Besorolási Osztály: Euclid

Különleges Elzárási Eljárások: A tesztelési körülmények leírása az SCP-093-T1 tesztelési dokumentumban található. SCP-093-at mindig egy tükrön kell tartani, állandó kamerás megfigyelés alatt. SCP-093 elzárási területére kizárólag a megfelelő videófelvételi és alany-visszahozatali eljárások készenlétbe helyezése mellett engedélyezhető a belépés. Bármely, SCP-093 használatára irányuló, jóváhagyott teszt keretein kívül történő kísérlet szigorú retorziós intézkedések foganatosítását vonja maga után, akár terminálást is.

Leírás: SCP-093 egy alapvetően vörös, cinóberre emlékeztető kőből faragott korong, melynek teljes kerületét körkörös vésetek és ismeretlen szimbólumok borítják. A vésetek legtöbbje 0,5 cm mélységű, de találhatóak rajta mélyebb, 1-től 1,5 cm mélységig terjedő bevágások is. SCP-093 7,62 cm átmérőjű; a legtöbb tenyérben kényelmesen, horzsolás nélkül elfér. SCP-093 megváltoztatja a színét, amennyiben egy élő személy tartja magánál. SCP-093 színei és összefüggéseik jelenleg is kutatás tárgyát képezik. Jelen állás szerint azt feltételezzük, hogy a változások az SCP-093-at magánál tartó személy által megbánt dolgok jellegével állnak összefüggésben.

Amennyiben SCP-093 úgy kerül eltávolításra egy tükörről, hogy senki nem tartja magánál, úgy azonnal megindul a legközelebbi tükröző felület felé. Megfigyelés alapján SCP-093 a lehető legnagyobb körvonal mentén gurulva halad, fenomenális sebességre gyorsulva. E gyorsulás pontos mechanizmusa jelenleg ismeretlen. Amennyiben akadály áll SCP-093 és a legközelebbi tükörszerű felület között, úgy SCP-093 a lendületével áttör az akadályon, változatlan sebességgel gurulva tovább. Csak akkor áll meg, ha ténylegesen érintkezésbe lép egy tükörszerű felülettel. Annak ellenére azonban, hogy elképesztő sebességgel érkezhet célba, nem tesz semmiféle kárt sem a tükörben, sem önmagában.

További Jegyzetek: Nem állnak rendelkezésre feljegyzések SCP-093 felfedezésének mikéntjéről, sem az Alapítványban való jelenlétéről. Lásd SCP-093-ED. SCP-093 elzárási módjának működési elvét bemutató feljegyzések hiányában teszteljárás indult annak megállapítására, hogy miért szükséges tükröket használni az elzárására. SCP-093-T1 eredményei vezettek arra a felfedezésre, hogy amennyiben egy élőlény tartja magánál SCP-093-at, úgy annak birtokában átjáróként használhat tükröket. A helyváltoztatás ezen módja által elérhető helyszíneket SCP-093-T2 tesztsorozata hivatott feltárni.

SCP-093 Eredeti Dokumentáció

Azonosító #: SCP-093

Osztály: Euclid

Különleges Elzárási Eljárások SCP-093 tárgyat egy ezüsttel futtatott tükrön kell tartani egy 0,3 x 0,23 m terjedelmű talapzaton, legalább 1,22 m magasságban a talajszinttől, ████ elzárási cellablokkban. A tárgy nem tartható 3,66 x 3,05 m kiterjedést meghaladó méretű területen, sem semmilyen mahagóni-, fenyő-, cseresznye- vagy alumínium-talapzaton ████ elzárási cellablokk 1. szintje alatt vagy fölött. A tárgy biztonságosan, következmények nélkül megfogható, de óvatosan kezelendő. Az erre vonatkozó tesztek és azok következményei, ill. az elzárási körülmények a mellékelt jelentés B:35-1 szekciójában tekinthetőek meg.

Leírás: A tárgyat a Vörös-tenger partján találták, 1968 jan. 30-án. Halk, sóhajszerű hangot hallatott és gyenge kék fénnyel derengett. A színe azóta narancsvörössé változott, és csak 34 és 41 év közötti, nőnemű vizsgáló személyzet jelenlétében ad ki eltérő hangerejű zümmögést. 1986 ápr. 26-án 01:23-kor véletlenül sikerült a dokumentált kékre emlékeztető színt reprodukáltatni SCP-093-mal és ezt 54:34 időtartamon át fenn is tartani, amikor █████ kutatási komplexumban megtalálták 194-9834 testét.

A kapcsolat 194-9834 és SCP-093 között továbbra is tisztázatlan, az SCP-093-nak való, huzamosabb idjeű kitettség hatásai ismeretlenek, leszámítva néhány elszórt jelentést egyfajta nyugalom-érzetről, ill. 242-0049 esetében a depresszió, egyensúlyvesztés és öngyilkosságra irányuló gondolatok periódikus hullámairól. A jelentések szerint ezek az érzések nem tartottak tovább tizenegy napnál. 1993 március 12-én dokumentálták, hogy a tárgy 2:09-nél nem hosszabb időtartamra lila színt vett fel, láthatólag 242-0056 jelenlétére reagálva. Továbbra sem tudható, hogy ennek a reakciónak voltak-e egyéb hatásai is.

További jegyzetek: SCP-093 eredete továbbra is ismeretlen; a begyűjtését dokumentáló anyagok 1989 december 09-én megsemmisültek a █████ kutatási komplexumban keletkezett tűzben. Az SCP-093-at kezelő kutatók érzéseiről szóló jelentések 1995 április 19-e óta lényegtelenek.

SCP-093-T1: Elzárási eljárások tesztje

SCP-093 aktuális elzárási eljárásainak ill. azok potenciális alternatíváinak vizsgálata az elzárási lehetőségek pontos feltérképezése érdekében, kezdve a nyughelyként használatos tükör típusával:

Bronzkeretes tükröző felület, kereskedelmi forgalomban kapható tükör: SCP-093 semmiféle aktivitást nem mutat a tükörre helyezve. Ez a teszt önmagában szükségtelenné teszi a költséges ezüst vagy fa tárolórendszerek használatát.

Közönséges asztal: SCP-093 függőleges állásba fordul és gurulni kezd az asztalon egy irányba, majd egy U-kanyarral az ellenkező irányba fordul; folyamatos mozgásban maradva oválisokat ír le mindaddig, amíg a közelébe nem tesznek egy tükröt. Ekkor SCP-093 a tükör felé gurul és vízszintesbe fordulva ráfekszik arra, majd a közepére siklik. Megjegyzendő, hogy bár SCP-093 felülete szemcsésnek érződik, semmilyen nyomot nem hagy a tükrön.

Két tükör egy közönséges asztal két szélén: SCP-093 aktuális mozgási irányától függetlenül a hozzá közelebb eső tükör felé indul. A felhasznált tükrök különböző típusai között nem tesz különbséget, kizárólag közelség alapján dönti el, hogy melyik felé indul meg.

Kézben tartott, mozgatott tükör: SCP-093 folyamatosan gyorsulva követi a tükör mozgását, amíg el nem éri a maximális sebességét (█████). SCP-093 aktuális sebességétől függetlenül a tükörbe való becsapódásakor egyik tárgy sem szenved károsodást.

SCP-093 manuális tükörre helyezése: Erre a tesztre véletlenül került sor. Miután megebédeltek, a vizsgálatokat végző csapat két tagja összeszólalkozott azon, hogy ki állja a számlát. Nem sokkal ezután az egyik elgáncsolta a másikat. A kutatók ilyetén viselkedése következtében derült ki, hogy amennyiben valaki magánál tartja SCP-093-at és saját kezűleg kísérli meg ráhelyezni egy tükörre, úgy ténylegesen beléphet a tükörbe.

