A „lex talionis"(lex/legis=törvény, talio/talionis=visszahatás), a Visszahatás Elve szolgál a sátánizmus alaptörvényéül. LaVey értelemzése szerint ez a következőképp szerepel:„Tégy úgy másokkal, miként ők tesznek veled". A sátánizmus azt hirdeti, hogy az egyén csak annak adja szeretetét, aki érdemes rá, aki képes és hajlandó is azt viszonozni. A szeretet elvesztheti igazi értékét, ha mindenki egyaránt részesül belőle. LaVey a keresztényi szeretetből indult ki, s arra a következtetésre jutott, hogy ha az egyén mindenkit egyformán részesít szeretetéből, akkor lealacsonyítja azokat, kiket valóban szeret. Azt vallotta, hogy az egyén csak akkor érezheti át a szeretet igazi valóságát, ha ellentétét, a gyűlöletet is képes átélni. Mivel a sátánista saját maga istene, ő határozza meg, kit részesít szeretetében, s kit gyűlöletében. LaVey úgy érezte, hogy intelligens és erős emberek túl sok időt töltenek el energiavámpírok mellett – ezek azok az emberek, akik folyamatosan csak szívják el a szeretetet és a gondoskodást, az odafigyelést, ellenben semmit sem viszonoznak ebből. Azt tanította, hogy a sátánistáknak minél hamarabb el kell szakadniuk az ilyen emberektől, hogy urai lehessenek saját energiájuknak, életerejüknek.

Más szavakkal fogalmazva, úgy viselkedünk másokkal, ahogy ők viselkednek velünk. Csak azokat szeretjük, akik viszont szeretnek minket, de nem gyűlölünk mindenki mást, (ez az én saját véleményem arról, hogy ki érdemel gyűlöletet) csak azt, aki igazán megérdemli, aki bántott, aki nyomot hagyott a lelkünkön. A toxic (mérgező) embereket, vagy az energia vámpírokat ki zárjuk az életünkből, de úgy gondolom, hogy ehhez nem kell Sátánistának lenni.