Hye Rim szemszöge*

-Kim John vagyok,örvendek.

Próbáltam nem kihányni az elöbbi húsgolyót.Próbáltam.

J-John bácsi?M-mégis hogyan?Mikor?M-miért?Lehetetlen....
Minden lehetségesnek tünt,de erre egyáltalán nem számítottam-John bácsira nem számítottam.
Ha felismer...Legszivesebben most süllyednék a föld alá.

-Mi is örvendünk,mi-

-Tudom,ti vagytok a híres Bangtan Sonyeondan,ugye?

-Mr. Kim épp Párizsból érkezett,mivelhogy ez az ember,aki előttetek áll egy feltaláló,aki azért jött hogy segíthessen a cégünk új terveiben.-mondta tele élettel Yoo Me.Ha más helyzetben lennénk legszivesebben elröhögném magam.Ezek az emberek nem tudják mekkora bajt hoztak magukra.Mondjuk talán van esélye,nem akarok gonosz lenni,hisz hála neki itt vagyok.Keményen szorítanák John bácsinak,viszont tessék??A cégnél fog dolgozni?Mégis meddig?Erről szó sem volt!Ez tényleg megtörtént?John bácsi valójában itt dolgozott 8 éve?Ha igen,miért nem mondta soha?Nem töltöttünk sok időt együtt,ez is igaz de...

-Biztos csak halucinálok...- John bácsi rám nézett és csak a jó ég tudja mi következett utánna.

-A csinos hölgy nevét szabad tudnom?-nem mondhattam el ki vagyok.Körbenéztem,hátha kapok egy egérutat.

-Egy feltaláló?-ámultak a fiúk.

-Daebak!!És miket szokott feltalálni?-kérdezte izgatottan J-Hope.

-Ezt-azt.Most például egy nagy terven dolgozok.

-Mi az?Megosztaná velünk is?

-Hmmm....sajnálom fiúk,ez titok.-kaccsintott.A fiúk nem hagyták könnyen.Itt volt az én esélyem.Lassan kiosontam a mosdóba.Nem terveztem ott maradni egész a parti végéig.A táskám bent hagytam,benne a mobilommal.Nem szeretném ha a többiek aggódnának miattam,de nem lenne más választásom.Ha megtudná John bácsi,hogy én itt vagyok,és azt,hogy hogyan kerültem ide elsőnek  egy hosszú leckét adna arról,hogy a nem tesztelt dolgokhoz tilos hozzányúlni,nem kipróbálni,majd arról fog áradozni,hogy a találmánya működött.
Egy óra semmi tevés után úgy döntöttem kidugom az orrom de ahogy visszamentem kiszurtam John bácsit a terem másik felében.Most PD-nimmel beszélgetett.Akárhonnan is nézem,nem hiszem hogy felismerne.Nyolc év telt el azóta plusz még sok lány van,akit Hye Rimnek hívnak.De azért jobb távolságot tartani.

-Hye Rim!Itt vagy?Azt hittem már hazamentél de megtaláltam a táskádat...-Yoo Me halálra ijesztett,mikor a semmiből megjelent.-Jól vagy?

-I-Igen.Csak egy kis friss levegőre van szükségem.A mosdóban voltam...

-Van itt egy erkély,ott talán jobban lennél.-bólintottam,mivel tényleg szükségem volt rá.Az agyam megállás nélkül dolgozott,a halom kérdések másodpercenként duplázódtak.

Az úton magammal vettem egy pohár pezsgőt is.Kiérve becsuktam magam mögött az ajtót és kifújtam a levegőt.

-Noona?-JungKook hangja szélvészként ért hozzám.Meglepett arcán egy mosoly jelent meg,majd magamellé intett.-Hye Rim,mi a gond?-kérdezte le se véve tekintetét rólam.

-Mi lenne a gond?

-Hát,egy ideje rám se nézel,hozzám se szólsz és számba se veszel.Furcsán viselkedsz...-ezt mond annak,aki a tegnap elrángatott egy temetőbe!

-S-Semmi.-jó tudni,hogy nem emlékszik arra az estére.

-Biztos?Ah...a tegnap-

-AAAA BLABLABLABLAA!!

-Hye Rim?

-Inkább igyál te is egy keveset.-nyújtottam felé a poharat.

-Köszi de kihagyom.Megint iszol?

-Nem szabad?

-De..de te már rég meghaladtad a határokat...

-Ha te is innál nem ezt mondanád.

-De nekem nem szabad.Ha iszok...tudod mi történik.

-Csak igyál.

-Nem bírom az alkoholt.

-Majd kiderül.-nyomtam a szájához a poharat.A szabad kezemmel a korlátot fogtam,ami eléggé csúszós volt szerencsémre.Gyönyörűen JungKookra estem,aki megbotlott egy cserépbe és a bokrok között kötött ki.

-Hupsz...nem kellett volna Noonanak szólíts.Karma.

