A vasárnapom borzasztóan magányosan telt.
Hánytam párszor és Even itt aludt,hogy biztonságban tudjon.
Reggel ki se akartam kelni az ágyból de muszáj volt.
Hiába hívtam Harryt a telefonja ki volt kapcsolva.
Felöltöztem meg elintéztem a teendőim meg a gyógyszerek bevételét is megejtettem.
Evennel együtt elindultunk az egyetemre.
Nem tudom hol van Harry.Aggódok érte de azt hiszem nincs baja.
Rossz volt egyedül lenni az órákon is.
Christine csak szemét pillantásokkal illetett.Ez a csaj ez sose áll le.
-Na mi van,elhagyott a barátod?-kuncogott.-Tudod Harry ilyen.Na és valljuk be,te pont az a lány vagy,hogy mikor megtudtam,hogy összekerültetek csak röhögtem.Egyáltalán nem ilyen csajokkal volt eddig.Aztán meg jöttél te.Szűz,okoskodós,túl okos...kis csaj.-röhögött fel.Elegem van belőle.
Sóhajtottam majd ránéztem.
-Hát tudod.Lehet megelégelte az olyanokat mint te vagy.Tudod az ostoba buta libákat akik csak arra hajtanak,hogy Harry megdugja őket.Nos mivel én nem arra hajtottam hanem rá ezért ő észrevette,hogy neki egy kapcsolatba több kell,mint csak az,hogy egy éjszakás kalandokba menjen.Szóval fogd be a szádat tudom,hogy a pasimra hajtasz de ő az enyém senki másé és,ha még egy rossz szót hallok a mocskos pofádból Harryről vagy rólam.Akkor kitépem a nyelvedet és akkor meglátjuk,hogy fogsz tudni beszélni.-álltam fel és léptem ki a teremből.
Nem kell mondjam,hogy megvoltak lepődve.
Mióta Harryvel vagyok egyet megtanultam.
Nem szabad hagynom magam.
Kiléptem a nagy kapun is és beszívtam a friss levegőt.Ahogy mentem a parkolóban Harryt pillantottam meg és a fiúkat.
Cigiznek?De hát Harry egyáltalán nem cigizik már.Én pont takarásba voltam,így engem nem látott.De én őt annál inkább.Feszült az biztos.
Meglepődtem mikor Jent és azt a szemetet pillantottam meg ahogy éppen odamennek.Jen Zayn karjaiba ugrott.A kis förtelem meg átkarolta Harry derekát és valamit suttogott a fülébe.
Harry meg csak bólogatott.A társaság ott maradt de Harry és a dög elindultak valamerre.
Azt hiszem nem vagyok kíváncsi többre.Nem vagyok kíváncsi,hogy csal meg Harry.
Visszatértem a szobába és egy darabig csak csendben ültem.
Nem bírom ezt már.Teljesen úgy érzem,hogy kezdem feladni.
Jobbnak láttam felhívni anyát.
-Szia kicsim!-hallottam meg mosolygós hangját.Aztán látni is láttam a Skype által.
-Szia anyu.-sóhajtottam.
-Mondd csak baj van?
-Van.-néztem rá könnyezve.
-Mit csinált?-kérdezte miközben az öcsém az ölébe landolt.
-Anyu azt hiszem megcsal.Szombat este elment és azóta nem láttam,de aztán ma igen.Elment egy másik lánnyal valahova.
-Mi??Miért teszi ezt veled?Nemrég még engem külön felhívott.Pont tegnap.
-Minek?
-Azért,hogy kérdezzen az öcsédről.Bár fogalmam sincs minek,de beszéltem neki róla.
-Anyu.Van itt más is.
-Mondd kicsim.
-Terhes vagyok nyolc hetes.-kezdtem jobban sírni.Anya sokkos arccal nézett rám az öcsém meg csak nevetett.
-Úristen.Em...most ez akkor komoly?
-Komoly voltam dokinál.-mutatom az ultrahangos képet.
-Mindjárt itt a nyári szünet.Már csak egy hónap.
-Tudom.
-Akkor gyere ide legyél itt addig,hogy tudjak segíteni.
-Nem haragszol?
-Em.Nagy lány vagy.Nem tartom ezt a legeslegjobb dolognak,de elvetetni meg szörnyű.Szóval ha már becsúszott akkor most már jöjjön.Szóval akkor nagyi leszek.-kuncogott mire én is.
-Igen az leszel.-mosolyogtam.
-Szóval a göndör meg beparázott.
-Azt hiszem igen.
-Nyugodj meg.Meg kell beszéljétek és minden rendben lesz.
-Jó.-sóhajtottam.
Anyuval beszéltünk még egy kicsit majd bontottuk a vonalat.
A laptopot az asztalra tettem majd az ágyra ültem.
Az ajtó nyitódott és Harry lépett be rajta.
Ránéztem ő meg rám.Bezárta az ajtót.
Most megölelném de felfordul a gyomrom a gondolattól,hogy az a kis....meg ő....
-Bocsáss meg.-suttogta.Letérdelt elém és a fejét az ölembe tette.
A haját kezdtem simogatni.
-Láttalak.A szeméttel elmenni.
-Nem történt semmi.Félre hívott.Elmondta,hogy mekkorára nyílt Emilia szája.-nézett fel rám vigyorogva.-Ügyes kislány vagy.-adott egy csókot a számra.-Elmondta azt is mit mondott neked.Szóval én is jól kiosztottam.Mert megmondtam,hogy te vagy az egyetlen lány aki kell nekem és ha ez nekik nem tetszik akkor ássák el magukat.
-Mért hagytál itt engem szombaton?
Sóhajtott majd rám nézett.
-Mert félek.
-Mitől?
-Attól,hogy rossz apa leszek.Eszembe jutott,hogy az apám kifejtette,hogy mennyire nem akart engem és akkor teljesen rosszul éreztem magam.Folyton bántott.Aztán meg elhúzott és nem láttam őt többé.
-Harry de te nem vagy ő.
-Tudom.
-Szeretlek és a baba is szeret téged.Te leszel a legjobb apuka.Hidd el.
-Én is szeretlek téged.Meg a picit is nagyon.-simogatta a hasam.
-Miért cigiztél?
-Tudod feszült voltam.De most már minden jó.Ha itt vagy mindig minden jobb.
Megcsókoltam és szorosan átöleltem.
-Ígérem,hogy nagyon fogok igyekezni.
-Tudom édesem.Nézd.-adom a kezébe az ultrahangos képet.
Mosolyogva nézett rá.
-De hol van?
-Ott.-kuncogok és a pici pöttyre mutatok.
-Úristen.Ez azért van mert nem eszel rendesen.
-Harry nyolc hetes vagyok és azt mondja a doktornő tökéletes egészségben van a baba.
-Jaaaa jó.Huh Em.Most mit csináljunk?El kéne költözni.
-Hát de még ráérünk.
-Nem érünk rá.Én ismerek egy havert aki nem messze lakik.Szóval ahol ő lakik az jó hely és ja.
Nevetve néztem rá.
-Nyugi mindent elintézek.Csak ne stresszelj.
-Harry tök nyugodt vagyok.-nevetek fel.
Legnagyobb örömöm,hogy tényleg komolyan gondolja.Mostantól minden más lesz az biztos.

Jó reggelt mindenkinek!🌷🌷