14. Fejezet
A narancssárga ruhás spanunk azonnal az ajtóhoz lépett.
-Mi a francot csináltok ott bent? Azonnal nyissátok ki! - dörömbölt az ajtón, de továbbra is törtek el a különböző tárgyak.
-Látod Da Vinci - hallottuk bentről Kende hangját. -Kb ez most az életem.
-Én összetépett képeket látok, meg üvegdarabokat - felelte Levi higgadtan.
-Ezt kell látnod! Ezt tetted velem! - kelt ki magából.
-Te zúztál itt össze mindent, szóval - röhögött Levi.
-Hadd gratuláljak - folytatta a szövegét, nem igazán érdekelte a kintről dörömbölő Misi sem, én pedig ott álltam, és abszolút nem tudtam mit kéne tennem. Aztán...
-Misi - suttogtam. -Menjünk a hátsó ablakhoz, ott nem kéne észre vegyenek - magyaráztam halkan.
-Ha ezek ketten kijönnek onnan, nagyon kimosom a fejüket!!!! - Azt hiszem most neki is jól jött volna egy váza, amit a földre dobhat.
-Nagyon sok mindenhez is lehet. Melyikre gondoltál? - Láttuk is most már őket, ahogy ott állnak a legnagyobb zűr közepén(szerencsére egyben), és mindketten gyilkos tekintettel merednek a másikra.
-Mindent megkaptál, amit csak lehet! Vagy mondj valamit! Ja, nem tudsz - állt még közelebb hozzá, és megragadta a csuklóját. (?????)
-Mi a francról beszélsz? - emelte fel a hangját, kirántva a kezét a szorításából. Egyetlen egyszer hallottam őt ilyen stílusban. Bizony, novemberben. Akkor is miattam. Valahogy pedig azt éreztem, ebben is benne vagyok. Nyakig.
-Kezdjük Szilivel, totál telebeszélted a fejét - számolt a kezén. Lehet máshogy nem is tud...
-Mégis mivel? - tárta szét a karját.
-Mondjuk mi ez az olvasás mániája? - kérdezett vissza. -Soha életében nem volt könyv se a kezében!!
-Erről nem velem kéne beszélned - válaszolta higgadtan. -Ez egyébként, egyáltalán nem rossz dolog, hogy más dolgok is érdeklik - próbált a helyzethez képest normálisan válaszolni.
-És Gina? - lökte el a vállánál, vagyis próbálta, de Levi úgy állt ott, mint egy vas oszlop. (HIHI!!)-Miért pont most? Eddig tudtad őt hitegetni?
-Nem tudsz mindenről, addig ne ítélj - közölte rezzenéstelen arccal. -Nem lehettünk együtt - nézett vele farkasszemet. -Most se lehetne, de sokkal többet jelent nekem, annál, hogy "hitegessem" őt - mutatott idéző jelet a levegőbe. Ezt szerettem volna már régóta hallani. Nem tudja, hogy itt vagyok. Amúgy is ezt gondolja. Ez az, ami mindent elfeledtet, mert ez számít.
-A középkorban éltetek vagy mi? - röhögött fel tehetetlenségében.
-Pont, hogy nem! Így is kapjuk mindenhol az ívet! A tábortól kezdve, a neten! Komolyan mindenhol! - állta a tekintetét. -Hallottál már a "Magyarország legjobb ifjú előadója" címről?
-Ismerős - fonta össze a karját maga előtt.
-Idén novemberig Művésznőt így is lehet szólítani - mondta ki egyszerűen.
-Ő az a Kiss Regina? - ámult el. -Akivel tele volt a net, a TV - sorolta. -Akkor minden körülötte forgott, de ő nem adott senkinek sem interjút - gondolkozott el. -És azt mondta, hogy SZERET TÉGED!!! - esett le neki.
-Az nem volt a szövegkönyvben, hogy ő nem mondhatja ki, de nekem - hajtotta le a fejét - nem lehetett - nézett újra egyenesen a zöld szempárba.
-Ezek után mégis téged választott?? - hüledezett. -És persze még versenyben is vagy!!!
-Az Andrássy csapata van a versenyben - nézett az én szemembe, az üvegen keresztül, majd az ajtóhoz lépett. -Van még kérdésed? -Kende köpni-nyelni nem tudott, ott állt, és egy hang sem jött ki a torkán, miközben én a előre mentem a verandához. -Én is így gondoltam - fordította el a kulcsot, és kilépett a káoszból.
-Levi - borultam a nyakába.
-Minden rendben - szorította erősen a derekam, és felemelt. -"Mindent meg lehet oldani szépen is"
-Ez az elv mindig bejön? - fúrtam az arcom a vállába.
-Abszolút biztos - lépett le a lépcsőről, velem együtt.
-Ugye jól vagy? - suttogtam.
-Nincs semmi bajom - bizonygatta. Remélem így is van...
-Jössz te még az én utcámba - állt meg Kende az ajtóban.
-Nem hiszem - rázta meg Levi óvatosan a fejét. -Keszthely messze van, nekem meg nincs kapacitásom, céltalanul kocsikázni - Akarva, akaratlanul? Olyan hangosan nevettem fel, hogy nem tudtam abba hagyni.
-Tudtam, hogy minden rendben lesz - suttogtam, a vállába.
-Azért valld be, hogy egy kicsit megijedtél - fésülte arrébb a hajam, de még így sem látta az arcom. Onnan már tudja. Ezért még jobban szorítottam magamhoz. -Szerinted kiejtetném magunkat a versenyből? - kereste a tekintetem. De még mindig ott álltam, teljesen lesokkolódva.
-Ismerlek - próbáltam kipaszírozni magamból, és durván nyeltem a könnyeimet. De végül sikerült!
-Azért küldted Misit is mi? - tolt el magától, és egyenesen a szemembe nézett.
-Elővigyázatosság - vontam meg a vállam. -Amúgy a többiek? - fordultam körbe. - Ekkor hatalmas taps hangzott fel.
-Látod, nem lett baja Rómeónak - röhögött Misi. -Nem csinálsz ilyet többé! Maradjon minden így! - vette lő a kicsit szigorúbb stílusát. Majd mindjárt ős felnevetett.