Függelék: Miután kiderült, hogy SCP-093 mindössze egy tükröt igényel ahhoz, hogy mozdulatlan maradjon, az elzárási eljárások vizsgálata felfüggesztésre került. SCP-093-at kézben tartó emberek tükrökkel való interakciójának vizsgálatát Dr. █████ hagyta jóvá.

SCP-093-T2: Tükör-teszt

Tesztprotokoll: SCP-093 tesztalanyai részére kötelező egy, a mellkasra szíjazott, 3-as osztályú, feszítőgörgő-rendszerhez kapcsolt csatos heveder viselete, amely 300m (kb. 1000 láb) megtételét teszi lehetővé. Szükség esetén, a mozgástér kibővítése érdekében további orsókkal toldható meg a rendszer. Az orsókat magas fokozatú, 0,2 tonnányi erőhatást elviselni képes kapcsokkal kell összekapcsolni.

SCP-093 teszteléséhez ajánlott a következő tételekből álló alapfelszerelés szabványosítása:

- Egy (1) csuklóra erősíthető fényforrás három (3) órányi saját élettartammal ill. további, legfeljebb hat (6) további óra élettartamot biztosító energiaforrás.

- Négy (4) 0,5l-es, vízzel töltött üveg.

- Négy (4) bármilyen típusú élelemadag plusz két (2) müzli szelet (tartalmazhatnak csokoládédarabokat).

- Egy (1) szabványos, 9mm-es Beretta lőfegyver huszonnégy (24) db tölténnyel, megtöltve. Ez csak azt követően adandó át, hogy az alany SCP-093 használatával már átlépett a tükrön, és akkor is csak fegyveres biztonsági személyzet felügyelete alatt, biztosítandó, hogy az alany teljesen átlépjen a tükrön. Ez a tárgy az alany visszatértekor azonnal elkobzandó, mely tényre az alany figyelmét is fel kell hívni, mielőtt kiérne SCP-093 tükrének a látóteréből.

- Egy (1) szabványos túlélőkés. Erről a tárgyról az alany ne szerezzen tudomást, magától kell rátalálnia a készletben.

Rögzítendő továbbá egy videó-kamera az alany fején vagy vállán. A rögzített kép és hang vezetéken keresztül továbbítandó; az ehhez használt vezeték éppen olyan hosszú kell legyen, mint a visszatérő rendszeré. A vezeték nélküli adattovábbítással folytatott kísérletek vegyes eredményeket hoztak és csak olyan tesztkörülmények között használandóak, amikor SCP-093 egy már ismert színt vesz fel. Az új színek mindig kábeles adattovábbítással tesztelendőek.

Tesztelés során rögzítendő SCP-093 színe, ill. a tesztalany büntetettségi háttere annak kiderítése érdekében, hogy SCP-093 milyen alapon választ színt. Több jel utal ugyanis arra, hogy ezt a tesztalany pszichéjében meglévő (vagy épp hiányzó) bűntudat ill. annak jellege befolyásolja. A mellékelt tesztjelentések sorrendben olvasandóak.

SCP-093 'Kék' Teszt

1. tükörteszt: kék szín

Az alany, D-20384, 34 éves, erős testalkatú férfi. Követett el gyilkosságot és öngyilkosságot is megkísérelt. Együttműködő volt a teszt minden lépésében. Amikor a kezébe fogta SCP-093-at, az kék fényt bocsátott ki. Így lépett be a felállított tükörbe. A kívülálló technikusok megfigyelték, hogy a tükör mindaddig normálisan tükröző maradt, amíg az alany teljes egészében át nem lépett rajta. Csak ebben a pillanatban változott meg a kép: innentől egy kültéri tájat mutatott, sötétkékes árnyalatban.
Videófelvétel mellékelve:

,,Aktiválódik a kamera, megjelenik a kép. Az alany a technikusok által is említett mezőt szemléli. Tipikus alföldi síkságnak tűnik, bár minden sötétkék árnyalatú. Nem fedezhetőek fel megkülönböztethető tereptárgyak, ahogy az alany balról jobbra végignéz a tájon, csak fű, gyomok és a magasabbra nőtt fűszálak mozgásában megmutatkozó szél. Nem látni sem fákat, sem élőlényeket.

Az alany az utasításnak megfelelően elindul előre. Megközelítőleg 500 lépést tesz meg, mielőtt láthatóvá válik valami: egy kör alakú területen kopár a rét. Ahogy az alany közelebb ér, láthatóvá válik az elhalt fű. További, megközelítőleg 300 lépést követően az alany egy, a talajba vájt gödör pereméhez ér. A lyukat ismeretlen, primitív szerszámokkal ásták.

A kamera enyhén megrázkódik, ahogy aktiválódik a feszítőgörgető-rendszer. Utasítják az alanyt, hogy másszon le a lyukba, aki némi tiltakozást követően engedelmeskedik is. Segédeszköz a leereszkedéshez - úgymint létra vagy kötél - nem található, így az alany kizárólag a saját kezére és a feszítőgörgető-rendszerre hagyatkozva tudja lassítani az ereszkedést. Megközelítőleg 100 m kábel csévélődik le, mire eléri a verem alját. Félúton lefelé aktiválja a terepfelszerelése részeként a rendelkezésére bocsátott fényforrást, mivel a külső fényforrások innentől már nem bizonyulnak elegendőnek. A fénnyel körbepásztázva sem válik láthatóvá semmi szokatlan a csupasz földön túl, még a verem alján sem.

Az alany halad előre, a fényforrással világítva meg az utat. Amikor a mindent átható kékes árnyalatról kérdezik, értetlenségnek ad hangot és azt állítja, hogy ő mindent normálisan, rendes színben lát és látott, amióta csak átlépett a tükrön. 150 m kábel tekercselődött le, amikor fény válik láthatóvá elöl a folyosón. Hallatszik, amint az alany a kamera látóterén kívül élesíti a lőfegyvert. Amikor megkérdezik erről, indokolt elővigyázatosságra hivatkozik, és halad tovább előre.

A csupasz föld betonburkolatnak adja át a helyét az alagútban. Az alany kellemetlen szagra panaszkodik. Kiderül, hogy egy sor mennyezeti lámpa a fény forrása; ezeknek kevesebb, mint a negyede meghibásodott, a többi működik. Három-három ajtó látható a folyosó két oldalán, és még egy a végén. Ez utóbbit egy halom torlaszolja el, ami a látszat szerint szokványos fémpolc-törmelékből áll. A törmelék rozsdásodás nyomait mutatja; az alkotóelemek szokványos, kereskedelmi forgalomban kapható egységeknek tűnnek, amely tényállás más emberek jelenlétére utal.

Felkérik az alanyt, hogy tetszőleges sorrendben próbálja kinyitni az ajtókat. Elsőként a jobboldali ajtóval próbálkozik; ez nem nyílik. A második nyílna, de aztán elakad. Belülről torlaszolhatja el valami. Az alany visszacsukja az ajtót és próbálkozik a harmadikkal. Ezt ugyanúgy zárva találja, mint az elsőt. A másik oldalon a harmadik ajtó teljesen kinyílik. A mögötte lévő szoba fényesen ki van világítva. Az alany lekapcsolja a hordozható fényforrást és egyik oldalról a másik felé fordulva szemügyre veszi a helyiséget.

A szoba teljesen csupasz, nincs benne semmi, de a falak koszosak. Az alany azt állítja, hogy a falakat borító anyag nem sár; nem tudja azonosítani, hogy micsoda, de olvadt műanyagra emlékeztet. Nem fekete, inkább barna. Az alany visszacsukja az ajtót. A baloldali második ajtón nincs kilincs és befelé tolni sem lehet. A kilincs helyén lévő lyukat ismeretlen anyag tömíti el. Minden ajtó úgy van kialakítva, hogy sem az oldalsó széleken, sem talajszinten nem lehet átlesni a réseken. A baloldali első ajtó zárva van, de a zárból kilóg egy kulcs egy darabja. Az eleje megvan, a vége törött le.