-Ah!Kegyetlen vagy!

-Fájt?

-Természetesen!-állt fel.-Oh!Gananhan* Ajumma?

-Gananhan??AJUMMA?-ez a kis....leajummazott?

-Mi az a kezedbe?Szomnyas vagyok.-kikapta a kezemből és megitta.Időm se volt megállítani.

-JungKook?!

-Végre van időm szórakozni!-volt egy halvány fogalmam,hogy ő nem JungKook.Az esés miatt megint átváltozott?

-Vattacukor Ajumma!Szórakoztass!

-Eeh?-ha ez nem ChanYeol,akkor-...Momo??

-Bingo!Mi van odabent?Szórakoztatónak tűnik.-ha JungKook Momoként jelenik meg az emberek előtt abból hatalmas káosz születne.Nem engedhettem be oda.

-Jung-Momo-ah!Itt is rengeteg szórakoztatási lehetőség van..

-Mint például?-várta a választ unott tekintettel.

-Aaaa...az

-Én is így gondoltam.Éhes vagyok~-elakart indulni de megállt.-Ez furcsa....szédülök...-elvesztette az egyensúlyát.Nem tudom hogyan,de a következő pillanatban ott voltam és kifogtam.

-J-jol vagy?

-........

-Momo?-nem válaszolt.Hirtelen egyik karjával szorosan magához húzott és fejét nyakamba temetve nevetni kezdett.

-Momo?-ismételte nevetve.-Ne tévessz össze vele cica.Ne feledd,az enyém vagy.

-ChanYeol!-löktem el magamtól.

-ChanYeol?Miről beszélsz?-na jó,már semmit nem értettem.

-J-JungKook?

-Vissza kéne menjünk a többiekhez.-indult el.Nagyon nem volt valami jó érzésem.-Miért szédülök?

-T-Talán a pezsgőtől....

-PEZSGŐ?!HYE RIM!

-S-Sajnálom!Momo volt...

-A francba...V-Vissza kell menjünk a többiekhez...-nem gondoltam komolyan,hogy már egy pohártól hatása lesz,úgy tűnik tényleg nem bírja.

-Vattacukor Ajumma!Gyere!-JungKook helyet újra Momo jelent meg,aki egyenesen a nagy tömeg közé szaladt.Nem....ez nagyon nem jó.

Utánna szaladtam de elvesztettem a tömegben.Mindenki vagy állt és beszélgetett,vagy táncolt.Kiszúrtam NamJoont.Talán mérgesek lesznek rám,de ezt nem tudtam megoldani egyedül.

-NamJoon!Hol vannak a többiek?

-Itt a közelben,miért?

-JungKookkal baj van.Ivott egy kicsit és most folyamatosan váltogatja a személyiségeit.

-Tessék??És hol van?

-Nem tudom...elvesztettem.

-A francba!Te keresd meg Yoo Met,én megyek a fiúkért.

Mit tegyek?Ha valami baja esik?Ha felkelti a figyelmet?Biztos felfogja.
Egy sarokban észrevettem Ji Hyukot.

-Merre van Yoo Me?

-A mosdóban...jól van?

-Igen,mesésen.-a mosdóból pont akkor ballagott ki Yoo Me is,akit elkapva a karjától távolabb húztam és elmondtam neki mindent.

-Szent Ég!Azonnal meg kell keressük!-elakartam indulni vele de megállított.

-Mit csinálsz?

-Ittál,inkább ülj le.

-Komolyan?Én okoztam ezt az egészet,szó sincs arról,hogy nem segítek és a fenekemen fogok ülni.

-De....oke...-persze,a káosz után nem elég,hogy büntudatom volt és aggódtam JungKookért,de azt várta el tőllem,hogy csak nézzem ahogy helyrehozzák a hibám.

Yoo Mevel egy ideig együtt kerestük,majd szétválva ő a földszintet választotta.
Már éjfél fele járt,de JungKook/Momo/ChanYeol sehol nem volt.Épp azon voltam,hogy felhívjam NamJoont,mikor valaki megérintette vállamat.Azonnal megütötte az orromat az az ismerős szag.Az a méregdrága Bvlgari Man In Black parfüm.

-Kisasszony,elnézést,magának még nem volt alkalmam mebutatkozni.-John bácsi!

-I-igen?Én úgy emlékszem,hogy bemutatkozott már.-Hova szaladjak???Francba Jhon bacsi memoriájával....akaratos és makacs,mint mindenki a családból.

-Akkor tán elfelejtettem a nevét.

-T-talán majd máskor,most...mennem kell.-mielött válaszólhatott volna,villámgyorsan elhúztam a csíkot.John utánnam szaladt.Mégis miért??
Nem tudtam merre szaladjak,zsákutcába kerültem,mikor egy kéz megragadott a számtól és behúzott egy sötét szobába.

-Így keresel te engem?

-JUNGKOOK!