-Neki van agya azé - ordította Aldi, és valahogy így mentünk megcsinálni a videónkat, miután a fehérek összepakoltak.
A kinti padoknál vártuk az eligazítást Mesi jóvoltából. Nem is tudom mi volt vele a Tik tok előtt...
-Gyorstalpaló! - próbálta felhívni a figyelmünket, ez leginkább a srácoknál lett fárasztó, akik a holnapi kondit tervezgettek. Hiszen ma elmaradt.
-KURVA GYORSAN FEJEZZÉTEK BE, AMIT CSINÁLTOK! - vette át a szót Vanda, eléggé ideges lett. Most már ők is ide figyeltek.
-Köszi - biccentett Mesi Vandának. - Egy kicsi részlet lesz, bár lehetne több is na mindegy - legyintett. - 2:20-kor indul magában a zenében, ahogy Regi itt ül - csapott az asztalra. - Elmutogatod, majd 2:32-kor jön a képbe Shawn! "Get" után! Megcsókol! És The End!! - kiáltotta. - Mozgás, mozgás! Nincs sok időnk!!
-Nekem mit kell csinálnom? - kiáltotta Aldi.
-És én? - röhögött Szili.
-Ne legyetek láb alatt!!!! - válaszolták.
-Én? - szállt be Beni is a szívatásba.
-Maradjatok ott kérlek - dörzsölte meg az orrnyergét.
-Énekelhetem is? - kérdeztem kissé félve, és felpattantam az asztalra.
-Nem az a lényeg benne, de ha neked könnyebb - segített be Émi is a nagy projektbe.
-Én itt jó helyen vagyok addig? - intett Levi a fűben ülve, majd felröhögött Aldi hülyeségén.
-Nem!!! - húzta el onnan Vanda. - Itt állj meg!! - mutatott maga mellé. - Pont itt!!
-Hé - szóltam rá. - Levi nem papucs! Csak az a lényeg, legyen itt amikor kell!
-Indul!!! - kiáltotta el magát Bea, én meg próbáltam visszatérni ide a "forgatásra". -"F-R-I-E-N-D-S" - énekeltem szájbarágósan. - "Get that sh_t inside your head" - fogtam a fejem fejkörzést imitálva. Ekkor rohant Levi elém, egyik karjával a derekamat ragadta meg, a másikkal a fejem fordította a kamera felé, és közel hajolt hozzám.
-"We're just friends" - néztünk mindketten egyenesen a kamerába, majd kissé megdöntött, és száját az enyémre tapasztotta.
-"You really ain't going nowhere without a fight" - bokszoltam bele a vállába röhögve. Meg sem érezve a szúnyogcsípést, levett az asztalról, és körbeforgatott.
-Kész vagyunk! Jó lett, elsőre! Tényleg profik vagytok! - ugrált nagyokat Mesi elégedetten. -Megszerkesztem, és feltolom! - rogyott le a földre, a telefonját bogarászva.
-Megn - kérdeztem volna, de Vanda egyik kezét az én számra szorította, másikat Leviére, majd suttogóra fogta.
-Ha van valami, amit komolyan vesz a műugrás mellett - biccentett Mesi felé, mivel már nem maradt keze -, akkor az a közösségi média - suttogta. -Majd csak, ha kész lesz - magyarázta halkan. -Ja, bocsi - vette le a kezét végre a szánkról, mikor pedig Levi letett a földre, a három srácra néztünk, akik sírtak. (?)
-Ez olyan szép volt - törölgette a szemét Beni, erre mind hangos nevetésben törtünk ki.
-De tényleg - győzködött Szili, a pártját fogva. -Vagy allergiás vagyok a fűre? - tépett ki egyet, és közelről megvizsgálta.
-Én nem tudok angolul - vonogatta a vállát Aldi. -Azért sírok, mert a spanjaim sírnak - mutatott a két fiúra.
-A dalt sem ismered? - kapta fel a fejét Bogi a telefonból. -Marshmello és Anne-Marie-FRIENDS.
-Nem - ismerte be, és ekkor hatalmas vita kerekedett. -Honnan ismerném?
-2018-ban a csapból is ez folyt! - ripakodott rá Émi. Ez még hosszú percekig, így ment, csak lassan a Keszthelyi négyes indulni készült. A sofőr már berakta a csomagokat is.
-Srácok!!- csapott Levi az asztalra. -Ha Aldi eddig nem ismerte, most már kívülről is tudja - nevetett. -Ezen komolyan ne kapjatok már össze - Egy pillanat alatt újra rendet teremtett, és visszatért a röhögés, és a jókedv, ahogy annak lennie kell. Nagy örömködés közben mellé léptem és felpipiskedve a fülébe súgtam.
-Ez a te szuperképességed - igazítottam meg a pólóján a CSK kitűzőt.
-Gondolod? - nézett végig a röhögő társaságon.
-Tudom - adtam egy puszit az arcára. Mindannyiunk készüléke egyszerre jelzett, és a rövid videót végignézve, egyenként megöleltem a... Mindenkit. Azt éreztem, hogy a világot is megölelném.
-Émi,Bea indulás! - kiáltott ránk Misi, és beszállt a buszba, mögötte meg Kende, és Cintia sétáltak kézen fogva, szinte egymásban. Mikor még Kende hátra fordította csupán a fejét, és amolyan "Ez a hajó elment Gina" nézéssel, kacsintott rám. Gúnyos mosolyra húztam a számat, azt üzenve: "Még jobb lenne, ha el is süllyedne!"
-Majd mindenképpen szóljatok, ha haza értetek! - Ezzel az üzenettel szállt fel a két lány.
-Jelentkezünk!! És nagyon drukkolunk!! - Így indultak ők haza, Keszthelyre. 7-en, mivel Misi is velük tartott. Egy utolsó csoportkép után, pedig számukra véget ért az Iskolák Versenye.
Keserű szájízzel ültünk az étkezőben, és a kommenteket olvasgattuk.
Andrássy gimnázium megosztott egy bejegyzést.