Az alany némi erőlködéssel kinyitja az ajtót a kulccsal, majd nyomban köhögni kezd, erős bűzre panaszkodva. A szobában a falak és a padló is teljesen tiszta, csak a plafont borítja ugyanaz a különös barna anyag, amit a harmadik szobában is láttunk. Itt található még egy viseletes takarókból összetákolt fekhely, rajta egy párnával, egy faláda, benne nyitott dobozokkal, amelyek a látszat szerint élelmiszert tartalmaznak. Van rajtuk felirat is, ami a videón értelmetlen, kusza vonalak halmazának tűnik, azonban az alany azt állítja, csak az van rájuk írva, hogy "Gabonapehely". Ezen kívül van még a helyiségben egy második láda is, amely láthatólag üres, kiszáradt vizesüvegeket tartalmaz. A fekhely mellett hever egy csukott könyv, amin sem cím, sem semmilyen azonosító jel nem látható.

A falon újságból kivágott cikkeknek látszó papírdarabok láthatóak. A szöveg nem olvasható. Felkérik az alanyt, hogy gyűjtse be a kivágásokat. Egy kivételével mind túl réginek bizonyulnak, és porrá omlanak, ahogy hozzájuk ér. Az épségben maradottat elteszi egy mintatárolóba; ez valóban újabbnak is látszik a többinél. Felkérik az alanyt, hogy vegye közelebbről is szemügyre a könyvet, és ő el is indul afelé.

Ezen a ponton megvadul a felvétel hangja; 3,5 másodpercen át fémcsikorgásra emlékeztető magas, sivító zaj nyom el minden kommunikációt. Az alany még nem ért hozzá a könyvhöz, és amikor a zaj elhallgat, kéri a vezérlőt, hogy ismételjék meg az utasítást. A vezérlő nem adott utasítást ebben az időtartamban, mivel mindannyian levették a headsetjeiket. Javasolják az alanynak, hogy hagyja el a helyiséget, ő pedig megjegyzi, hogy az ajtó magától elkezdett lassan csukódni magától, és ha nem tesz semmit, akkor be is fog csukódni. Javasolják az alanynak, hogy hagyja békén az ajtót és vegye inkább szemügyre a jobboldalon lévő ajtót.

A következő tíz másodperc alapos vizsgálatával megállapítást nyert, hogy ahogy a kamera elfordul, az alagút végén, a hetedik ajtónál látható egy alak. Az ajtó épp csak annyira van nyitva, hogy felfedjen egy arcot a résben, majd csendben be is csukódik. Részleteket nem lehet kivenni.

Az alany ismét megvizsgálja a jobboldali második ajtót. Semmi szokatlanról nem tesz említést. Az ajtó lökésre mozdul. Ismételt lökésekkel sikerül benyomni annyira, hogy egy kis szögben már be lehessen látni. Így láthatóvá válik egy parafa tábla a falon, amire még több kivágott újságcikket tűztek, egy "gabonapelyhes" doboz teteje a padlón, illetve valami, ami egy tenyérrel fölfelé heverő kéznek tűnik. Az alany becsukja az ajtót; ahogy elfordul, a kamera látószögébe kerül a hetedik ajtó, ami továbbra is csukva van. Mivel további felderítendő terület nem látható, felkérik az alanyt, hogy térjen vissza. Az alany nem tiltakozik, viszont egyre erősödő bűzre panaszkodik.

Semmi változás vagy anomália nem fedezhető fel az alany kameraképén, ahogy halad visszafelé az alagútban, de a vezérlő azt jelenti, hogy hirtelen meglódult a kábel és újabb 100 m csévélődött le belőle, mielőtt megint ellazult, majd megfeszült. A videón csak annyi látszik, hogy az alany lassan emelkedik fölfelé a veremben; a vezérlő eközben a feszítőgörgető-rendszert ellenőrzi. Felkérik az alanyt, hogy álljon meg, ő azonban azt állítja, hogy ő nem mászik, a kábel húzza fölfelé. Mindkét oldalon beüt a pánik, szólnak az alanynak, hogy helyezze készenlétbe a lőfegyvert.

A gödörből kiérve semmi nem látható a kamera képén, és az alany is megerősíti, hogy semmiféle változást nem lát a tájban, majd a kábelt követve elindul visszafelé. Megközelítőleg 900 lépés megtétele után megkérdezi, hogy mennyi kábelt használt el. A vezérlő elismeri, hogy a komplikációk miatt ezt nem tudják biztosan, de tekintve, hogy az alany egyenes vonalban haladva jutott el a gödörhöz, így logikusan visszafelé is egyenes út kell vezessen. Az alany aggódni kezd, amikor szóvá teszi, hogy most még többet lát a kábelből, ami egy ponton 90 fokban elfordul.

Az alany lassan teljesen körbefordítja a kamerát. A felvételen egy összesen 37 főt számláló csoportosulás látszik az alany mögött. Az alakok csendben, mozdulatlanul állnak. Jellegzetések nem vehetőek ki rajtuk és őket nem érinti a táj egészét uraló kékes árnyalat. A vezérlőben ismét kitör a pánik, ám az alany egyedül a kábel elkanyarodását tartja furcsának. Megrántja a kábelt a saját végén; az feszes és nem mozdul. A vezérlő elkezdi visszacsévélni a kábelt. Laza, gyorsan tekeredik. A kanyarodó kábel hosszát figyelve mozgás látható a fűben a csévélés nyomán, aztán a kábel "tvang" hangot kiadva megrándul és megrezeg, ahogy ellenállásba ütközik. Az alany kamerája visszafordul a kábel hossza mentén, ami most mintha lassan ismét lazulni kezdene, majd egyszerre teljesen ellazul és a feszítőgörgető-rendszer ismét csévélni kezd.

A vezérlő felkéri az alanyt, hogy térjen vissza a kábel mentén. Ekkor pánikolt sikoltás hallható az alany részéről, majd öt lövést ad le valamire, ami nem látható a kamera képén. A vezérlő jelenti, hogy már látják az alanyt, visszatérőben a kiindulási pont felé, miközben a kamera felvételén az látszik, hogy a kábel a levegőbe emelkedik és ott egy pontban eltűnik. Ahogy az alany elhagyja ezt a pontot, a feszítőgörgető-rendszer felcsévéli az összes kábelt és a kamera már csak a padlót mutatja. A vezérlő jelenti, hogy a tükör nagyjából öt másodperc alatt visszaváltott normális tükrözésre, SCP-093 pedig még egy órán át kék maradt azután, hogy visszavették az alanytól.

Az alany ruháján, a keze környékén orrfacsaró bűzt árasztó folyadék volt jelen, amikor visszavették tőle a lőfegyvert. A folyadék hamar megszáradt; megfelelő minőségű minta híján vizsgálatra nem volt alkalmas. A tükröt figyelő személyzet arról számolt be, hogy egy óriási emberi lényt láttak mászni a földön, aki legalább ötvenszer akkora volt, mint egy normális ember. Arcjegyek nem voltak kivehetőek rajta, nagyon rövid volt a karja és épp a tükör felé húzta magát, mielőtt az visszaváltott normális tükrözésre. A távolság következtében aprólékos részletek nem voltak kivehetőek, de legalább egy megfigyelő megjegyezte, hogy több lőtt sebet is látott az egyébként sima, egyenletes felületű arcán.

Az alanytól visszavett mintatároló egy kivágott újságcikket tartalmazott, melynek szövege a következő: [ADAT KITÖRÖLVE] és [ADAT KITÖRÖLVE] tárgyként került iktatásra."

