Fantasztikus hétvégét tudtam le.Jól éreztem magam a többiekkel és viszonylag lehet,hogy különbözünk,de mégis nagyon jól kijövünk.
Mikor felkeltem reggel Jennifer sehol sem volt.
Korábban kelt mint én?
Az órára pillantottam és észre vettem,hogy már késésben vagyok.
Egy rózsaszín pólót vettem fel egy magasított farmerral rá egy kötött pulóvert meg egy kabátot.
Szinte futottam bár ebben a magasabb talpú bakancsba nem lehetett.Persze az eső közre játszott.
Jennifer tegnap is izgatott volt már,biztos Zayn elviszi valahova.
Ideges lettem mert már így is elkéstem.
Az ajtó zárva volt és egy nagy sóhajtás kíséretébe kinyitottam.
-Remek,hogy ide talált Richards.-motyogta a professzor.
-Elnézést.-sutyorogtam.
Elindultam az emelvényre mikor kiszúrtam Jennifert és még két lányt.
-Emilia de rossz vagy!-kezdett nevetni mire én is elvigyorodtam.
A helyemre ültem.Az ajtó hirtelen újra nyílt és Harry sétált be.Nagyon hosszan bámult rám miközben erre sétált.
Aztán kivételesen nagyon meglepődve nézett Jennifer mellé és oda ült.
Az a lány amúgy is nagyon furán méregetett engem,aztán Jennifer tegnapi izgatottsága.Ki ez a lány??
Nem tudtam gondolkozni se ezen mert a kedves "nem amúgy"professzor ki szólított,hogy mutassam be amit meg kellett mára csinálni,mivel szerinte nem figyelek.
Nagy szerencse,hogy már napokkal ezelőtt megcsináltam.
Milyen jó érzés volt mikor le osztályozta és fájt neki,hogy jó jegyet kell adnia.
Én jól jártam végül is.
Az előadás végén mindenki kivonult a teremből.
-Emiliaaa!!!-kapott utánam Even.
-Megijesztettél!-rivalltam rá.
-Bocsi.-kuncogott fel.-Jennifer mondta neked,hogy visszajött a legjobb barátnője?Ő is benne van a bandájukba.
-I-igen?
-Aha.
-Értem.
-Sziasztok!!-karolt át az említett lány,mármint Jen.-Ő itt Chris,a legjobb barátnőm!!-mutatott maga mellé a szökés barna hajú lányra.Vékony,magas,nagy szemek...amikre mintha valaki egy fekete monoklit adott volna neki.
-Így van csak Chris.
-Ő itt Emi és Even.
-Hello.-motyogta miközben folyamatosan rágta a rágóját,rám nézett és nagyon végigmért.
-Szia!Csini a felsőd.-jegyezte meg Even.
-Kösz.Jennifer menjünk,mert se Harry,se én nem érünk rá sokáig.
-Jó megyünk már.Na sziasztok!-intett Jennifer és mentek is tovább.
Mit akar ez Harrytől??Kurvára nem szimpatikus a csaj látom a szemében a mérhetetlen gonoszságot.
Este Evennel ketten elmentünk enni.
Nagyban benne voltunk a beszélgetésbe.Éppen a szüleiről mesélt mikor Harryék tértek be.
Harry karja azon a csajon volt átdobva és igen jól érezte magát mindenki.
Mi szerencsére egy eldugott részen ültünk,nem vettek minket észre.
-Oda köszönjünk?
-Nem!-motyogtam Evennek és halálos pillantást vetettem neki oda.
-Öm...jó.Bevallhatod,hogy szerelmes vagy.
-Even hagyjál.-morogtam.Tovább néztem a társaságuk és Harryt most boldog.Ha mi egybe kerülünk akkor csak a katasztrófa van.
Neki pont olyan lány kell mint Christine..mert ő kitudja elégíteni Harry vágyait,ő nem olyan félős hülye kis csaj akinek sosem volt pasija...Ő olyan csaj aki kavart már ezer meg ezer sráccal és tudja mi kell az olyan srácnak mint Harry.
Szomorúan bámultam ki a fejemből.Even is beszélt valamit de nem figyeltem,nem igazán tudtam figyelni.