Most
"Kedves Andrássysok! Nagy örömmel jelentem be, hogy ismét tovább jutottunk! Almási Boglárka helytállt a feladaton, ami mint kiderült biológiával kapcsolatos. Tudásának, és jó memóriájának köszönhetően a dobogó harmadik fokára kerültünk. Hajrá AGK! Szabó intézményvezető"
"Gratula"
"Szép volt!"
"Meggyesi biztos büszke"
"Grat"
"Pereeeec"
"XDDDD"
"Ó édes Istenem..."
"Mondassz egy imát is haver?"
"Gratulálunk Bogi! Csak így tovább!"
"Gratula!"
"Szép volt!"
"Ügyes voltál!"
"Respect!"
"Mondom, hogy perec!"
Így folytatódott a sor, ehhez hasonló gratulációkkal. Aztán értetlenség ült ki az arcunkra.
"Addig a többiek?"
"LEGIÉK biztos egymásban voltak"
"Csikósbemutatón voltak!"
"Honnan veszed? Inkább a táborban!"
"Ott mit lehet csinálni?"
"Nem hinném, hogy sok mindent"
"Nem mentek szegények sehova"
"Mondjuk láttam játéktermes képeket!"
"És Regi is be ment?"
"Miért?"
"Gondolom nincsenek jó élményei az ilyen helyekkel"
"Szívesen felajánlom a segítségem, hogy túl tudj lendülni a traumádon..."
"Még egy jelentkező!"
"Önként!"
"Ki nem?"
"Ezzel ne viccelődjetek!"
"Ez komoly!"
"De nem voltak ott most!"
"@kicsi_regi nézd meg!"
"Meg ezt is @vass_levi!"
"Van LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"Revi!"
"Revi"
"Van LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
LEGI!!"
"Legi"
"Legi"
"Legi!!"
"Revi"
"LEGI!"
Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Legi"
"Van LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"Revi!"
"Revi"
"Van LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
LEGI!!"
"Legi"
"Legi"
"Legi!!"
"Revi"
"LEGI!"
Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"Revi!"
"Revi"
"Van LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Legi"
"Legi"
"Legi!!"
"Revi"
"LEGI!"
"Legi"
"Revi"
"Én még mindig nem vágom! Mit lehet ott csinálni?"
"REVI"
"REVI!"
"LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"Van LEGI!!! "
"Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Halló!"
"Legi"
"Revi"
"Neeeee már!"
"Ez komoly?"
"Pedig megcsináltam a mi kell ahhoz, hogy Levi rád nézzen listát..."
"Akkor van Legi?"
"Akkor eddig nem volt?"
"Én ezt nem vágom"
"Úgy volt, hogy nincs"
"Nem"
"Ne már, Ginuskaaa"
"Komolyan kiköptem a vizem!"
"Ez nem lehet!"
"Kint van a hivatalos oldalukon! Ennél többet mit akartok?"
"Revi"
"REVI"
"REVI!"
"LEGI!!"
"Legi"
"Revi"
"Van LEGI!!! "
"Legi"
"Revi"
"LEGI!!"
"Magyarázatot! Hogy miért eszik meg egymást!"
"Komolyan, erre van eszük? Nyalakodós képeket feltenni? Undorító..."
"Elképesztő hova süllyettél Regina... Istenem, tényleg undorító"
"Huszonegy az távol áll a gyorshajtástól...🎶"
"XDD"
"Nem is látszik a tábla attól a fától...🎶"
"Attól Gina, azért na..."
"Mi na?"
"Gina, az Gina marad"
"Elegem van az igazságtalanságból...🎶
"Ugye ismeritek?"
"Megy a bünti bam, bam... 🎶"
"Én megyek álomba sírom magam"
"Dél van XD"
"Nem baj! Rohadj meg Kiss Regina!"
"Tönkre tettél!"
"Nincs értelme az életemnek!"
"Hé, hé nem bántjuk Regust!"
"Mert inkább Levente kerüljön a pokol legmélyére!"
"Elég a suli pincéjébe..."
"De jó ötlet!"
"Az kom gec"
"Szépen kérek mindenkit, hogy az ilyen megnyilvánulásokat, tartsa meg saját magának! Szabó intézményvezető"
"Jó van Vater!"
"Vater rendet tett!"
"Szili?"
"Biztos ő volt a gyertya tartó! Xd"
"Nem kell ezeznek az se"
"Amúgy ki az a @vanda_tatto?"
"Ő csinálta Ginus képét"
"Ennyi?"
"Meg ő a kék hajú bige"
"Itt vagy kék hajú csaj? Te eljönnél velem, akkor Ausztráliába?
"Vagy mehetsz az Andrássy álom csajával, csak nem lesz fogad, mikor már oda értek"
"Levi nem olyan!"
"De mindig is egy barom volt!"
"Az Andrássy egy elit gimnázium! Viselkedjünk annak méltóan! Szabó intézményvezető"
"Rohadj meg Kiss Regina!" Ez a mondat járt a fejemben. Kaptam már persze mindent az elmúlt egy évben főleg, de ez itt van. Le van írva. Feketén. Fehéren. Ezt mondják rólam.
Hát... Nemigen van hozzáfűzni valóm. Ha nekik így jobb a lelkük... Most érezem azt, hogy visszatért a magabiztosságom, amire pár napja azt mondtam, hogy nincs. Volt. Van. És lesz is. Lehet elveszett novemberben, félúton haza jövet. De újra itt van. Én boldog leszek! Csakis vele lehetek az!
Csak magam elé bámultam, elgondolkozva ezen a három napon. Nagyon megkedveltük a Keszthelyi négyest, szerintem ezt mindannyiunk nevében mondhatom. Ha nem is az egész csapot, de a megszeppent szemüveges matekos lányt, és a mindig vidám vörös hajú őrült túrázót a szívünkbe zártuk.
-Szereztem tejbegrízt! - huppant le mellém Levi, pincéreket megsemmisítő mozdulattal elénk rakva a négy tányért.
-Köszi - adtam egy gyors puszit az arcára, majd beleraktam a kanalam, és ugyanúgy néztem ki a fejemből.
