Broken

-Nem,te csak magadat tudod szeretni.-hagytam ott őt.
Ugyan...ki szeretne egy olyan lányt mint én?
Hülye voltam,hogy egyáltalán szoba álltam valaha is Harry Stylesal.
Az utam a Dékánhoz vezetett.Mivel senki sem volt aki most kereste volna,fogadott.
-Mit tehetek érted?
-Szeretnék minél előbb kiiratkozni.
-Kedvesem,ez nem megy ennyire könnyen.Mi a gond?
-Sok minden.-motyogtam.
-Nos mondd el és megoldjuk,nem szeretnék diákot elveszíteni.-sóhajtottam majd köszönve távoztam amin meglepődött.
A kávézóba mentem és kértem egy jó erős kávét.
Senki nem tud segíteni.Anyuékat nem idegesíthetem ezzel mert anyunak már csak hónapjai vannak és megszüli a babát.
-Em.
-Even?-néztem fel rá.
-Mondd el mi az oka ennek az egésznek ami benned zajlik.
-Harry az oka.
-Mit csinált?-és akkor elmondtam Even számára mindent.Nem igazán tudott megszólalni.Nem csodálom.
-Felejtsd el őt akkor.-motyogta.
-Even ez az egész nehéz.-motyogtam.Együtt vissza mentünk a kollégiumba ahol filmeztünk egy kicsit és beszélgettünk.
Hálás vagyok neki,hogy mellettem áll.
Miután elment egyedül maradtam de nem bántam mert folytattam a filmezést és pihentem.
Konkrétan a hónap elteltével nyugodtabbnak és jól éreztem magam.
A Februárral eljött a jó idő is ami nekem szokatlan a Londoni időjárást megszokva.
Az étvágytalanságom is jobb már de még azon is dolgoznom kell,hogy újra minden jó legyen.
Egy fekete ruhát vettem fel amit piros szívek díszítik és elöl végig gombos.
A combközépig érő ruha az egyik nagy kedvencem.Egy fekete harisnyát meg a térdcsizmámat vettem hozzá.
Kontyba fogtam a hajamat és elindultam az Egyetemre persze egy dzsekit vettem fel mert kiszámíthatatlan még az idő.
A szokásos helyemre ültem és nyugodtan olvastam a napi híreket a telefonomban.
Persze Harry már régóta kerüli a sulit ami nem zavar legalább nem kell látnom.
A híreket olvasva szembe jött velem egy igen nyugtalanító is.
"Balesetet szenvedett egy házaspár,Ők nem élték túl de a gyermeket sikerült megmenteni."
Istenem mik vannak.Most szegény gyermek árva.
Sokan bejöttek és meglepően Harry is.
Even mellém ült és mesélt egy viccet amitől nevetnem kellett.
De hirtelen csörögni kezdett a telefonom így felvettem.
-Igen?-szóltam bele.
-Emilia Richards?
-Igen én vagyok.
-Sajnálattal kell közölnöm de a szülei meghaltak.A testvérét sikerült császárral megmenteni.A baba nincs túl jól,hol tartózkodik?-amikor ezeket kimondta sokk telepedett rám.
Nem tudtam szabályozni a hangomat sem.
-Mit mondd?Nem lehet!Meghaltak a szüleim?Nem biztos tévedés!!!-mindenki engem nézett a teremben miközben én sírva kiabáltam a telefonba.
-Nem tévedés,a szülei autó balesetben meghaltak.A baba gyámja maga lett.Kérem jöjjön ide.
A címet elmondta én meg letettem.
-Em.-Even szólított de nem tudott én csak Harryt néztem ahogy feláll és odajön hozzám.
-Emi lélegezz mélyeket.-motyogta miközben fogta a kezem.
-Meghaltak!Meghaltak!-sírtam fel hangosan és Harry mellkasára hajtottam a fejemet.A testvérem most egyedül van a Kórházban.-Haza kell mennem!A testvérem a Kórházban van.-néztem a két fiúra.
Even a táskámat hozta utánam miközben Harry meg engem segített ki.
Azonnal a Kollégiumba mentünk ahol egy kevés cuccot pakoltam össze és elindultam a reptérre.
Even nem jött de Harry ragaszkodott hozzá,hogy velem jöjjön.
Nekem meg muszáj volt bevennem egy nyugtatót mert úgy éreztem,hogy megfogom ölni magam ha nem teszem.
Most mit kezdjek az egésszel?Nemrég Harry miatt volt az összes bajom most meg meghaltak a szüleim és egy kisbaba anyjának kell legyek.
Nem tudom mit fogok kezdeni az életemmel...
Remélem tetszett nektek!💞💞💞