Naruto

Ez most... Mi volt?
Lehetséges mégis csak én értettem félre? Kitudja. Na meg, miért futott el? Miért ölelt meg még utoljára...? Holnap kiderítem!

Másnap :

Mély köhögéssel csináltam meg a mai kávémat. - lehet ma nem kéne menjek.. - gondolkodtam hangosan. Aztán tényleg nem mentem, kissé éreztem, hogy a láz is utolért, de nagyobb jelentőséget nem vetett fel rám.

Kopogást hallottam. Nagy nehezen oda csuszogtam, és kinyitottam. Nagy meglepetésemre Sasuke állt ott, viszont hirtelen elhomályosodott minden, és csak annyit hallottam: Naruto!

-Sasuke-

Reggel mikor betrappoltam Naruto termében, nem láttam őt sehol, és ő sosem késik... Biztos beteg, majd elviszem neki a leckéket.

.
.
.

-Sakura! - futottam oda a kérdőn néző lányhoz. - Meg tudod adni a házitokat? - - gondolom okkal kéred, Narutonak lesz, ugye? Hajrá. - Majd kezembe nyomva a papírt rám kacsintott, mire én teljesen vörös árnyalatot vettem fel.
-Ez nem az aminek látszik! - kiáltottam még utána, ő pedig csak egy kacagással jelezte, hogy szerinte igenis annak látszik...

Sok hezitálás, gondolkodás után, végre be kopoktattam. A léptek lassúak voltak, majd hirtelen meg állt. Kinyitotta az ajtót, és két gyönyörű szempár furakodott az enyéimbe. Naruto rám mosolygott... Majd hirtelen össze rogyva, eszméletét vesztette. - Naruto! - kaptam gyorsan hozzá, az esést el hárítva. Egy nagy lendülettel ölemben kaptam, és meglepő módon, de túl könnyűnek bizonyult... - mindig is ilyen vékony voltál? - suttogtam halkan, miközben testét tekintettem végig, mármint... Póló nem nagyon volt rajta, szóval...
Ami bőrömet eddig égette vágy, azt ágyra tettem, kisebb szomorú kifejezéssel. Majd homlokára tettem kezem. - Ez forró! - kaptam el gyorsan kezem, és már hoztam a vizet, és a rongyokat. Egyet a homlokára tettem, és egyet a nyak felületére.

23:45

Még most se mehetek el, hiszen mi lesz, ha fel kell, és ismét abba a fázisba esik? Még egyszer hideg vízbe mártottam a rongyot, és az említett helyekre tettem. Most volt alkalmam nézni, ahogy szerelmem alszik. Erre mindig is kíváncsi voltam, és most még kaptam. Szőke tincsei arcába hullva nem nagyon vehető ki arca. Majd azokat onnan eligazítva, egy igazi angyalt láttam. Gyönyörű... Azok a telt ajkak, mely csókra hívna, az a nyak, melyen annyira meg mutatkoztatnám, hogy Naruto csak hozzám tartozik!
Majd csak annyit vettem észre, hogy Naruto mellett vagyok befeküve. Szemhéjaim elnehezedtek, és lecsukódtak.

Szeretlek, Naruto