SCP-093 'Zöld' Teszt

2. tükörteszt: zöld szín

Az alany, D-54493, 23 éves, átlagos testalkatú nő. Követett el autólopást és hirtelen felindulásból gyilkosságot (két gyereket, járművel, menekülés közben). Együttműködő volt a teszt minden lépésében. Amikor a kezébe fogta SCP-093-at, az zöld fényt bocsátott ki. Így lépett be a felállított tükörbe. A kívülálló technikusok megfigyelték, hogy a tükör mindaddig normálisan tükröző maradt, amíg az alany teljes egészében át nem lépett rajta. Csak ebben a pillanatban változott meg a kép: innentől egy mezőgazdasági tájat mutatott, sötétzöldes árnyalatban, hasonlóan az előző teszthez. Videófelvétel mellékelve:

,,Aktiválódik a kamera, megjelenik a kép. Az alany a technikusok által is említett mezőgazdasági tájat szemléli. Hasonlóan az első teszthez, itt minden sötétzöld árnyalatú. Egyetlen, az első tesztből ismert tereptárgy sem fedezhető fel, ahogy az alany végigpásztáz a tájon a kamerával.

A termőföld elhagyatott. A közepén egy ismeretlen tervezésű madárijesztő tépett, rohadó maradványa áll. A föld fel van szántva, de semmi nem nő rajta. A mező jobb szélén egy nagy, kétemeletes tanyaház látható, pincemenedék-lejárattal az egyik oldalán. Az alany azonnal készenlétbe helyezi az oldalfegyverét, a vezérlő pedig felkéri, hogy lazítson, mielőtt elindul. Az alany fújtató légzése uralja a hangsávot.

Az alany pár percig vár, majd jelenti, hogy összeszedte magát és az utasításnak megfelelően elindul a tanyaház széle felé. Két gyerekbicikli - egy fiúé és egy lányé - látható a ház falának támasztva, a menedék lejárata közelében. A menedék ajtajának az egyik szárnya a fűben hever. A szilánkos fatörmelék arra utal, hogy kitépték a helyéről. A lépcsőn egy fiú ruhái hevernek emelkedő sorrendben, cipőtől pólóig. Az alany üvöltve vonja kérdőre a vezérlőt, hogy valamiféle beteg tréfát űznek-e vele. A vezérlő biztosítja az alanyt, hogy ők is most látják ezt a környéket először és kérik, hogy nyugodjon meg. Az alany több percig áll és vár, próbálja összeszedni magát, mielőtt továbbindulna. Nem tudható, hogy SCP-093 összekapcsolja-e a környezetet az alany múltjával.

Pár perc múlva az alany újra elindul. A vezérlő lenémítja a vonalat az alany felé és másfél percen át csak az hallható, amint az alany idegességét beszélik ki egymás között. Amikor az alany eléri a lépcső alját, ismét helyreállítják vele a hangkapcsolatot. A tanyaház pincéje tipikusnak mondható, semmi szokatlan nem látható. Több fapolc sorakozik a távolabbi fal mentén, megpakolva azonosítatlan tartalmú konzervekkel. Működésképtelen lámpák lógnak lengedezve a tartógerendákról. A kamera lassan végigpásztáz a pincében. Lábnyomok nem láthatóak; feltehetőleg már hosszabb ideje elhagyatott a pince. Az alany bűzre kezd panaszkodni.

Ahogy az alany körbenéz a helyiségben, egy fém csapóajtó válik láthatóvá a talajon, hasonlatos egy tengeralattjáró válaszfalához, forgatókarral. Az alany megjegyzi, hogy a csapóajtó körül a legerősebb a szag és hogy ott a talaj is rögös, agyagszerű. A csapóajtó forgatókarja régi, foltokban lekopott róla a festék. Az alanyt rászorítják a forgatókar eltekerésére. Miután teljesen eltekerte, a csapóajtó kinyílik. Az alany köhögni kezd, feltehetőleg az előtörő állott, száraz levegőtől. Amikor lefelé fordítja a kamerát, fehér betonalagút válik láthatóvá a csapóajtó alatt. Hasonló a kék tesztben látotthoz, csak ez sokkal jobb állapotban van. Felkérik az alanyt, hogy ereszkedjen le a létrán és csukja be a csapóajtót maga mögött.

Némi győzködés után az alany hajlandó leereszkedni, de nem csukja be a csapóajtót, azzal indokolva ezt, hogy a vezérlő nem vette figyelembe feszítőgörgető-rendszer kábelét. A vezérlő ezt el is ismeri. Az út a tanyaházhoz és a leereszkedés a létrán együttesen megközelítőleg 53 m kábelt vett igénybe. A feltáruló térség láthatólag egy hosszútávú használatra alkalmatlan bunker. Tágas, megközelítőleg fele akkora, mint maga a pince. Három emeletes ágy található benne, egy páros és egy egyszemélyes.

Az akna aljánál található egy szeméttároló, ami számos, a kék tesztben látottakhoz hasonló, "Gabonapehely" feliratú élelmiszerdobozzal van tele. Az ágyakon két csontváz látható, egy harmadik pedig a padlón, mellette pedig egy egyszerű, töltetlen, hatlövetű revolver. A padlón, a revolver közelében látható még három használt töltényhüvely. Ez utóbbi csontváz másik oldalán található még egy jó állapotban lévő, kötött könyv is, amit az alany a vezérlő kérésére egy mintatárolóba helyez. A revolverhez nem nyúl, szintén a vezérlő kérésének megfelelően.

Az alany folytatja a bunker felderítését, egy íróasztalra összpontosítva, amelyen egy darabokra vágott, jó állapotban lévő újság látható. A kivágott cikkeket egy mintatároló dobozba helyezi. Más visszahozásra érdemes dolog nem látható a bunkerben, ahogy a kamera körbepásztáz. Az egyik falnál ruhaneműket, illetve néhány, az '50-es években népszerű termékekre emlékeztető gyerekjátékokat tartalmazó szemeteszsák sorakozik.

Az alanyt felkérik a bunker elhagyására, de a vezérlő egyik technikusa hirtelen felkiáltással megállítja és egy, az aknához vezető kijárati ajtó közelében lévő falszakaszra irányítja a kamerát. Közelebbről megnézve egy Ethernet-csatlakozónak látszó tárgy fedezhető fel a falon, aminek a fedőlapját egy különös, borostyánszerű anyag némileg lefeszítette a falról. Ezt az anyagot az alany sem megérinteni, sem belőle mintát venni nem hajlandó, mondván, az olyan szörnyen bűzlik, hogy ha kell nekik, odamehetnek érte és begyűjthetik maguknak. A vezérlő nem él ezzel a lehetőséggel, az alany pedig elhagyja a bunkert.

Ahogy az alany távozni készülve megragadja a létrát, a kamera egy pillanatra fellendül, és így láthatóvá válik egy humanoid alak az akna tetején, amint lefelé néz. A vezérlő megerősítést kér az alanytól az észlelésről, az alany azonban azt állítja, hogy nincs ott semmi, és elkezd mászni fölfelé. Az alak visszahúzódik a kamera látképéből, amint az alany a létra első fokára teszi a lábát, az alany pedig további incidens nélkül felmászik a létrán. A pincébe visszatérve semmi más nem látható, minden ugyanúgy néz ki, mint amikor lemászott. Az alany megismétli, hogy nem volt itt semmi, lecsukja a csapóajtót és azonnal hányni kezd.

Az alany köhög, majd leöblíti a torkát a rendelkezésére bocsátott vizesüveg tartalmával. Aztán megdermed és azt kérdezi a vezérlőtől, hogy ők is hallották-e "ezt". A vezérlő nem jelent hangot. Az alany előhúzott lőfegyverrel óvatosan megközelíti a pince lejáratát és felemeli a fejét épp csak annyira, hogy láthatóvá váljon a kinti táj. A távolban, a tanyától megközelítőleg 700 m-re két hatalmas, humanoid lény mászik a földön. Az entitások nem veszik észre az alanyt, aki csendben marad ugyan, de akinek láthatóan reszket az oldalfegyvere.