-Miért pont tejbegríz?- nevetett Szili, nagyon éhes lehet, mert már a fele... hát benne volt.
-Ennek hagyománya van - néztem fel, és végre én is elnevettem magam.
-Annyi - mesélte Bogi -,hogy a tejbegríze fojtjuk a bánatunkat.
-A tejbegríz segít rájönni a megválaszolatlan kérdésekre - javította ki Levi. -Nagypapa mindig ezt mondta - nézett rá kicsit amolyan "ha nem tudod, ne szólalj meg inkább" nézéssel.
-Ugye te sem érted mi van ezekkel? - hajolt át Szili az asztalon hozzám.
-Fogalmam sincs - ismertem be.
-Mi történt? - nézett rájuk felváltva.
-Azért vagyunk egy csapat - kezdtem el én is az ebédemet -,hogy ezeket megbeszéljük.
-Sajnálom, hogy kiestek, mert itt lenne a helyük - hajtotta le Bogi a fejét.
-Úgy sikerült a feladat, ahogy szeretted volna? - sikerült rátapintanom a lényegre, legalábbis ezt tartottam még nagyon valószínűnek.
-Nem - rázta a fejét. -A pirosak, és a világoskékek is megelőztek max ponttal, én meg harminckettőt tudtam az ötvenből - bámulta a plafont. -Hogy csinálták?
-Csalással? - ette meg Szili az utolsó falatot.
-Inkább valahogy előre felkészülhettek - gondolkozott hangosan Levi. -Lehet találtak valami jelzést, amiből egyértelműen rájöttek a madarakra. -Itt a táborban...
-Ez most nem fontos - ragadtam meg a karját, jelezve "A versenyben maradás a legfőbb cél! Ezzel pedig csak árt most! Majd csak nekem mondja el" -Van valami a neten?
-Legi minden mennyiségben - állt fel Szili, és hozott magának egy tál sült krumplit, majd visszahuppant.
-Srácok - jött át hozzánk Vanda. -Meg van a tégla - mutatta felénk a telefonját. -Inkább még téglák!
m_cinti_a hamarosan újra otthon😢
📸@kende_herCZeg my prince👑❤️
Sajnos számunkra véget ért az IOV! ⏳🤍Mégsem vagyok szomorú, mert új élményekkel gazdagodtam, új embereket ismertem meg. Remélem még összefutunk! 🤍💛💙
A mai feladat kifogott @emifazek - en, de semmi baj szívem!!! A végsőkig küzdöttél, mint mindig 😊
Most már itthonról szurkolunk, de mindent beleadva!! Ugye @emifazek @beaaa @kende_herCZeg? 🤍🤍🤍
Jaaa, és sok boldogságot LEGIÉK!! Nagyon cukkkikkk vagytok együtt! Tartson örökké, vagy még azon is túl! Egy olyan páros vagytok, akire nem lehet rosszat mondani! "Ha két személynek valóban együtt kell lennie, az élet megadja az odavezető utat" 📸💯 @kicsi_regi & @vass_levi
#iov #iskolakorszagosversenye #sargacsapat #turkizcsapat #legi #legiforever
kende_herCZeg hajrá skacok!⏳💛💙My princess go home👸🏼
Legyetek boldogok, Gina, mi is azt tesszük❤️📸💯
-Művésznőm - kereste Levi a tekintetem, csak nem találta.
-Nem érdekel mások véleménye - húztam ki magam. -Egyértelmű akkor, hogy kik voltak. Nem is érdekel miért - vontam meg a vállam.
-Igazán egymásnak valók - értett egyet.
-De komolyan miért? - vitte ki Mesi a tálcáját és visszafele megállt nálunk. -Ez akkorra genyaság.
-Az emberek ilyenek - válaszoltam halkan. -Ítélkeznek, pedig nem ismernek.
-Próbálkoznak egy darabig - vette át a szót Levi. -Majd elegük lesz, és akkor egy utolsót beléd döfnek. Ott, ahol a legjobban fáj - kulcsolta össze ujjainkat.
-Csak ezzel semmit nem érnek, el az - kezdtem el nevetni, már kínomban - ilyen téglák, mint Kendermag, és Mézecske.
A két türkiz lány visszaült az asztalukhoz, és kaptunk Alditól és Benitől is egy biztató mosolyt, mikor kinyílt a csárda ajtaja.
-Jó étvágyat - lépett be a helyiségbe Róbert. -Gratulálok a mai feladaton elért eredményhez, és bízom benne, hogy hosszú távon is megragad az, amit e csodás helyszín élővilágáról tudtatok meg. Két csapat különösen jól teljesített, ötvenből ötven választ tudtak, ami tényleg figyelemre méltó eredmény. Sőt, már-már gyanúsnak is nevezhető - Eléggé. -Nos, ez nem véletlen. Mielőtt azt hinnétek, hogy a világoskékek és a piros csapat tagjai amolyan madarász zsenik, megsúgom, amit már nyilván magatoktól is sejtetek, hogy a figyelmességüknek, körültekintésüknek és éles szemüknek köszönhetően előre kitalálták, hogy mi lesz a feladat, és sikeresen felkészültek belőle - magyarázta. Míg a világoskékek "zavartan" viselkedve reagáltak a szitura, a címvédők rezzenéstelen arccal ültek. És nem érdekelte őket. Miközben egyre több susogást hallottunk. "Ne mondja már, hogy a pirosak pláza babája megtanult ötven madarat!" Meg hasonlók repkedtek, leginkább a címvédőkhöz. -Tehát a piros és a világoskék csapat megtalálta az easter egget a feladathoz - kapkodta köztük a tekintetét. -Érdekes módon más nem... - nézett egyenesen a CSK szemébe.
-Milyen húsvéti tojás? - suttogta Szili. -Nyár van.
-Megtalálták a segítséget, ennyi - nevetett halkan Levi.
-Most megéheztem sonkára, főtt tojással - dőlt hátra a székén összefont karral, és hallgattuk tovább Róbertet.
-És persze nem fogok szó nélkül elmenni a maximum pontszám mellett sem, mert valóban figyelemre méltó teljesítmény, így aztán szeretném a világoskék és a piros csapatot megjutalmazni - jelentette ki.
