2.15

Köszönöm a 20.600 megtekintést *-* 

Reggel arra ébredtem, hogy Cal apró csókokkal hinti be a nyakam. Kinyitottam a szemeimet és rá néztem. Cal pedig édesen elmosolyodott.

-Hozzá tudnék szokni az ilyen ébresztéshez!-csókoltam meg.

-Azt elhiszem!-mondta miután elváltak az ajkaink. 

Ki keltünk az ágyból és megcsináltuk a reggeli rutinjainkat. Utána pedig össze csomagoltuk a cuccainkat. Utána pedig elindultunk a reptérre. Tudom, hogy keveset voltunk így együtt, de nekünk ez pont tökéletes volt. 

////

Mikor oda értünk a reptérre felmutattuk a jegyeinket. Aztán pedig felszálltunk a gépre. 

-Szerinted a gyerekek, hogy vannak?-kérdezte Cal miközben leültünk a helyünkre.

-Szerintem nagyon jól! Mivel jó emberekre bíztuk őket!-mosolyodtam el.

-Kérem csatolják be az öveiket!-szólalt meg egy női hang.

Mi be is csatoltuk. Hátra dőltem és kényelembe helyeztem magam. Cal pedig összekulcsolta az ujjainkat. Én el is aludtam. Mivel tudtam, hogy hosszú az út. 

/////

Mikor leszállt a gép Cal ébresztgetni kezdett.

-Kicsim megjöttünk!-simította meg az arcom.

Kinyitottam a szemeimet és kicsatoltam az övemet. Aztán fel álltam a helyemről és levettem a csomagjaimat. Cal is az övéit. Utána elindultunk haza felé. Fogtunk egy taxit. Beültünk és elindultunk végre haza felé. Nem azért mert annyira rossz volt így kettesbe. Csak már hiányoznak a gyermekeink.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top

Tags: #5sos#love