20 : Lárma

- Jó lenne - kúszott felljebb, majd ajkait enyémeknek nyomta. Haját markolásztam, miközben csókunk elmélyült. Kicsit arrébb húzta fejét - Azzal tisztában vagy, hogy dél van?

- Nem.

- Akkor jó - falta tovább ajkaimat.

***

1 nappal később

- Nash! - kiáltottam nevetve Nasht keresve a házban.

- Igen? - lépett ki a spájz ajtaján nevetve.

- Add oda azt! - mutattam a kezében lévő Jack Daniel's-re.

- Nem - kortyolt bele.

- Emberek! Mi folyik itt? - lépett be az ajtón Andrew.

- Semmi - mosolyogtam rá.

- Nash! Add azt a Jack Daniel's-t! - futott az említetthez.

- Nein! Nem tudok németül! Csak... Egy keveset! Nem kapod meg! - szaladt el.

- Mi ez a ricsaj? - szólalt fel egy mély hang a hátam mögül.

- Sam, Nash nem adja nekem azt a Jack Daniel's-t - mutattam a fiúmra, miközben angyalian mosolyogtam a bátyámra.

- Nash. Add azt oda és húzz Anne szobájába. Anne, te is menj oda ahova Nash. Andrew... Te maradj ott - formálta meg a szavait nyugodt hangnemmel, miközben csukva volt a szeme.

- Oké - adta oda Nash az üveget és felment. Én követtem.

Samuel Winters

- Nash. Add azt oda és húzz Anne szobájába. Anne, te is menj oda ahova Nash. Andrew... Te maradj ott - ejtettem ki szavaimat csukott szemmel.

- Oké - adta kezembe Nash az üveget és elléodelt mellettem. Kinyitottam a szememet és Anne követte a barátját.

- Mi volt itt? - fordultam Andrew felé.

- Nash részegen, Anne is... És Annenek a Jack Daniel's kellett.

- Értem. És... Amikor a kórházba vittek, miért néztétek Amyvel egymásra mérgesen? - kérdésemre a fiú megfeszült, majd szorosan összecsukta szemeit.

- Családi ügy - nyikkantotta.

- Biztos, hogy nem. Andrew. Ismerlek. Még mindig szereted? - vontam fel a szemöldökömet. Andr lassan bólintott, aztán szemeit kinyitotta.

- Tudom, hogy nem helyes.

- Mi volt köztetek, amikor úgymond szakított velem?

- Hát felkeresett, megcsókoltuk egymást, pedig tudtuk, hogy nem helyes amit csinálunk, utána amolyan testvér-szerelem lett köztünk. Viszont amikor egyik nap a suliban meglátott engem egy csajjal csókolózni, összetört a szíve. Aztán láttam egy sráccal. Csókolóztak. Nate volt az a srác. Aztán itt a rendes válasz arra, hogy miért néztünk egymásra mérgesen.

- Értem.

- Ennyi? Csak egy 'értem'-et mondasz? Nem vagy mérges?

- Nem. Végül is akkor nem jártunk.

- Samantha súlyos hibát követett el. Ellopta az idegzetedet!

- Nem. Ez csak a lefagyásom mellékhatása. Körülbelül egy év és újra lehetek mérges.

- Egy év?! - akadt ki - Azt nem bírom ki.

- Szereted, ha mérges vagyok? - vontam fel a szemöldökömet újból.

- Nem, csak hát... Az a részed! Mondjuk... Akkor nem tudod Adamet megverni!

- És? Meg sem érdemli, hogy hozzá érjek!

- Ahogy hallom az egód a helyén maradt - mosolyodott el.

- Az meglehet.

- De figyelj... Amy ugye már veled van. Nagyon sajnálom, hogy akkor összetörtem a szívét. Tényleg, na...

- Andrew, hidd el, jobb ez így! Ha nem törted volna össze, akkor nem tudtam volna megcsókolni aznap... És akkor nem lennénk újra együtt. Én ezt neked köszönhetem! - fogtam meg bal vállát - De kivel csókolóztál?

- Ja, hát tudod, van az úgy, hogy egy kilencedikes téved egy tizedikes kezei közé - vigyorgott.

- Na, itt a régi Sam utódja - nevettem.

- Nem-nem! A csaj nem más volt, mint Lucy Muriel! - vigyorgott.

- Összetörted?

- Nem, dehogy! Nem is volt vele az! A barátnőm! - vigyorgott még jobban.

- De... Te... Szereted még Amyt... Akkor... Mi van? - akkor ennek is bekövetkezett az ideje : elvesztettem a fonalat.

- Igen, de Lucyt jobban. Habár... Amy a tiéd, szóval bele kell törődnöm. Ott van nekem Lucy.

- Oké.

- Nash! Húzzál haza! Most azonnal! - kaptuk fejünket Anne ajtajához.

- Anne! Ez nem az aminek látszik!

- Azt mondtam húzz haza!

- De...

- Nincs de! Takarodj el te megcsalós fasz!

- Anne, hadd magyarázzam meg! - Nash hangja sajnálkozással volt teli.

- Nash! Távozz az életemből! - Anne hangja viszont haraggal volt tele.

- Rendben. Szia... - nyitódott ki az ajtó.

- Nash! Úr Isten! Mi történt? - szaladt Andrew a meggyötört barátunkhoz.

- Anne. Szakított velem. Azt hiszi megcsaltam. Pedig nem. Csak Lucy az én telefonomról írt Andrewnak, aki valamelyik csajnak a telefonjáról válaszolt - hajtotta le a fejét.

- Ahjj. De szar vagyok - hajtotta hátra a fejét Andr.

*****

Hela hela!
Itt vagyok a következő résszel, amit egy héten át írtam. 634 szavas maga a történet, hát ez így a jó! Azért ilyen rövidebb résszel jöttem, mert az előző majdnem 2000 szavas volt. Szóval ja. Ott fennt meg az a kéo messengeren egy csoport beszélgetés részlete. Láthatjátok, hogy a Zsaninak mennyire tetszik ez a könyv. 😍Na és azt nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan olvassátok a történetet! 800+ az olvasottság! Viszont egy valamit kérek tőletek!
Voteoljatok vagy kommenteljetek, mert így nem tudom, hogy tetszik-e a rész, vagy sem. Na és ez nagyon elveszi a kedvem az írástól. Aminek a következménye lehet az, hogy befejezem a könyvet. Jó, igaz, hamarosan vége lesz, de tényleg csak ennyit kérek : voteoljatok.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top