-Hallkabban!-újra lefogta a számat.-Szóval nem engem,hanem azt a gyáva nyúlat kerested?-nem láttam jól arcát de éreztem az ironikus mosolyát.Megint ChanYeol?

-Hol voltál eddig??

-Fogd be.

-Áu!Így viselkedsz azzal,akinek szerelmet vallottál?-ahogy befejeztem mondatom megfogott és a falhoz lökött.Egyik kezével nekitámaszkodott,míg a másikkal felemelte államat.

-Kiváncsi vagy,hogy viselkedek azzal akit akarok?- közelebb hajolt ajkait az enyémhez nyomva.Hirtelen mozdulatára a vér megfagyott ereimben és egy ideig mozdulni sem tudtam.Mikor észhez tértem ellöktem magamtól és reflexből jött volna a pof de megfogta a csuklóm.M-mit akart?Ezt láttam egy filmben.Ha nem használhatod a kezed,használd a lábad.Összegyűjtve minden erőm gyenge pontjába rugtam.

-Jesszus!-azonnal elengedett.-Ajumma,hogy képes egy gyereket  meg ütni?-nézett rám könnyes szemekkel.

-Gyerek??Az előbb-

-Utállak!!-kiszaladt a szobából jó ég tudja hova,viszont én megint elveszítettem őt.

-Szuper...még Momo is utál.😐

Hangokat hallottam a nagy terem felől és odasiettem.Nem hidtem a szememnek.A teremből lasan mindenki figyelmét felkeltette egy kislány sírása.

-Add ide azt a macit!Neked úgy sincs már szükséged rá!-mondta JungKook a kislánynak aki erősen szorította a macit melkasához.JungKook,azaz Momo megfogta és ide-oda kezdték el rángatni,míg a maci feje meg nem vált testétől.Ez időben kattogtak a kamerák fényükkel megvakítva a közönséget.Édes Istenem....mi lesz itt.Yoo Me és a fiúk ekkor érkeztek meg ők is.

-ANYAAAAA!!!-ordibálta a kislány.Az anyja megjelent a semmiből és mérgesen magához húzta lányát,aki eltemette arcát hosszú ruhájába és elpanaszolta mi történt.

-Hogy merted?-az anyja egy hatalmasat ütött JungKook arcára.A fiúk ekkor megjelentek és bocsánatot kérve elhúzták JK-t.Eközben a kamerák buzgón dolgoztak.

-Álj meg!Te tolvaj!!-egy másik nő,aki tuti egy színésznő lehetett kőzeledni kezdett JungKook fele.

-É-Én?

-Tolvaj?-ismételték a fiúk.

-Igen!Add vissza!-megállt és kinyújtotta a kezét.

-M-mit?

-Ne tedd a hülyét te kis tolvaj!Vagy játszod itt az ártatlant??Add már vissza!!-a nő JungKooknak ugrott,átkutatva minden zsebét.

-Itt valami félreértés lehet.-eközben NamJoon és a többiek próbálták visszatartani a nőt sikertelenül.

-Azt mondod félreértés?Akkor miért van nálla az 50.000$ Gaff gyémántnyakláncom??-a nő kihúzott egy apró gyémántköves nyakláncot JungKook zsebéből.A teremben mindenki elfelejtett levegőt venni egy másodpercre.

-Nem...én-

-Elég a kifogásokból!Most hívnom kellene a rendőröket,de jólelkű vagyok és nem teszem...még mindig nem értem,hogy sikerült...

-Ezt nem hiszem el!Biztos volt valami oka!Talán csak belecsempészték a zsebébe!-hitetlenkedett TaeHyung.

-Igen?És milyen oka lett volna játszani velem és kirabolni?

-Az-

-Elég legyen!Elnézést...-NamJoon megfogva TaeHyungot is kimentek.

-JungKook-shi!Jeon JungKook-shi!Álljon meg egy percre!-kiabált utánnuk egy riporter,egy fényképezős férfivel utánna.-Válaszolna pár kérdésre kérem?-JungKook nem válaszolt.Jimin vállától fogva tolta ki a teremből.Sokkos állapota arcára volt írva.Biztos voltam,hogy valami félreértés történhetett.Ő sosem lopna.Kezdjük azzal,hogy egy idol mikor lopna?

Ezek a sok képek valahova csak kifognak kerülni.Ennek nem lesz jó vége és az egész az én hibám.Ha mégse segíteni jöttem,hanem szétrombólni őket?

Ha ez megtörténik......képes leszek visszamenni?

***
Gananhan-szegény

Sziasztoooooook!!!!Újra itt!Sajnos az iskola miatt ugyancsak nehezen fognak jönni a részek de remélem most változtathatok ezen és betartom az igéretem.:))Nagyon hálás vagyok annak aki olvassa.Remélem tetszett ez a rész is.Hamarosan újra jelentkezek.😙😍
A kövi rész szerintem a kis Mochink szülinapján fog érkezni.😉😘
Addigra is annyeong!❤