Külön is felkérik az alanyt, hogy maradjon csendben. A lényeken semmilyen megkülönböztető jegy nem vehető ki. A kamera látószögéhez képest ferde vonalban haladnak, így csak pár pillanatig látható az arcuk. Az azonban ennyiből is kiderül, hogy az teljesen sima, semmilyen arcvonás nem fedezhető fel rajta. A karjuk, amivel vonszolják magukat, néha rövidek, néha pedig hosszúak; minden mozdulatuknál eltérő hosszúságúra nyúlik. A testük alsó része hiányzik, láthatólag a törzs aljánál ér véget. Megközelítőleg tíz percbe telik, amíg a két lény eltűnik a távolban. Az alany pánikba esik, és könyörögni kezd, hogy visszatérhessen. A kérést megtagadják. Felszólítják, hogy a pincéből menjen be a házba, és semmi körülmények között ne hagyja el azt.

A földszintre egy, a plafonba/padlóba épített csapóajtón keresztül jut fel, ami rozsdás csikorgással nyílik. Ennek hatására az alany 37 másodpercig vár, mielőtt továbbhaladna fölfelé, megérkezve a konyhába. Itt mindent vastag porréteg borít. A hűtő nyitva, benne romlott ételek. Az alany lassan áthalad a konyhából nyíló nappaliba. Itt látható egy fotel, egy kanapé és egy tévé, mind az '50-es évek tervezési stílusában. A fotelben található egy laptop, amelynek a burkolata szintén az '50-es éveket idézi, és amit szintén vastag porréteg fed. A laptopot felnyitva láthatóvá válnak az operációs rendszerének az utolsó pillanatai: egy bizonyos "Faithful OS" feloldja a készenléti állapotot és azonnal kikapcsol. A laptopnak nincs külső áramforrása és nem is kapcsolható be újra. Felkérik az alanyt, hogy gyűjtse be a laptopot. Amikor az alany erre kísérletet tesz, a fotel ülőpárnája is jön vele; láthatólag összeragadtak. Ennek fényében azt mondják az alanynak, hogy mégis hagyja inkább a helyén a laptopot.

Belülről, keresztben a ház bejárati ajtajára szögelve két vastag palánk látható; ezek eltávolítására nem történik kísérlet. A kamera a fölfelé vezető lépcső felé fordul. Az alany kérés nélkül felmegy a lépcsőn, amely a vezérlő meglepetésére nem nyikorog. A lépcső tetejére érve az alany egy folyosót lát, mindkét oldalon egy-egy ajtóval, a folyosó végén pedig egy, a falba épített étellifttel.

Az alany magától kinyitja a baloldali ajtót, ami egy hálószobába nyílik. Az ágy takarosan meg van vetve, de a mellette lévő szekrény nyitva áll, a padlón pedig ruhaneműk hevernek szétszórva. Az alany különböző ékszereket talál az ágyon kiterítve; felkérik, hogy ne nyúljon hozzájuk, mire ő előbb tiltakozni kezd, de aztán azt mondja, hogy bűzlenek és ott is hagyja őket, gyorsan távozva a helyiségből. Felkérik, hogy nyissa ki a másik ajtót.

Kinyílik a második ajtó, feltárva egy gyerekszobát, amit, a padlón szétszórt ruhaneműk és játékok jellegéből ítélve egy fiúé és egy lányé lehetett. Látható egy ablak is, amit az alany megközelít és az egyik függönnyel letörli róla a port. Felkérik, hogy irányítsa a kamerát az ablakra, és így is tesz. Láthatóvá válik a szántóföld és attól, amennyire ez felbecsülhető, körülbelül 40 km-nyire egy város. Ahogy a kamera visszahúzódik, lefelé fordul és megmutatja a ház körüli területet is. Megközelítőleg 300, a kék tesztben látottakhoz hasonló alak csoportosul a ház körül, akik mind fölfelé néznek meredten. Kérik az alanytól az észlelés megerősítését, ő azonban azt állítja, hogy nincs ott semmi. Felkérik az alanyt, hogy térjen vissza, és ő haladéktalanul így is tesz.

Az alany eseménytelenül távozik a házból, a feszítőgörgető-rendszer nem tanúsít szokatlan viselkedést. Amikor az alany visszaér a kiindulási pontra, hangos, nyöszörgő hang hallatszik, amibe beleremeg a kép. A vezérlő technikusai jelentik, hogy ők is hallották a hangot és érezték a rezgést. Az alany átlép a kiindulási ponton anélkül, hogy megvizsgálná a hang és a rezgés eredetét, a tükör pedig visszaáll normál tükrözésre. SCP-093-at visszaveszik az alanytól. Videó vége.

A begyűjtött újságkivágások █████ként kerültek iktatásra."

SCP-093 'Lila' Teszt

3. tükörteszt: lila szín

Az alany, D-84930, 21 éves, átlagos testalkatú férfi. Hirtelen felindulásból ölt meg egy rendőrtisztet egy drograzzia során. Rendes körülmények között ez a bűncselekmény, bár súlyos, önmagában még nem lenne elegendő egy olyan ítélethez, amelynek eredményeképp hozzánk kerül az elítélt, azonban az alany a szóban forgó rendőrtisztet különös kegyetlenséggel, rendkívüli erőszakkal ölte meg, ami már elegendő súlyosbító körülménynek bizonyult. Az alany nem volt együttműködő és emlékeztetni kellett rá, hogy az együttműködés csak hasznára válhat. Amikor a kezébe fogta SCP-093-at, az lila fényt bocsátott ki. Így lépett be a felállított tükörbe. A kívülálló technikusok megfigyelték, hogy a tükör mindaddig normálisan tükröző maradt, amíg az alany teljes egészében át nem lépett rajta. Csak ebben a pillanatban változott meg a kép: innentől egy városi látképet mutatott, enyhe lila árnyalatban, hasonlóan az első teszthez. Videófelvétel mellékelve:

,,Aktiválódik a kamera és körbepásztáz a környéken. A helyszín, ahol az alany tartózkodik, modern belvárosi környéknek tűnik, hasonlatos az olyan nagyvárosokhoz, mint például New York. Az utcák szinte teljesen üresek, csak alig egy-két, ismeretlen márkájú autót látni. Ezek az autók rendkívül fejlettnek és áramvonalasnak tűnnek. Az alany felkérés nélkül megpróbál benézni az autók ablakán, de aztán visszahúzódik, megjegyezve, hogy "geci büdös" szag terjeng körülöttük.

Meggyőzik az alanyt, hogy menjen közelebb az egyik autóhoz, aki végül így is tesz, menet közben köhögve, majd letöröl valamennyi koszt annak az egyik ablakáról. A jelek szerint az autó belsejét teljes egészében különös barna anyag tölti ki, azon kívül egyáltalán semmi nem látható bent. Két másik autónál is ugyanez a helyzet, azonban a negyedik újabbnak tűnik, mint az eddigiek, és a belseje is makulátlan. Az ajtaja is nyitva van; az alany gyorsan be is száll a járműbe és becsukja az ajtaját. A vezérlő megszidja ezért a viselkedésért és emlékezteti rá, hogy a kábel az egyetlen mentőöve ebben a világban, és bár elég strapabíró ahhoz, hogy egy autó ajtaja ne tehessen benne kárt, de egy mozgásban lévő személyt akkor sem tudnak visszahúzni vele.

