Köszönöm a 19.100 megtekintést *-* Meg persze az 1300 szavazatot is köszönöm :)

Cal felé fordultam és mélyen a szemébe néztem. Közelebb hajoltam hozzá és egy csókot leheltem az ajkaira. Amit viszonzott is. Levegő hiány miatt elváltak az ajkaink.

-Gyere menjünk várost nézni!-kulcsolta össze az ujjainkat.

Elindultunk megnézni Párizst. Egyszerűen gyönyörű volt. Tökéletes volt pont azzal az emberrel akit imádok. Oda mentünk az Eiffel toronyhoz és Cal rám nézett. Nagyon édesen.

-Nem megyünk fel rá?-vonta fel a szemöldökét.

-Tőlem! Csak tériszonyom van!-néztem a szemébe.

-Itt leszek veled nem kell félned!-csókolt meg. 

Utána pedig felmentünk az Eiffel torony tetejére. Gyönyörű volt onnan a kilátás. Minden sokkal kisebbnek tűnt. Nagyon menő volt.

-Egész hihetetlen, hogy pont veled élhetem át ezt az élményt!-néztem Cal-ra.

-Hidd el ez kölcsönös! Soha nem hittem volna, hogy egy ilyen csodálatos nő lesz a feleségem és a gyermekeim anyja!-vont egy szerelmes csókba.

Amit azonnal viszonoztam is. Levegő hiány miatt elváltak az ajkaink.

-Szeretlek!-néztem mélyen a szemébe.

-Szeretlek!-ölelt meg.

Kicsit még nézelődtünk aztán pedig lementünk az Eiffel toronyból. Kéz a kézben gyalogoltunk a hotelünk felé. 

///

Mikor oda értünk és felmentünk a szobánkba lefeküdtünk az ágyra. Hozzábújtam Cal-hoz ő pedig átkarolt. Egy puszit nyomott a homlokomra. 

-Jó így kettesben igaz?-nézett rám.

-Nagyon!-csókoltam meg.

-Nem is aggódsz a gyerekekért?-kérdezte miután elváltak az ajkaink.

-Jó kezekben vannak szóval nem nagyon!-néztem a szemébe.

Erre nem mondott semmit hanem csak biccentett egyet.