-Hazaértem! - kiáltottam el magam, bezárva az ajtót.
-Szia!! - köszönt vissza nekem valahonnan a konyha felől. A cipőmet lerúgva, már arra is vettem az irányt. Elgondolkoztam egy pillanatig, hogy megigazítsam-e, de aztán arra jutottam, felesleges. Hiszen csak ebédre jöttem haza, és megyek vissza dolgozni. Meg persze gyakorolnom is kell a holnapra. Azért gyakorlás nélkül nem megyek el egy fellépésre sem. Akkora sztár nem vagyok, és nem szeretnék "foltot" hagyni a Vass néven. Meg hát sport ide, sport oda, nem volt kedvem lehajolni.
-Mi lesz az ebéd? - álltam meg a konyha ajtóban, ő meg a nyakamba ugrott, valamit a számba nyomva egy kanálon. Erre a legjobb hazaérni. Amikor életed szerelme ebéddel vár. Legjobb kombó. -Bolognai? - Egy aprót biccentett, én meg egy "bolognais" csókkal köszöntem meg, a pultra rakva a kanalat. Majd Művésznőmet.

Helló helló, every one! 😁
Nagyon szeretem ezt a részt! 😅 Rövid, de mégis tartalmas. Remélem tetszett nektek is! ❤️
Na és akkor... Szombatra gondoltam a kövi rendes fejezetet, aztán elvetettem, majd jövő hét szerdára gondoltam. Elvileg akkorra meg lesz! Ha nem... Szombaton itt tali! 🥰❤️

Hogy vidítsalak fel titeket? 🤔
Talán ez valami... 😂😂😂❤️

"I know you've had a rough week, so I thought you'd like these :)"

Vajon ki ő? 🤔😊

"-Apád még, ha ilyen messze is van, letud fejezni, amiért azon gondolkozok, hogy majd a gimi után - vezette fel - hol költözzünk össze?
-Nem hiszem - suttogtam. -De nagyon jól hangzik az ötlet - vigyorogtam."

Szép, és őszinte! Leginkább őszinte... Egyik best! ❤️