-Védettség - Ez hangzott fel a legtöbb asztaltól, és mi meg azért drukkoltunk, hogy ne az legyen. hallottunk róla, hogy van ilyen az IOV-on. Csak pontosan mikor? Ez a fogós kérdés.
-Nem, nem védettséget kapnak a csapatok - mondta ki, és a legtöbben nagyon megkönnyebbültünk. Meg végre vettünk levegőt. Így mindenki újra csicseregni kezdett. Engem sem izgatott innentől, ezért mi Szilivel a svédasztalhoz léptünk. Ő felvett egy almát, én meg egy tál málnát.
-Megint alma? - nevettem, hiszen reggel is azt evett.
-Van az az orvosos izé - ültünk vissza. -Én meg abban hiszek.
-"Minden nap egy alma, az orvost távol tartja" - röhögtem folyamatosan.
-Jaaa, ha meg többet eszek, el is üldözi - Szóval mi így folytattuk az ebédet.
-Na szóval - kérte a főszervező ismét a figyelmünket. Mit akar még? -A világoskék és a piros csapat nyereménye a maximális pontszámmal teljesített feladat után az, hogy mostantól a holnapi reggeli kezdetéig kizárólag ők használhatják a játéktermet, illetve az a négy-négy csapat, akiket meghívnak. Más nem mehet be - Mi Levivel eddig is megvoltunk a terem nélkül, de a többieknek ez nem igazán kedvezett.
-Micsoda? Jólvanmá! - A halvány rózsaszínek nyilatkozata.
-Ne már, ezt hogy értik? - kiáltotta be a sötétbarnák Regije. Úgy látszik nem az esze miatt van itt. Nagyon nem, ha ezt sem vágja.
-Menjenek már, ez nem fair! Akkor mit csináljunk?
-Jó, majd akkor halálra unjuk magunkat! - jött rá egy ötlet.
-Ez nem ér, pont az estét érinti!
-Fú ez mekkora szemétség - forgatta a szemét Gabesz. Ez a szemétség? Ti nagyon el vagytok veszve.
-Na, a pirosak tuti a magas csajt meg annak a csapattársait hívják meg - találgatott a világosbarnák egyik kézise, Bence. Amúgy jogosan.
-Most akkor sem lehet menni vagy mi?
-Na, nekem elegem van, lopjuk ki gyorsan a léghokiasztalt! - Aldi ötlete még akár jó is lehet.
A csapatok elkezdtek kalkulálni, én meg a telefonom megnéztem az időjárást, teljesen kizárva a külvilágot.
-Mit nézel Regi? - harapott Szili egy nagyot az almájából.
-Nem valószínű, hogy bejutunk, úgyhogy a hátsó játszótérre ki tudunk menni - dobtam be programnak, és a telefonom középre raktam.
-Tegnap, amikor néztem kicsit rosszabb időt írt - hajolt Levi a telefonom elé.
-Ma még nem is nézted? - fordultam felé elámulva, míg betölt az oldal. -Ez az egyik első dolgod nem?
-Volt más programom - ölelt át hátulról. -Esni fog - állapította meg.
-Akkor játszótér lefújva - húzta el a száját Bogi. -90%-os eső lesz.
-Majd Misitől kérhetnénk egy tabletet, és tudnánk filmet nézni - ette meg Szili a csutkát is, erre pedig rá biccentettünk. Mármint, nem arra, hogy megette a csutkát is. Úgy látszik így tartja magát biztos távolban a dokiktól.
-Az utolsó négyes pedig, akiket választottunk, és tényleg bocs, nem volt könnyű, és sajnáljuk a dolgot tényleg - Kik voltak eddig? - Világoszöld! - kiáltotta, a négyes pedig az asztalra csapott. - Mindenki mástól bocs. Na menjünk - libbent is át az átjárón, vele tartott ezek szerint a többi választott csapat. A szemét szürkék, az aranyak, a lilák (?), meg a világoszöldek.
Majd Sára a kanalát a tányér szélének kocogtatta felhívva a figyelmet.
-Köszi - fordult körbe. - Én rövidebb leszek és kevésbé színpadias, mint a világoskékek - Nem figyeltem oda, de az utolsó mondat is elég volt. - Úgyhogy nem is tartanék fel senkit, a választottjaink a bézsek, az ezüstök, a pinkek, negyedikünk még nincs, szóval aki elsőnek jelentkezik, bejutást nyer a terembe - hadarta a pirosak kapitánya, mi pedig nagyokat pislogtunk.
-Ööö - nyújtotta a kezét Timi, a sötétkékek úszója (legalábbis gondolom, láttam ma a medencénél) - Lehetünk mi?
-Persze - vonta meg a vállát. - Megvagyunk - intett Róbertnek, aki bólintott.
Nem jutottunk be a terembe, de én még mindig nem bántam. Mit bánják rajta? Mindenki ismeri most már a történetem ezen részét, de büszkén vállalom. Nem tudom megváltoztatni. Apám kocsmáros volt, és ahogy tudom most is az. A skacokat azért egy kicsit megviselte, persze Levi kivételével. Csendben kiléptünk a helyiségből, a többi csapattal. A sötétbarna, a világosbarna, halvány rózsaszín, és a türkiz négyes, meg persze mi nem jutottunk be a fertőbe. Nem dől össze a világ! Mondjuk ettől a vihartól, ami most készül...
Még a nagy zuhi előtt, még kijutottunk a játszótérre. Amíg mi Levivel hintáztunk, és óriásikat röhögtünk, mindenki elfoglalta magát. De mégis Aldi tűnt a legszomorúbbnak, ahogy csak ott ült, és a fűszálakat tépegette.
-Levi - állítottam meg közben a hintát. - Ennyire szeret a terembe járni? - biccentettem felé majd kiszálltam a hintából, Levi pedig elhúzta a száját, és ki ugrott a szerkezetből.
-Mindjárt jövök - hajolt a fülemhez. - Tereljétek el Aldi figyelmét, mi addig Sziliékkel elmegyünk - ecsetelte a tervét. És vele egy időben a pirosak indultak el a játszóról.
