közeledést mutatni,máskülönben azonnal repülünk.

Choi menedzser sorba állított a többiekkel együtt,s úgy vártuk az emberkéket,kiket "kezelésbe" veszünk majd.

Türelmetlenül toporzékoltunk,mikor az ajtó nyílni kezdett.Elősször Yoo Me lépett be.Tekintetén látható volt a meglepődés.Nem csoda,hiszen én is alig értettem ezt az egészet.

-Hye Rim!-ölelt meg.Egyesek fel-fel mordultak,mivel elméletileg megszegtem az 1 számú szabályt, bár figyelmük rögtön a nyíló ajtóra tévedt.
Egy-egy lány hangosabban fesikított,egyesek levegőért kezdtek kapkodni.Yoo Me haja szememet takarta,így alig láttam valamit.

-Tele vagy meglepetésekkel!-eresztett.

-Hidd el,az egész életem az.

-Annyeonghaseyo.*-egy ismerős hang hallatszott az ajtó felől,mely felkeltette kiváncsiságomat.
Az ajtóban 7 srác állt,mindegyik szakadt ruhában,borzos hajjal mosolyogtak.
Teljesen lefagytam.Megszűnt a világ velem együtt.Szemeimet képtelen voltam levakarni a 7 fiúról,mint a mágnes,úgy tapadt rájuk.Minden nap láttam őket de élőben sosem volt alkalmam találkozni velük.Ez olyan más volt.Olyan álomszerű.

***

-Kifutunk az időből.Te ott,gyere ide.

-Hye Rim....Hye Riiiiim!!!-a távolban Yoo Me hivogatott.Pillanatnyilag egyáltalán nem akartam válaszolni,de muszály volt visszatérnem.Visszatérnem a fájdalmas igazságba.-Hye Rim,Choi menedzser mérges...-rázott vissza Yoo.

-I-igen?

-Mit lazsál?Mindig csak problémák vannak az újoncokkal...Azonnal jöjjön ide!-pattogott Choi menedzser vörös arca.-Menjen ahoz az asztalhoz és készítse elő a ruhákat,majd tegye az öltöző elé.-magyarázta.

Az asztalnál egy hosszú ruhasor várt rám.Nem volt megszabva a pontos stílus,ezért tetszés szerint kiválasztottam egy "You're my master" feliratú fehér pólót,egy térdnél szakadt fekete farmert és egy barna bakkancsot.Ezeket az öltöző elé helyeztem.Visszatérve az asztalhoz rendesen körbenéztem."Hol vannak?".
Legalább százszor elhangzott ez a kérdés a fejemben.

***

-Khmm...Khmm....elnézést,tudnál segíteni?-már beteges,hogy minden egyes alkalomkor kétszer kell elismételni valamit nekem.ÉBRESZTŐ!
Felpillantottam az előttem álló személyre.A szivem egy helyben állt.Lassan-lassan bele fogok betegedni ezekbe az érzelmi rohamokba.Az előttem álló személy nem más volt,mint a híres Jeon JungKook.Ugyanazok a ruhák voltak rajta,amiket én választottam.Irtó jól nézett ki benne. (Vagy csak megszokásból,hisz minden jól áll rajta XD)

-Persze,miben segithetek?

-Betudnád kapcsolni ezt?-mutatott az egyik karkötőre.
Most hozzá fogok érni....nyugi,csak izzad a tenyerem,ennyi...

-Köszi.Te vagy az új stylistunk igaz?-az arcomat fürkétsze,mivel féltem,ha ránézek bekattanok.

-I-Ig-Nézz rám.-két ujját állam alá helyezte s maga felé húzta.Pont a szemébe néztem.Éreztem,hogy arcom lassan lángba borul és teljesen elönt a forróság.

-Így már sokkal jobb.-mosolygott.

*Annyeonghaseyo/Annyeong=Jó napot/szia

🙋🙋🙌🙌🙌🙌🙌🙆🙆🙆🙆🙆
Elösször is 1000000 meg 10000000 bocsánatot!!!🙏🙏🙏🙏
Nem terveztem ekkora késést.
Véretlenül a telefonom kitörölte a wattpadot és egy csomót bajlódtam vele na de mind1 lényeg,hogy a kövi rész villámsebességgel halad előre.
Mégegyszer 10000000 bocsánat és köszönet a 400 megtekintésért.Istenem el se hiszem,hogy idáig eljutottunk,hála nektek!!
                      Köszönöm!😘😘😘

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top