Furcsa volt a szituáció,hogy Harry karjaiban ébredtem.
Lassan felálltam és a fürdőbe mentem.Megmostam a fogam,meg az arcom mert úgy festettem mint egy hulla.
Harry még aludt így ott kezdtem átöltözni.
Siettem mindennel,főleg a melltartóm felvételével.
Egy nagy pulcsit vettem fel és alá egy farmert.A hajamat gondosan kifésültem majd szabadon hagytam.
Leültem végül az ágyra és Harryre pillantottam.Békésen aludt még és amúgy is túl korán van még,csak én épp korán ébredtem.
Nem nagyon törődtem azzal,hogy nem lehet szabadon mászkálni,mert felvettem a cipőm és elindultam sétálni egy kicsit.
Jó volt sétálni egy kicsit,mert addig sem azt éreztem,hogy mennyire fura érzéseim vannak Harry iránt.
Sétám túl hosszúra sikeredett,mikor vissza értem Harry nem volt az ágyban,sőt sehol a szobában.
Tudtam,hogy öt percen belül lent találkozunk a csoporttal mert elmegyünk Doverba.
Ezt az utat vártam a legjobban.
A táskámat megfogtam és lementem.
Hamar érkezett meg mindenki így buszba szálltunk és elindultunk.Harry egy szót sem szólt csak zenét hallgatott.Néha hosszan néztem őt,olyankor is a szemeit kémleltem mert olyan szép zöldek.
Ismét ránéztem de aztán ő is hirtelen nézett rám.Megijedtem és gyorsan az ablakra néztem.
-Ugye tudod,hogy észre vettem,hogy 5 percenként nézel rám?-suttogta halkan a fülembe.
-Mmm...
-Valld be,hogy halálosan belém vagy esve.-vigyorodott el pimaszul.
-Nem!Nem vagyok beléd esve...mondd csak szerinted,ha bunkó vagy akkor beléd esnek?
-Baby,veled nem mindig vagyok bunkó.
-Hagyj.-morogtam és az ablakot kezdtem bámulni.Egy kósza könnycseppet éreztem leszáguldani az arcomon de mielőtt a ruhámra cseppent volna,Harry letörölte azt.
Nem akartam megfordulni de gyengéden maga felé fordította a fejem.Csak nézett a szemeimbe de nem tudom mi érdekes benne.
-Mi az?
-Semmi.-rántott vállat.Az út csendes volt.Senki nem szólt egy szót sem.
Mikor megérkeztünk szinte én voltam az első aki leszaladt a buszról és csak nézett.
-Kedves Emilia kisasszony,nagyon lelkes de kérem ne ennyire!-motyogta a tanár.
Szóval elsétáltunk,benéztünk a városba majd végre oda kerültünk ahova akartam.A fehér sziklákra.
Ott sétáltunk és néztük a Tengert.Persze a csoport szét széledt és így nyugisabb volt.
Leültem a fűbe és csak néztem ki a fejemből.
Furcsa érzéseim támadtak,mindig furcsa érzéseim vannak.Mintha érezném a sötét energiákat.
Aztán Harry ült le mellém,oooohh értem.
-Min gondolkodsz?
-Semmin.-rántottam vállat.
-Pedig úgy tűnik valami nagyon foglalkoztat téged.-suttogta.
-Ja például az,hogy annyit vagyunk egybe,hogy rosszra fog gondolni a tanár.
-Ki nem szarja le?Félsz Emilia?-horkantott fel.
-Nem!
-Rendben.-suttogta.

Beállt a csend.
Ez kb azóta tart mióta eljöttünk Doverból.
Az ágyba feküdtem és csak bámultam a szar plafont.Mérges voltam...nem tudom miért de éreztem,hogy robbanni fogok.
De aztán hirtelen minden elillant.Miért?Mert Harry hirtelen dobott meg egy gumicukorral amin muszáj volt felnevetnem.
-Na örülök,hogy élsz még.-kuncogott ő is.
-Csak szar kedvem van.
-Látom.Mi bajod?
-Semmi csak...mindegy.De most kihoztál a sodromból!!Komolyan a fincsi gumicukorral?-kezdtem röhögni miközben felültem.
-Párnáért nyúlni lusta voltam.-rántott vállat.
-Ohh értem.-röhögtem fel.Eszembe jutott annyi kérdés Harryhez mint még soha.
De nem akartam feltenni.Nem azért mert nem volt bátorságom,egyszerűen csak nem éreztem alkalmasnak.
Elmentem lefürdeni és aztán meg aludni.
~
Reggel már össze volt minden pakolva arra készen,hogy menjünk a közeli erdőbe "táborozni".
Persze anyunak megmondtam,hogy nem fogunk tudni találkozni csak majd az Őszi szünetbe.
Nem örült neki,de nem tudok ez ellen tenni.
Szóval az erdőbe megérkezve kis faházakat kaptunk.
Nem pakoltam ki mert tudtam,hogy ez egy napos dolog.
-Egy ágy van.-motyogta Harry.
-Ja észre vettem.
-Akkor alszok a földön.
-Jó.-rántottam vállat.-Fordulj el vagy csinálj valamit,át szeretnék öltözni.
-Ne aggódj már megyek is.-hagyta el a helyiséget.
Gyorsan öltöztem át aztán kimentem a tábor tűzet körül vevő csoporthoz.
Nagyon keveset beszéltünk ugyanis mindenki ment aludni.
Harry meg én meg kint maradtunk.
-Mik a terveid amúgy,hogy pont ebbe a suliba jöttél?
-Mm ez a gond.-suttogtam Harrynek,meglepett a kérdése.-Te?
-Na jó kérdéseink vannak.Nem tudom.Olyan jó csak úgy úszni az árral,mármint érted.Jó most így,szabadnak éreznem magam.
-Értem.-húztam magamon jobban össze a pulcsit.Sosem voltam igazán szabad de jó elképzelni.
-Valld be,hogy mindig ilyen voltál.
-Milyen?
-Sose cigiztél,sose piáltál rendesen.Túl jó vagy!-kezdett nevetni.
-Nem igaz!
-Oké.-vett elő egy szál cigit majd azt meggyújtotta.-Gyerünk Emilia,lássuk mennyire vagy tájékozott.
-Csak utánad.-vigyorodtam el.Beleszívott majd felém nyújtotta.
Belegondoltam de aztán elvettem és beleszívtam.Visszaadtam neki és kicsit köhögni kezdtem.
-Nyugi nem lesz bajod.-ütögette meg a hátam aztán simogatni kezdte.Közelebb voltunk és csak csendben ültünk.
-Amúgy jó társaság is tudsz lenni.
-Te is.-suttogtam lehajtva a fejem.
Az idő többi részét beszélgetéssel töltöttük,ugyanis mindent tudni akart,így mesélhettem neki az életemről.
Kérlek komizz!❤️❤️❤️