-Em,megyünk?-bökött meg.Bólintottam és a pulcsimat felvéve megindultam Evennel.
Persze tökéletes,hogy észre vettek minket.
-Sziasztok!Hát ti?
-Helloo!!Mi csak Emivel kajáltunk.-motyogta Even miközben én mellette próbáltam elrejtőzni.
-I-igen de mennünk kell.-ragadtam meg a karját,Harry eközben végig engem bámult.Utálom ezt ilyenkor...tudom,hogy tudja már,hogy valami nem oké velem és éppen ki akarok szabadulni.
-Maradjatok még.-mosolygott Jen.
-Nem,még tanulnunk kell.Ugye Even?-pillantottam a nálam jóval magasabb fiúra.
-Nekem nem kell.-rántott vállat.-Amúgy is Christine mesélj magadról.-ült le.
-Mindegy megyek,Sziasztok!-indultam meg.
-Emilia nem gondolod,hogy késő van ahhoz,hogy egyedül mászkálj?-kiáltott utánam Harry de nem érdekelt mert ha megindulok akkor nem állíthat meg.
Az eső pont elkezdett szakadni.Nagyszerű.
Elkezdtem sétálni...de már zokogtam.
A kibaszott szerelem bárcsak meghalna!!Mármint a szerelem.
Even is csak ott maradt,magamra hagyott.
A campusra visszatérve azonnal bedobtam magam az ágyamba és full hangerőn hallgattam a Queen számait...de aztán egyre depisebb számok jöttek más előadóktól.
Tök szar kedvem lett és ezen semmi nem segített,magányos voltam és rohadtul bánatos egyszerre és ezen az sem segített,hogy Jen írt,mert ők még elmentek egy buliba.Sőt csak rontott rajta.
Egyszer azt mondja szüksége van rám...aztán meg kiderül,hogy nem.
Látszik,hogy nem.Most biztosan azzal a csajjal van és engem beszélnek ki,hogy milyen szar vagyok.
Nagy bánatomban Lizát felhívtam és elmeséltem neki az egészet.
Ide akart jönni de mondtam,hogy most lefekszek aludni inkább.
De amikor már fürödtem és az ágyba akartam bújni,kopogtak.
Lassan mentem az ajtóhoz.
-Igen?-nyitottam ki.Meglepetten vettem tudomásul,hogy Harry áll az ajtóba.
Legszívesebben a nyakába ugrottam volna,de nem!
-Szia.-motyogta,a szemében láttam,hogy kicsit ingerült.
-Szia.Mit keresel itt?-kérdeztem és közben beengedtem.
-Csak...ahh elegem van,hogy folyton a fejembe jársz!!Aztán meg abból is,hogy távol akarlak tartani magamtól!De nem megy...mindig a fejembe jársz és elegem van!-kiabálta.
-Te jöttél ide!!-morogtam.
-Mert mindig minden bajod van!
-Miről beszélsz?-kérdeztem gombóccal a torkomba.-Tudod mit?Hagyj békén Harry!Látni sem akarlak,elegem van a hülyeségeidből!Tűnj el az életemből!Folyton ezt csinálod,neked mindenki csak addig jó ameddig tönkre nem teszed!Minden csajt csak kihasználsz...szívtelen vagy Harry tudd meg!!-kiabáltam vele síró görccsel.
-Mi van?Én vagyok a szívtelen?Mert te mi vagy Emilia?A tökéletes minta diák akinek az életében sosem volt semmi izgalom?Baszki egy könyv borítóján több érdekesség van mint benned!!!!!-dühöngött fel miközben közelebb jött.
-Persze mert te olyan marha kibaszott jó vagy mindenben!Az első naptól kezdve utáltál pedig nem tettem ellened semmit...de ne aggódj én is utállak!Teljes szívemből!-köptem oda a szavakat.Nagyon ideges lett és a szeme is elsötétült,hirtelen és megragadta a karomat,erősen szorított én meg sírni kezdtem.
Arckifejezése ellágyult elengedett és dühöngve elment.
Sírva rogytam le a földre.
Harry bántani akart?Megtette volna,ha nem tudja,hogy min mentem keresztül.
Mindenem fájt és a zokogásom az egész szobát betöltötte.
🖤Remélem tetszett nektek!🖤