-Aldi - ültem le vele szembe, de ő csak a füvet pásztázta, közben intettem a csajoknak. Ők körénk ültek le, a srácok meg közben elrohantak. - Szerintem egyáltalán nem hátrány az, hogy mi most itt vagyunk - mutattam körbe nevetve - és nem a teremben.
-Meg sose jutunk oda semmihez - szállt be Mesi is.
-Folyton összeveszek valakivel, hogy adják oda a léghokit - forgatta a szemét Vanda.
-Ha ez egy ilyen hierarchia, és mi az alján vagyunk - nevetett Bogi - kit érdekel?
-Senkit - válaszolta meg Aldi. - Kösz csajok - nézett ránk hálásan. - Shawn, Szili, Beni? - forgatta a fejét. - Az előbb még itt voltak.
-Huuuuu - hallottam Szili hangját de nem láttam.
-Eljöttünk érted - próbálta meg Levi nem elröhögni magát.
-SZELLEMEK??!! - pattant fel egyből Aldi a kis körünkből. -Nem félek tőletek - kapott fel egy botot. - Teniszes vagyok, bárkit leütök - hadonászott az ággal, mi pedig egyre nagyobb röhögésben törtünk ki. Mikor megláttuk a három srácot lepedőben "szellemnek" öltözve, napszemüvegben (😂😂😂). De szegény Aldinak még mindig nem esett le, kik ők. Levi és Szili (a cipőjük kilátszott amúgy), elölről jöttek, Beni viszont megkerülve rohant, és rárontott Aldira.
-Bu - lökte el, mire a haverja ütögetni kezdte a bottal, mi pedig már dőltünk a nevetéstől.
-TÁVOZZ SÁTÁN!!!! - rugdosta is. -Nem megyek hozzád!!!
-Aldi én vagyok!! - röhögött, de továbbra is kapta az ütéseket. -Én vagyok a Beni!! - vette el tőle a botot, és kidobta a táborból.
-Micsoda? Ja, én tudtam - próbálta beadni.
-Olyan hülyék vagytok - röhögött Mesi, és elkérte Beni jelmezét, mikor elkezdett ömleni az eső. Levi és Szili is felfedték magukat.
-Ahol ott vagy - öleltem át szorosan Levit - nem lehet senkinek rossz kedve, ha te is vidám vagy - fésültem ki vizes haját a szeméből.
-Nem hagyom, hogy bárki is szomorú legyen - adott egy gyors csókot, tekintettel a többiekre. -Ha már tegnap ők szellemet láttak - röhögött a nyakamba.
-Rettenetesen romcsi, ahogy ott álltok - röhögött Szili. -De mi lenne, ha nem itt az esőben álldigálnánk, hanem kicsit megijesztenénk Misit is? - túrt bele szőke hajába, de az még most is elég csapzottan hullott a homlokára.
-Menjünk fel az őrbódéra!! - ugrabugrált Mesi, magára öltve a jelmezét.
Valahogy így vártuk a szervező barátunkat, szellemeknek beöltözve a bódé tetején. Hát az Insta népe sem maradhatott ki ebből. Aldi meg továbbra is minket győzködött, hogy márpedig ő tudta.
alditesco SZELLEM haverok! 👻
📸@vanda_tatto & @a.bogi
Ma nem jutottunk be a a híres IOV játékterembe, de én most már egyáltalán nem bánom! Bár szakad az eső, és be van borulva délután fél 4 - kor. De ki nem sz@rja le?!?! Ha ilyen barátokkal töltöd az időd?! Akik megnevettetnek, és helyre raknak. Köszönöm @vass_levi & @kicsi_regi, hogy mindig egyensúlyban tartjátok a poént, a komolysággal! 💛
A két balek @Beni17 & @vili.szili hát skacok őrültek vagytok, mint én, de ne sértődj meg Shawn, mert amúgy téged itt is lehetne jelölni!!! Csak neked van eszed is hozzá! 💙💛😂
@MESIvok & @vanda_tatto & @a.bogi unalmas lenne nélkületek!! 💙💛
Tartsunk egy perc néma csendet @emifazek & @beaaa részére akiknek itt kéne lenniük! Hülye madarak! 🤬
Na, letelt!! 😂😂😂 Menjetek hegyet mászni, vagy mittudomé, van e ott is egri gyerek vagyok 😁 gyere @IOV.misi, vár egy kis meglepi!!
Szurkoljatok nekünk az IOV-on, és hamarosan újabb fejleményekkel jövünk! ⏳💙
Nekünk folytatódik a verseny, és holnap reggel én majd beköltözök a léghokiasztal alá, ha valaki keresne!🤪
#szellemekhuu #iov #iskolakorszagosversenye
vanda_tatto jó a fotós!!! 📸😄
alditesco BEST! 😂
IOV.misi mit csináltok fiatalok??? 😂😂
vass_levi ellenőrizzük mennyire stabil a bódé😁
IOV.misi mire jutottatok? 😅
vass_levi ideális🤣
Beni17 na ti hol vagytok?
beaaa már otthon a hegyekben! Mert vannak!! De Émi asszem írt az IOV GANG-be!Majd teszünk fel képet! 😊
kende_herCZeg szegények😢 visszamenjek Ginuska megvígasztalni téged? ❤️
m_cinti_a TESSSÉKKK????
vili.szili kapta halt!! Ezt szívtad haver!! 😂😂😂
emifazek én téged sajnállak Kendermag! Cintiával nem jó ujjat húzni.... Khm a diri lánya... Khm
Jaj nem küldtem el az üzit... 😂😂😂😂 Ilyen béna is csak én lehetek!
beaaa én félek tőle annyira, mint a szellemektől 👻😂
IOV GANG💛🤍💙💜
Émi🤍: Már haza értünk! És Beával bevettük a Keszthelyi-hegységet!! ❤️ Majd teszünk fel képet!
Mesi💙: Végülis ide ért az üzenet! 😂
Majd holnap beszélünk! 😘
Bea🤍: Rendben! Holnap is Face time nap lesz! 😅
-Fiatalok!!! - hallottunk egy röhögő hangot. -Úgy látom feltaláltátok magatokat! - jött fel Misi a lépcsőn.
