2.5
Miután Luke letette a hátáról Ash-t egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el az ajkait. Épp leakartunk ülni mikor hallottuk, hogy jön le a lépcsőn Hilary. Oda nézett a srácokra akik idétlenül rá mosolyogtak. Hilary pedig át ölelte Cal lábát.
-Apa én félek ezektől a bácsiktól!-bújt még jobban Cal-hoz.
Erre Cal felvette.
-Nem kell tőlük félned édesem!-simította meg az arcát.
Erre Hilary Cal mellkasába fúrta a fejét. A többiek pedig meglepetten néztek ránk. Nem sokára pedig Hilary leakart szállni az apjáról. Cal leakarta rakni amikor Hilary tökön rúgta. Erre Cal fájdalmasan felnyögött.
-Fogd meg!-nyújtotta felém Hilary-t.
Megfogtam és közben szegény Cal-t néztem.
-Ilyet nem szabad csinálni!-szidtam le Hilary-t.
-Miért?-kérdezte kíváncsian.
-Mert apának az a legérzékenyebb pontja!-mondtam neki miközben mentünk fel a lépcsőn.
Bevittem a szobájába. Leültettem a játszó szőnyegére.
-Játsszál szépen!-pusziltam meg.
Aztán vissza mentem a srácokhoz. Cal még mindig szenvedett. Szegénykém. Asszem nem lesz még egy gyerekünk.
-A lányotoknak nem lesz gondja a fiúkkal!-nevetett Mike.
-Az egyszer biztos, hogy én többet fel nem veszem!-fogta a micsodáját Cal.
-Hát 2 hónapig nem is fogod látni!-mondta komolyan Luke.
-Te..Tessék?-dadogtam.
-Igen jól hallottad! Újabb koncert sorozat!-mosolyodott el Ash.
-Ennek Réka is ennyire örült?-tettem fel a költői kérdést.
Erre Ash már nem válaszolt. Ebből sejtettem, hogy az ő barátnője sem nagyon örült a hírnek. Kicsit még beszélgettünk a srácokkal.
-Mikor indultok?-kérdeztem mielőtt elmentek volna.
-Holnap reggel!-felelte Mike.
Én csak biccentettem egyet. Mikor elmentek a srácok oda mentem Cal-hoz és megöleltem.
-Ugye most nem fogsz megcsalni?-néztem fel rá.
-Fájós mogyorókkal eléggé gázos lenne! De amúgy sem! Még egyszer ezt a hibát nem követem el!-csókolt meg.
Ennek a kijelentésének nagyon örültem. De annak viszont nem, hogy holnap reggel utaznak el megint.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top