Az alany vitatkozik a vezérlővel ebben a kérdésben, a műszerfalra irányítja a kamerát, rámutatva, hogy még ha akarna, sem tudna elhajtani az autóval. A műszerfalon semmilyen felismerhető irányítóeszköz nem látható, se gyújtás, se kormány, mindössze néhány kicsi, üres képernyő, amelyekről csak feltételezni lehet, hogy a GPS-rendszert alkothatják. Az alany az autóban marad, amíg a vezérlőben megvitatják a további eljárásmódot, tekintve, hogy ez a városi környezet sokkal nagyobb, mint az eddigi tesztek helyszínei.

Amíg a vezérlőben tanakodnak, az alany nézelődik. A kamera egyik fordulatánál tisztán kivehető egy arc, amint meredten néz be az autóba, az alanyt figyelve - ezt azonban már csak a teszt után, a felvétel utólagos visszanézésekor vettük észre. Az alany semmiféle megjegyzést nem tett erre az entitásra vonatkozóan. Nem sokkal ezután a vezérlő felszólítja az alanyt, hogy maradjon, ahol van, átküldenek hozzá a tükrön egy kísérőcsapatot.

Egy négy fegyveresből álló csapatot küldenek át a tükrön, akik gyorsan meg is érkeznek az alanyhoz. Ekkor felszólítják az alanyt, hogy távolítsa el a hámját, amit aztán vissza is vesznek tőle. Az alany videófelvétele ezen a ponton véget ér és a kísérőcsapat saját, vezeték nélküli egysége rögzíti a további eseményeket. Ezt több interferencia éri, de nem sokkal ezután áthoznak a tükrön egy jeltovábbító rendszert és telepítik a kiindulási pontnál, meg is jelölve így egyben azt.

Az alany elhagyja az autót és a kísérőcsapattal halad tovább. Tekintve a rengeteg választási lehetőséget, felszólítják őket, hogy egyszerűen induljanak el a legközelebbi épület felé és próbáljanak meg bejutni. Ennek a konkrét épületnek üvegajtaja van, amin pedig az "X.E.A. Research Partners Inc." név olvasható. Az ajtók félig nyitva vannak. Látható ugyan egy mágneses zárrendszer, de nincs áram alatt. A csapat belép az épület előcsarnokába.

Ez a helyiség valóban egy sztereotipikus céges előcsarnokra emlékeztet. Látható egy C-alakú recepciós pult, illetve attól messzire ellökve egy szék, mintha sietősen távoztak volna onnan. A pulton van egy PC terminál is. A csapat megközelíti a pultot, a kamerahordozót pedig felszólítják a PC alaposabb megvizsgálására. Ez a gép működik: a képernyőn megjelenik a "Faithful OS", és rögtön fel is dob egy usernév- és jelszókérő ablakot. Van ugyan billentyűzet, de feltűnően karcsú és érintőgombokat használ lenyomható billentyűk helyett. Az első, sikertelen próbálkozást követően kiírja, hogy több próbálkozás nem engedélyezett, és teljesen ki is kapcsol. Sehol nem látható sem a gép háza, sem egy bekapcsológomb, így a csapat továbbáll.

A recepcióspult mögött két liftajtó látható, egy a bal, egy pedig a jobb oldalon, hasonló érintésérzékelő gombokkal. A baloldali lift nem működik; az ajtaja nyitva, az akna pedig üres. A jobboldali működőképesnek tűnik. Konkrét cél híján a csapatot felszólítják, hogy menjenek föl a legfelső emeletre, hogy jobb képet kaphassanak a város elrendezéséről. Mindegyik emelet elérhetőnek tűnik, a legfelső pedig a 114. - ami azonban valójában a 112., mivel a 13. és a 113. hiányzik a vezérlőpanelről.

A fölfelé vezető út eseménytelenül telik. A 13. és a 113. emeletek helyén valóban némivel tovább érződik tartani az emelkedés, ami arra utal, hogy ténylegesen megépítették ezeket az emeleteket is, csak üresen hagyták őket. A 114-en megáll a lift, kinyílik az ajtó, a csapat pedig belép egy nagy, szalon jellegű terembe. Itt van sok kanapé - mindegyik poros -, a lifttel szemközti falat pedig egy megközelítőleg 60+ collos, szélesképernyős, feltehetőleg LCD TV uralja, ami azonban nincs áram alatt. A terem távolabbi végén egy sor ablak áll nyitva, beengedve a napfényt. A csapat elindul arrafelé, és kifelé fordítja a kamerát.

A kilátás a városra ámulatba ejtő. Ez az épület a legmagasabbak között van, de határozottan nincs egyedül a termetével. Az alant elterülő város szürke és csendes, életre utaló jelek ebből a magasságból nem láthatóak. Némelyik épületen különös barna massza látható, amik úgy néznek ki, mintha zselés állagban vágták volna hozzá őket az épületekhez, ahonnan aztán lefelé szivárogtak, mielőtt megszilárdultak volna. Más épületek egyes emeletein ki vannak törve az ablakok és ugyanaz a barna anyag szivárog ki rajtuk. A csapat egyik tagja áthívja a kamerahordozót a terem másik oldalán lévő ablakokhoz.

Az épület másik oldaláról látható a város pereme. Felhívják a figyelmet a várost körbeölelő körgyűrűre, amin egy újabb óriás, féltestű humanoid mászik, nyúlékony karjaival vonszolva magát előre, ahogyan az a korábbi tesztek során is látható volt. Tovább halad az autópályán, amíg ki nem ér a látótérből. A csapat visszatér a lifthez és szóvá teszik, hogy a 74. emeleten már aktiváltak egy gombot. Előzőleg senki nem közelítette meg a liftet, így a csapat megegyezik, hogy lemennek arra a szintre.

A 74. emeleten kinyílik az ajtó és feltárul vélhetőleg egy orvosi praxis váróterme. A recepciós pultnál van egy bejelentkezőlap egy sor névvel és dátummal. Az összes dátumnál 1953 az év. Van a pulton egy bekapcsolt, működő PC is, bejelentkezett felhasználóval. A háttérkép sok, imára kulcsolt kezet ábrázol, alattuk a "Faithful OS" felirattal. Látható egy sor mappa évszámokkal, bennük pedig fájlokkal, amik az egér középső gombjával való kattintást követően egy olvasóprogramban nyílnak meg. A látszat szerint mindegyik fájl az egyeztetett időpontokkal kapcsolatos információkat tartalmaz.

A pulton található még egy jegyzettömb is, ami a "Dr. Borisizki, Áldott Purifikacionista asztaláról" címet viseli. Ugyanez a név és cím olvasható a rendelő ajtaján is, egy kereszttel kiegészítve. Ezt az ajtót kinyitva a csapat egy fehér, pormentes folyosóra jut, amiből két vizsgálószoba nyílik, a végén pedig egy kódzáras ajtó látható. A vizsgálószobák szokványosak, minden gyógyszertároló szekrény üres. A kódzáras ajtó zárjára a vezérlő kérésére egy kis adag C4-et helyeznek ls felrobbantják, kinyitva így az ajtót.

Innen egy, a recepciónál jóval nagyobb helyiség nyílik, ahol egy sor méretes tárolókapszula található, összesen hat darab. Ebből kettő törött, barnás, borostyánszerű anyag szivárgott belőlük a padlóra és képezett ott bevonatot körülöttük. Az egyik üres, a maradék háromban pedig meztelen emberek lebegnek, lélegeztetőmaszkkal az arcukon. Az egyes hengerek elülső oldalán a páciensek életjeleit és egészségi állapotát ábrázoló orvosi diagrammok láthatóak, illetve a tüneteik leírása. Ez utóbbi kissé ügyetlen fogalmazással vázol olyan "betegségeket", amelyek inkább jellem- vagy személyiségbeli hibának mondhatóak, illetve egyszerűen csak történések, amik megestek a pácienssel.

