𝕡é𝕟𝕥𝕖𝕜 𝕣𝕖𝕘𝕘𝕖𝕝 𝟟 ó𝕣𝕒

        🄽🄰🅁🅄🅃🄾 🅂🅉🄴🄼🅂🅉ö🄶🄴

Szemeim lassan kinyílva láttam meg egy alvó Sasukét előttem. Telefonomért nyúltam az éjjeli szekrényemhez. Telefonom kijelzője 7:05 percet mutatott. Nyugodtan sóhajtottam, hogy ma nincs egyikünknek se első órája.
Majd vissza fordultam szerelmemhez. Haja arcába volt hullva, amit meg igazítva, egy aranyos srác arcát tárta fel nekem. Arcán végig simítottam kezemmel, amitől elkezdett ébredezni.

🅂🄰🅂🅄🄺🄴 🅂🅉🄴🄼🅂🅉ö🄶🄴

Arcomon valami puha simított végig, ami jól eső érzés volt. Szemeimet kinyitva láttam még Őt. Mikor megláttam álmos arcát, mosolyra húztam ajkaimat, ahogy ő is engem követve.
- Jó reggelt szöszi. - kijelentésemre rekkedtes hangjával fel nevetett. - Jó reggelt álomszuszék. - Majd közelebb hajolt, és homlokon puszit, amitől kisebb pír jelent meg rajtam.
- Akarsz valamit enni? Mielőtt megyünk suliba. - Ült fel mellettem. Mosolyogva bólintottam, mire ő kiszállt a takaró alól, és kezét felém nyújtotta. Természetesen elfogadtam, és kihúzott kényelmes ágyából. Ki sétálva a konyhába nyújtózkodni kezdett, és ekkor vettem észre, hogy csak egy szál boxer van rajtunk. Felső teste megfeszűlt, miközben nyújtózott, ami eléggé szívdöglesztő volt.

🄽🄰🅁🅄🅃🄾 🅂🅉🄴🄼🅂🅉ö🄶🄴

- Na és mit szeretnél reggelizni? - fordultam hátra egy fél mosoly kíséretében. - Hmm... Téged! - kijelentésére felnevettem - Amúgy... Tükör tojást. - Váltott végül komoly válaszra.
- Ahogy óhajtja hercegem! -

- Na és, hogy tettszettem meg? Főképp az érdekel, ha már 4 és fél éve... Mi volt bennem olyan vonzó? - kérdésemre hirtelen félre nyelt és gyorsan a vízért nyúlt. - Hogy is kezdjem... - Pirosodott el, amitől akaratlanúl is, de elmosolyodtam. - Ugye általánosban elég sok szabályt megszegtél... - Mosolyodott el - és hát mindig is szerettem volna olyan szabad lenni, mint te. Szerettem volna olyan laza, de mégis jó fej lenni. - Majd bekapott egy falatot. - Mindig is az tettszett meg benned, hogy hiába szegtél meg szabályokat, sose voltál rossz indulatú, sőt. Inkább jó szívű voltál. Sokszor láttam, ahogy hajléktalanokon segítesz, és ez megmelengette a szívem. - Majd hirtelen felnevetett, amit nem tudtam mire vélni, hisz majd meg fulladt. Majd lassan, de megnyugodott. - Akkor kezdtem tényleg észre venni, hogy többet érzek irántad, amikor épp menekűltél Tsunade-tól, és nekem jöttél, így rám estél. -  Ó tényleg... Szép emlékek. - Aztán csak figyeltelek, és figyeltelek. Sokszor megfordult bennem, hogy el mondjam mit is érzek, de féltem. Féltem, hogy nem veszed komolyan, és kinevetve ott hagysz. - Majd egy nagyot sóhajtott. - Aztán megfogadtam, hogy ebben az évben próbálok mindent megtenni, hogy az enyém légy. És láss csodát, tényleg megkaptalak! - húzta fél mosolyra száját, amitől fülig vörösödtem.

- Sasuke... Biztos jó ötlet így bemenni a gimibe? - Mutattam kezünkre, amik egybe voltak fonódva. Kijelentésemre még jobban össze kulcsolta, és biztatóan rám mosolyodott, hogy nem lesz semmi baj.

Nagy sóhajjal, de be léptünk az iskola területére. Sokan pásztáztak minket, de elnézve őket, nem undorodtak, sőt. Volt aki oda kiáltott, hogy nagyon cukik vagyunk.
Sakura épp előttünk sétált könyveit szorongatta. Mikor meglátott bennünket, könnyek között, de hozzánk futott, és gratulált nekünk. Kiderült, hogy egy tőle 10 cm alacsonyabb lánnyal össze jött, akit már 2 éve figyelt. Örömmel jött mellettünk a folyosón, és büszkén mutatott be a tőlünk néhány undorodó tanárnak, amire csak egy jót tudtunk nevetni.

Tudom-tudom, hogy azt hittétek, hogy meghaltam! De nyugalom, még élek! Mostanában elég sok a probléma, és emiatt nem is tudtam nagyon írni. Kisebb ideimben ezzel foglalkoztam, és TADAMM, meghoztam!

[persze a bónusz kép sem marad el (^o^)]