-Ugye, hogy ijesztő? - győzködte Aldi.
-Nagyon - röhögött a térdére támaszkodva. -Na - tapsolt kettőt. -4 óra Rómeó és Júlia menjetek uszingálni - intett nekünk. -A többiek meg nézzünk filmet, az ötösben - terelt le minket. -Lematcheltem a két tanárral, hogy vigyázok rátok. Nehezen de belementek.
-Meggyesi is?? - hadonászott Szili, nindzsaként eltávolítva magáról a lepedőt.
-Ő volt a nehezen része.
-Kivetítője van esetleg? - érdeklődött Beni.
-Körbenézünk - röhögött a narancssárga ruhás. -Rómeó el ne rabold ezt a kislányt, csak egy órátok van!
-Hiszen, edzésre megyek, Művésznőm meg elkísér - vett fel az ölébe, még mindig szellemnek öltözve. -Nem vagyunk mi olyanok!
-Áá dehogy - kapaszkodtam erősen, ahogy lefelé lépkedett a lépcsőn. Vagyis ugrált.
Első dolgunkként a mosókonyhába mentünk, és színfogó kendővel mindent kimostam(ruhák, lepedők), majd a szárítóba tettem, míg Levi kiélte a volt életét. A medence partján ülve, a lábamat a vízbe lógattam, és őt néztem ahogy szelte a habokat. Egyik lába még itt mellettem, a másik már a túlsó végen. És mindig mikor ideért hozzám adtam egy biztató "Még egy körrel kevesebb" csókot. Ezek szerint meg lett így a kellő motivációja, mert persze nem esze-veszett módon, de igen tempósan faragta le a köröket. Tiszta víz voltam, főleg a pillangóúszásnál, ahol telibe lefröcskölt. Szerintem amúgy direkt. Tartva a "Szeretlek, de attól megszívatlak" elvet, amit én is vallok.
-Már csak a fele - suttogtam a csókom után, Levi pedig hátúszásban elindult.
-Ezt be kéne vezetni az edzés tervembe - cseverészett, közben tartva a feszes lábtempót.
-Reggelente nem fogok korán kelni, a kondihoz - kötöttem ki. -De a délutánokat szívesen vállalom - bazsalyogtam folyamatosan.
-Rendben -egyezett bele, és újra visszaért hozzám. -Most csak te vagy az edző?
-Annyira lefárasztottál a délelőtt, hogy biztos nem rángatsz most oda be - nevettem, végignyúlva a csempén.
-Az volt a terv, és akkor sikerült - lökte el magát a túloldalon, és közben átfordult.
-Ilyet is tudsz? - ültem fel, csodálkozva.
-Mézes puszedlim ez egy alap forgás - magyarázta, és kiült mellém.
-Még van egy kör Levikém - nyomtam egy apró puszit a szájára.
-Arról nem volt szó, hogy ennyire jó vagy matekból! - rúgta el magát, és gyorsúszással a túl oldalon termett.
-4-es vagyok! -mutattam négy ujjamat. -Kerek négyes, teljesen jogosan.
-Csak házijaidat szoktam én csinálni bizony - húzta fel magát a partra, és hátulról átölelt.
-Nem az összeset, és amúgy is a töriben meg én voltam ott - hajtottam a fejem a mellkasára. -Mondj valami alap dolgot, amit tudni kell! - böködtem.
-Pitagorasz-tétel - puszilt vizes hajamba.
-Az a két átfogó négyzete, egyenlő a befogó négyzetével. Asszem - húztam el a számat, mire megrázta a fejét. -Fordítva! - csaptam a homlokomra. -A két befogó négyzete az egyenlő az átfogó négyzetével - javítottam ki.
-Az érettségin meg? Majd felmászok a falon, és onnan adom az instrukciót - röhögött a nyakamba.
-Hé - löktem meg a vállát. -Akkor ki gyilkolta meg Ferenc Ferdinándot és feleségét? - szegeztem neki a kérdést.
-Egy szerb diák - gondolkozott nagyon.
-Neve is van!
-G betűs - terült el a csempén, és engem is magával rántott. -Gav eddig biztos - tette fel a mutató ujját, vagyis nagyon koncentrál. Én meg szakadtam a nevetéstől. -Nem röhög. Együtt érez - bökdöste az oldalam, de annál inkább betöltötte a vékony hangom az uszodát.
-A családnevét tudod? - próbáltam akkor másik irányból megközelíteni.
-Princip - mondta ki egyszerűen. -Azt a Prince-ről megjegyeztem.
-Gavr - segítettem volna, de a száját az én számra tapasztotta.
-Egyedül is tudom - vált el tőlem. -Gavrilo Princip! - felelte büszkén.
-Szilágyi most csuklik - veregettem meg a vállát.
-Haha, nagyon vicces vagy - hajolt közel hozzám.
-Mondjam azt, hogy tudom? - néztem csillogó szemébe.
-Inkább ne - adott most egy szerinte "kielégítő" csókot. Ha ez ezt jelenti, abszolút elégedett vagyok. Hosszú percekig, de mégis nem elég ideig, feküdtünk a medence partján, és beszélgettünk, nevettünk, ha vele vagyok, nem kell megjátszanom magam. Azt hiszem ez a többiekre is igaz. Nem kell kertelnem, és kimondhatom azt , amit gondolok.
-Mennünk kéne - suttogtam, Levi vizes haját fésülgetve.
-Holnap is megvár minket ez a hely ugye? - kérdezte kissé félve.
-Egészen biztos - indultam el az öltöző felé. Átvettem a másik a sárga melegítőmet, majd beugrottam a mosodába. És ekkor ért minket a sokkkkk. Rengeteg k-val.
-Ez már egyenesen ömlik - tárta ki Levi a főbejárat ajtaját.
-Mégis hogyan jutunk el ebben az időben a kisházhoz? - néztem körbe, talán egy tetőt keresve.
-Gyorsan - vett fel újra az ölébe. -Van a kapaszkodj! -nál is jobb szó erre, most mit kéne csinálnod?