A vezérlő felkérésére ránagyítanak az egyik páciens tünetleírására. Ahogy a kép fókuszba kerül, a következő szöveg válik olvashatóvá: "Jennifer McZirka polgártársnő szívbotlást szenvedett, ami arra vezette, hogy két éjszakai alkalommal is együtt háljon a szomszédjával, miután a férje távozott hazulról. A páciens az Úr és a mi kezünkbe adta magát tudata és teste megtisztítása végett. Uwalakin Főatya mondott érte imádságot, majd három napra az Úr könnyeibe rendelték, megtisztítandó a szervezetét. Ennek végeztével jó lelkiállapotban került elbocsátásra."

A legfelső oldalon a következő áll: "Alberious Farafan polgártárs kirohanást intézett egy Főatya ellen egy szentbeszéd alkalmával. Azt állította istenkáromló szavakkal, hogy az Úr könnyei helytelenné tették a lánya tudatát és szívét, a Főatyát és az ő áldását okolva eképpen a mondott lány szajha-jellegű tevékenységeiért. Mivel káromló szavait bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta, a Megbocsátó Bíró és a Büntető Bíró úgy egyeztek meg, hogy Alberious Farafan maga is fürödjön egy héten át az Úr könnyeiben, hogy megtisztuljon a lelke és a tudata. Ezáltal egyben afelől is megbizonyosodhat, hogy a lányának az életmódja nem Az Atyák Kezének a hibája, és így maga is megnyugvást lelhet."

Az alany, aki eddig a kísérőcsapattal együtt mozgott, csendben, most pánikba esik. A kamera feléje fordul és rá fókuszál, így láthatóvá válik, hogy az első két tesztben látottakhoz hasonló entitások veszik körül. A kísérőcsapat jelenti, hogy pánikroham tört az alanyra, de a vezérlő arra kéri őket, hogy ne tegyenek semmit és várjanak. Az alany ráüvölt az entitásokra; a csapat parancsnoka tagadja az entitások létét és azt mondja, hogy az alany egyedül áll a sarokban. A vezérlő felkérésére az egyik csapattag elindul az alany felé, hogy odakísérje őket magukhoz. A felvételen látható, hogy ahogy a csapattag közeledik az alanyhoz, az alakok csendben szétválnak előtte, utat nyitva neki. A csapattag gond nélkül odaér az alanyhoz, felsegíti és kitámogatja a sarokból. A felvételen látható alakok ismét összezárják mögöttük a soraikat, ahogy haladnak visszafelé, mindvégig meredten követve tekintetükkel az alanyt. A vezérlő felkéri a csapatot a visszatérésre, akik indulnak is, csak az egyikük még megjegyzi, hogy látott egy gyűrűskönyvet a recepcióspulton, rajta "Az Úr Könnyei" címkével. A vezérlő kérésére ezt begyűjtik és elhelyezik az alany mintatárolójába.

A csapat visszatér a liftbe, azzal pedig a földszintre. Az épületből távozva az alany a belépési pont irányába mutat. A kamera odafordul, az emelt gyorsforgalmi út egy szakaszára fókuszálva, ahol az óriás torzók egyike mászik lassan. Az entitás előbb a csapat felé fordítja arctalan arcát, majd az égnek emeli a fejét és bömbölő hangot ad ki. A csapat vezetője parancsot ad a vezetéknélküli jeltovábbítóval megjelölt belépési ponthoz való azonnali visszatérésre. A körgyűrűn mászó lény kinyújtja az egyik karját, ami elég hosszúra nyúlik ahhoz, hogy elérje a talajt, még mielőtt a kamera visszatérne a kiindulási ponthoz. Egy főt kivételével a csapat minden tagja átjut a belépési ponton. Amint az alany átlép, a tükör visszavált normál tükrözésre.

Az alany pánikba esik, elejti SCP-093-at és megkísérli kiverekedni magát a szobából. Amikor előhúzza a felszereléséből a pisztolyát, a csapat vezetője terminálja, majd kéri a portál újranyitását, azonban több percbe telik, mire találnak valakit, akinél SCP-093 hasonló színt bocsát ki, mint az alanynál. Amint ez megvan, SCP-093-at hozzáérintik a tükörhöz. Újra láthatóvá válik a vezetéknélküli jeltovábbító és mindenki rettenetes bűzről számol be. A csapat vezetője █████ kontrollszemély kíséretében átlép a kapun. A kísérőcsapat hátrahagyott tagjának egyenruháját és felszerelési tárgyait megtalálják a helyszínen és ezeket vissza is hozzák, de magát a csapattagot sehol nem látják és ismételt kiáltásokra sem válaszol. Bevetés közben elesettnek nyilvánítják. A jeltovábbítót visszahozzák, majd a kontrollszemély és a kísérő is visszatér a belépési ponton, a tükör pedig visszavált normál tükrözésre.

A visszaszerzett kamera felvétele ██████ kísérőt mutatja, amint a levegőbe markol ott, ahol a belépési pontnak kellene lennie, majd megfordul és felnéz a túlméretezett torzóra. Mozgás közben barna zselé látszik csöpögni a lényről, ami azonban el is tűnik nem sokkal azután, hogy elvált a testétől, mintha elpárolgott volna. ██████ kísérő több lövést ad le a lény arcára az automata fegyverével. A becsapódó lövedékek nyomán viszkózus barna folyadék spriccel ki a "sebekből". ██████ obszcén szavakat üvölt, ahogy a lény arca leereszkedik rá és a kamera a földre nyomódik. Ezután a kép megközelítőleg 65 másodpercen át sötét marad, mielőtt visszatérne a fény. Ekkor már csak azt látni, ahogy a lény visszamászik az autópályára és halad tovább az eredeti irányába.

Feltételezhető, hogy ██████t "abszorbeálta" a lény és talán megemésztette. Ez talán annak lehetett egy példája, ahogyan ezek az ismeretlen entitások táplálkoznak: közvetlen kapcsolatot létesítve egy élő szervezettel. Javasolt e témakör további tanulmányozásának a mellőzése. A visszahozott főkönyv ██████ként került iktatásra.

SCP-093 "Sárga" Teszt

4. tükörteszt: sárga szín

A továbbiakban nem engedélyezett a D osztályú alanyokkal való tesztelés. Az előző három teszt eredményeképp visszahozott adatok elemzését követően a tesztek fókusza az adatgyűjtésre helyeződött át annak érdekében, hogy jobban megérthessük, pontosan mi történt az SCP-093 által elérhetővé vált világgal, és hogy megállapíthassuk, szükséges-e megelőző óvintézkedéseket foganatosítanunk a saját világunkban. A kísérőcsapat elesett tagjának, █████nak a ruháján fellelt barna folyadék elemzéséről készült jelentés a többi visszahozott cikkel együtt került iktatásra.

Dr. █████ önként jelentkezett erre a tesztre, mivel a szóba jöhető jelöltek közül neki sikerült egy új színt előhívnia SCP-093-ból. Dr. █████ előéletében nincs nyoma semmiféle illegális vagy bűnös tevékenységnek, sem bármiféle pszichológiai problémáknak. Amikor a tükörhöz lépett, egy egyterű irodahelyiség vált láthatóvá.

Jelen teszthez Dr. █████ a vezetéknélküli videórendszer használata és a feszítőgörgető-rendszer mellőzése mellett döntött. Ezt azzal indokolta, hogy mivel a torzó-lényeket mindeddig egyetlen alkalommal sem lehetett épületek belsejében látni, ezért nincs oka azt feltételezni, hogy bármi veszélyeztetné a visszatérését arról a beltéri helyszínről, amit a tükör mutatott érkezési oldalként. A felvétel akkor kezdődik, amikor Dr. █████ átlépett a tükrön. Az előző tesztekhez hasonlóan ezúttal is SCP-093 aktuális színe - sárga - árnyalja a képet.

