5.fejezet
Pihegve dőlt hátra az idősebb, íriszeit a szőke hajún tartva, aki remegő ajkakkal, zilált lélegzetvétellel és pirult orcával pihegett. A fekete hajú nyelt egy nagyot, tágult szemekkel nézve a fiatalabbikat. Nála aranyosabbat még nem látott.
-Édes vagy - suttogta Jungkook, amin Taehyung ha lehet még jobban pirossá vált.
-Taehyung az orvosod azt találta ki, hogy egy évre összezár minket és meg kell gyógyítanunk egymást - Szuszogta az idősebb míg a szőke hajú tincseit birizgálta, aki csak meglepetten pislogott. Örült neki, mégis félt. Megtud ő valaha is gyógyulni? Egyáltalán Jungkook miért ment bele ebbe az egészbe? Szívesen megkérdezte volna, de nem tudta. Még nem állt rá készen, hogy megszólaljon. Nem ment neki. Csak bólintott egyet, közelebb bújva az idősebbhez, lehunyva pilláit. Fáradt volt. Ez az aprócska, mégis hosszú, szenvedélyes csók kifárasztotta. Még ehhez is gyenge volt. Már értette, hogy apja miért utálta ennyire. Már nem csodálkozott rajta.
-Jó éjt édes - Suttogta az ónix hajú, puszit hintve a megkínzott ajkakra. Hihetetlen boldog volt, mert Taehyung mellett teljesen elfelejtette a múltat, de így, hogy a fiatalabb elaludt, újra egyedül érezte magát. A fájdalom keserű íze kezdett elhatalmasodni elméjén. Megvárta míg Taehyung elalszik, majd nyúlt volna zsebébe, hogy egy éles tárgyat húzzon elő, amivel kárt tehet magában. Lehető legnagyobb sebet akarta magán hagyni, ami elnyomja egy időre lelke fáradalmait. Cselekvését a szőke hajú angyali aurája akadályozta meg, ahogy nyúlt Jungkook kezéhez, óvatosan kilökve a pengét, ami nagyot csattant a kórház kövén, visszhangoztatva a fekete hajú erős fájdalmat.
-M-m-i-é-r-t? - Suttogta oly halkan, mély hangon, dadogva Taehyung, mire Jungkook kikerekedett szemekkel nézett rá, egészen érdeklődve, hogy megszólalt szívének párja. Közelebb csúszott hozzá, majd gyengéden átölelte szerelmét.
-Sajnálom...én csak,ahhh hagyjuk - Súgta az idősebb, majd hátra döntötte Taehyungot a kényelmetlen kórházi ágyon, óvatosan fölé kerekedve.
-Örülök, hogy megszólaltál! - Mosolygott Jungkook, el is feledve az imént történteket. Puha ajkát, szerelmének édes barackjához nyomta, becézgetve e finom, szenvedélyes csókot. Mint aki nem is élt másért, úgy falta a fiatalabb ajkát, aki pirultan próbálta tartani a tempót. E csók elfeledtette velük a múlt apró töredékeit, csak egymásnak éltek, már senki se érdekelte őket, csak ők léteztek.
-Hiányoztál - Lihegte Jungkook fáradtan, melyet szenvedélyes csókcsatájuk váltott ki belőle. Szerelmére tekintett, aki erőteljesen kapkodta a levegőt, míg könnycseppek szöktek meg gyönyörű íriszeiből. Jungkooknak azonnal összeszorult a szíve. Valamit rosszul tett?
-F-á-j - Nézett keserűen a fekete hajúra Taehyung, majd lehunyta szemeit.
-F-é-l-e-k - Súgta mérhetetlen fájdalommal, mire Jungkook felhúzta szemöldökét. Mi történt? Nem értett semmit.
______________________________________
Sziasztok! Ide pofátlankodok egy ilyen rövid és rossz résszel, amiért elnézést kérek. De most költöztünk el és még mindig minden szanaszét van + Wi-Fi sincs, szóval így rossz, de ígérem igyekszem. 😊
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top