-Tényleg oda akarsz sprintelni? - szorítottam nagyon őt is, ölemben pedig a szatyrot amiben a ruháink vannak.
-Meg is teszem - csukta be hirtelen az ajtót, és hiper turbó mega sebességgel futott. Szinte elmosódott előttem minden, és egyáltalán próbáltam kivenni, hogy hol vagyunk. Csak foltokat láttam, és a kopogó esőt hallottam. Majd hirtelen megálltunk.
-Esetleg futó karrierben nem gondolkodsz? - emeltem meg a fejem.
-Lehet meggondolom - röhögött, és letett a nyikorgó verandára. -Bár Muttiék még lehet azt is jobban értékelnék - motyogta az orra alá, gondolván, hogy nem hallom.
-Nagy közhely - pipiskedtem fel hozzá -de ne add fel az álmaidat. És én is itt vagyok. Segítek neked, mindenben.
-Hát - húzta mosolyra a száját. -Erre nemigen tudok mit mondani.
-Nem is kell - nyúltam a kilincsért. -Csak ígérd meg, hogy így lesz - nyitottam be.
-Így lesz - lépett be ő is a kisházba, ahol folyt a mozi maraton. Majd becsukta az ajtót.
Úgy látszik találtak egy projektort, így a falra Bud Spencer és Terence Hill "költözött", de nem mindenki nézte őket. Vanda és Szili a kis fürdőszoba padlóján ültek és a Bolyongót olvasták. Ahogy láttam már túl vannak a felén.
-Gyertek!!! - kiáltott ránk Mesi. -Most jön a kedvenc részem!! - sipítozott. -"A pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt" - üvöltötte a színésszel együtt.
-És megint dühbe jövünk - ültünk le közéjük a földre.
-Ebben tudtunk megállapodni - nevetett Bogi.
-Pedig AZT kellett volna nézni!!! - kiáltott ránk Vanda.
-Mit? - fordult felé Aldi.
-AZT!
-Az sokkal jobb - állt mellé Szili.
-Nem hallom! Na - intette le őket Mesi. -"Vanília, tutti fruttti, karamel, rumos dió, és kávé" - sorolta, és mind felnevettünk.
-"Ja csak ne spórold ki a pisztáciát" - kiáltottuk leginkább a falnak. Tényleg jó választás volt. Csak Émi, Bea és Lilla hiányoztak, de hát 21. század. Face time-on itt voltak velünk. Komolyan egyszerre nevettünk fel, és a "piff puff" részeknél egyszerre csapkodtunk a levegőbe. Mikor indult a Szili VS Vanda fight. Vagy mégsem?
-Tíwaz rúna - röhögött Vanda, és a hangja betöltötte a pici helyiséget.
-Nem - rázta Szili hevesen a fejét. -Tizaw rúna!
-Annak nincs értelme! Shawn ugye, hogy Tíwaz rúna?
-Shawn! Tegyél igazságot! - álltak meg előttünk, Levi pedig feljebb emelte a fejét az ölemből. Ez volt a kompenzálás, hogy ma egész nap, én voltam rajta... Minden tekintetben... Ölében, hátán, nyakában...
-Igazából egyik sem - nevetett Levi. -Mert Tiwaz rúna - tette rendbe. -Rövid i-vel.
-Akkor én voltam közelebb - ült vissza Vanda a kőre, és a kezébe vette a könyvet.
-Na persze, Vandál - rángatta ki a kezéből Szili, és felnyitotta.
-Ezt fel kell vennem - nézte Misi idegesen a telefonja kijelzőjét. -Igen, Róbert - fogadta a hívást. -Az ötösben - válaszolta furán. -A sárga, és türkiz csapattal. Miért? - húzta össze a szemöldökét. -Megyünk, mindjárt ott vagyunk - tette le.
-Hova kell mennünk? - szólalt meg elsőként Beni.
-Nektek kész a vacsora, nekem meg megbeszélésem lesz - állt fel a földről. -De a filmet végig tudtuk nézni - tapsolt kettőt, felrázva minket.
-Misi? - jött ki Vanda a fürdőből. -Ez most ilyen nagyon izé lesz - csavargatta egyik kék tincsét. -De ha csajok is beleegyeznek, így hogy a fehéreknek vége a versenynek - paszírozta magából a szavakat. -Megoldható egyáltalán, hogy összeköltözzünk? - nézett rá reménykedve.
-Inez annyira egy beképzelt kis naaa - kérlelte Mesi is. -Nem tudom még egy éjszakáig a rimánykodását hallgatni - fogta a fejét.
-Meg most ők tuti oda meg vissza vannak, hogy bejutottak a játékterembe - hadonászott Vanda.
-Ennek nincs akadálya - csitította a csajokat Misi. -Többiek?
-Persze! - kiáltottunk fel egyszerre. A türkizek át is pakoltak, közben a szervező barátunk elment a gyűlésre.
-Vagyis ez azt jelenti - lépett még utána Levi, mielőtt eltűnik az esőfüggönyben -, hogy megkapjuk az új feladat instrukcióját? - kérdezte óvatosan.
-Vág az eszed - pacsizott le vele, és a narancssárga esőkabátjában eltűnt a viharban. Az égbolton villámok cikáztak, és eget rengető dörgéseket hallottunk. Ilyen az Alföld. "Mert itt nincsen semmien hegy!" Majd ezt is el kéne egyszer énekelni!
Itt a kövi fejezet! ❤️
És mondhatni jó lett a vége! Nincs semmi kérdés! 🥰 WOW! Vagy hát a titkos dal, de ne legyünk türelmetlenek! 😅
Azt gondolom azért ez is egy ütős fejezet lett! Az idézet az elején meg mindig haláli 😂😂 Drága Aldi és a szellemek! 🤣
Szerdán hozom a 15. Fejezetet! De lehet hamarabb is kész leszek vele! Olyan hétfőre! 🥰
Köszönöm, hogy ennyien itt vagytok, szerdánként és szombatonként! Remélem ti is annyira nevetettek, hogy kopogtak a szomszédok "A csendet!" szöveggel! Vagy ha nem egy kis mosolyt csaltam az arcokra! ❤️😁
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top