,,Aktiválódik a kamera és végigpásztáz a sima, fehér fülkék sorain. Megközelítőleg 30 látható belőlük. A helyiség másik végében egy irodamodult építettek a falba, tejüveg falakkal és üvegajtóval. Dr. █████ megközelíti ezt az ajtót és megvizsgálja a belegravírozott feliratot: "Senior Manager - Stanlee Milamitz". Az ajtó nyitva van.

Dr. █████ belép az irodába és szemügyre veszi az íróasztalt. Van rajta egy kávéscsésze, aminek a belsején egy sötétbarna folt látható az elpárolgott folyadék nyomán. Van továbbá egy tányér is, rajta egy fánkkal, amely utóbbit Dr. █████ felveszi és nekihajítja az egyik falnak; a falnak ütközve a fánk olyan hangot ad, mintha kőből lenne és leesik. Áll továbbá a helyiség sarkában egy kartotékszekrény, ami magára vonja Dr. █████ figyelmét. Odamegy hozzá és egyesével végignézi az összes fiókot. A másodikból kivesz egy aktát, majd visszatér az elsőhöz és onnan is kivesz további kettőt. A harmadik és a negyedik fiókból összesen négy további aktát vesz ki, és mindet az asztalra fekteti. Az akták kék mappákban vannak tárolva. A kamera Dr. █████ mutatóujját követve az aktákon látható, imára kulcsolt kezekre fókuszál. Dr. █████ eközben elmondja, hogy az összes többi aktát sárga mappákban tartják. A kék mappákat elhelyezi a mintatároló dobozába.

A kamera figyelme az asztalon álló PC felé fordul, ami még működik és be is van jelentkezve rajta egy felhasználó. Dr. █████ hangosan megjegyzi, kíváncsi lenne rá, hogy honnan kapják az áramot ezek a készülékek, mivel sehol nem látott még konnektorokat. Ennek a PC-nek a "Faithful OS" logója a háttérképe és ehhez illőek a hanghatások is: a kattintásokat halk, himnusz-jellegű zsongás, az ablakok megnyitását pedig angyali csengők csilingelése kíséri. Miután azonban a gépen semmilyen hasznos információ nem található, Dr. █████ otthagyja és távozik az irodából.

Dr. █████ ezután átmegy az iroda-szint másik végébe és megnyomja a lift gombját a falon. A liftbe belépve megállapítja, hogy a 34. emeleten tartózkodik épp, és hogy az épület szintjeit meglehetősen szokatlan módon számozták be. Az emeletek számai ugyanis -115-től 115-ig terjednek, és mindegyik emelet gombja látható a vezérlőfelületen. Mielőtt bármelyik emelet gombját megnyomná, Dr. █████ kéri, hogy helyezzék át a vezetéknélküli jeltovábbítót a liftbe, a belépési pontot pedig egy építkezési bójával jelöljék meg helyette. Elhelyeznek még egy második jeltovábbítót is a lift elé, Dr. █████ pedig meghagyja a vezérlőnek, hogy ha bármi történne vele, akkor gyűjtsék be a második jeltovábbító egységet és zárják le a tesztkamrát. Amikor aztán minden elintézésre került, Dr. █████ megnyomja a -115. emelet gombját.

Az ereszkedés a lifttel 15 percen át tart. Ez idő alatt egy futó üzemzavart él meg a kamera: a kép megrándul, majd statikus zajra vált, mielőtt újra helyreáll. Dr. █████ ekkor már 14 másik alak társaságában látható a liftben, akik mindig úgy helyezkednek, hogy szabad teret biztosítsanak Dr. █████nak a mozgáshoz. Az alakok 35 másodpercig maradnak a liftben, majd - a kamera újabb statikus zajra váltását és újraéledését követően - eltűnnek. A felvétel imbolygásának jellegéből arra lehet következtetni, hogy Dr. █████ feltehetőleg táncol a liftben.

Dr. █████ egyszercsak megtorpan és hangosan megjegyzi, hogy egyre erősödő bűzt érez lentről. A lift épp ekkor éri el a -108. emeletet. Dr. █████ megnyomja a -110. emelet gombját, hogy megállítsa az ereszkedést, és amikor a lift megáll azon a szinten, ott ki is száll. Egy zárt megfigyelőfedélzetre érkezik, ahol számos munkaállomás található, előttük székekkel. Láthatólag az összes számítógép működik. A plafon üvegből van; fölül egy újabb, hasonló fedélzet látható. Dr. █████ megközelíti a munkaállomásokat és megnézi az egyik számítógép képernyőjét.

Itt is a Faithful OS logója fogadja, illetve egy videóablak, ami négy különböző kamera képe között váltogat. Az első egy olyan helyiséget mutat, ahol a lila tesztben látottakhoz hasonló csövek sorakoznak ezresével. A második közelről mutatja ezeket a csöveket, ahogy a kamera ellebeg előttük. Mindegyik cső, amelyik mellett elhalad a kamera, ki van törve. A harmadik az ellenkező irányba néz; ez a kamera függőlegesen mozog a megfigyelőszintek között és ezeknek a képét mutatja. Összesen 10 ilyen szint számlálható össze és egy ponton Dr. █████ is feltűnik, amikor a kamera az ő szintje előtt halad el. Felnézve Dr. █████ látja is a kamerát, amint minden látható mozgatóegység nélkül egyszerűen ellebeg előtte, tovább fölfelé. A negyedik a megfigyelőfedélzet alatti talajszintet mutatja, ahol egy döbbenetesen nagy torzólény mászik körbe-körbe, ütközik a falakba és változtat irányt újra és újra. A kamerakép alapján a lény méretét hat emeletnyire becsülik.

Figyelmét ismét a PC-re irányítva Dr. █████ odébb helyezi a képernyőn a videóablakot, felfedve így egy egyszerű szövegszerkesztőt, ami eddig a videóablak alatt lapult. Dr. █████ kinyomtatja a szövegszerkesztő tartalmát és iktatja a mintatároló dobozába. A kinyomtatott szöveg egy útmutatását tartalmaz, amit követve Dr. █████ eseménytelenül eljut az 54. szintre - egy egylégterű irodába -, egy bizonyos asztalhoz, ami alatt elrejtve az útmutatásnak megfelelően talál egy széfet, amit a szintén a szövegben megadott kombinációval sikeresen kinyit. A széfből előkerül egy jegyzetfüzet, amit iktat a mintatároló dobozába, és egy különös revolver, 24 lövedékkel. Ezt a lőfegyvert a hozzávaló lőszerekkel Dr. █████ szintén visszahozta; ez az ███-███ megjelöléssel került iktatásra.

Dr. █████ eseménytelenül visszatér a lifthez, azzal pedig a 34. szintre. Az emeletek puszta számát és a már megszerzett, létfontosságú információt tekintve a tesztet befejezettnek nyilvánítják, a kihelyezett felszerelési tárgyakat visszahozzák. Mielőtt maga is visszatérne, Dr. █████ még szemügyre vesz egy közeli, szintén működő terminált. Ott pontosan ugyanaz a kép fogadja, amit a -110. emeleti megfigyelőfedélzet gépének a képernyőjén is látott. Feltehetőleg a jegyzet szerzője elszabadított egy egyszerű vírust a hálózatban, ami gondoskodott róla, hogy az összes, arra a hálózatra kötött gép ezt a képet mutassa, hogy így biztosan megtalálhassák az információt.

Végül maga Dr. █████ is visszatér a belépési ponton, a tükör pedig visszaáll normál tükrözésre. Minden visszahozott anyag iktatásra kerül a korábbi tesztek során visszahozottak közé. ███-███ és a lőszerek elemzése elhalasztva azzal az indoklással, hogy ehhez legalább egy lövedéket szét kellene szedni, de ezek még hasznosnak bizonyulhatnak, amíg SCP-093 tesztelése teljeskörűen lezárásra nem kerül. Videó vége