Tizenöt perccel később egy hordágyon feküdtem. Anne, Nash, Amy és Andrew a kórházba is bejöttek. Andrew és Amy mérgesen néztek egymásra.

- Miért nem csináltál valamit Samanthával, hogy ne vagdossa Samet, Amy?! - kérdezte Andrew felháborodva.

- Nem jutott esetleg az az aprócska eszedbe, hogy én is leblokkoltam? - vágott vissza Amy.

- Akkor meg miért nem józanodtál fel és lökted el azt a ki nem mondom lányt?

- Mert leblokkoltam basszus! Fogd fel!

- Lesza...

- Kussoljatok az Isten szerelmére! Samuel itt fekszik ezen a nyamvadt ágyon, ti meg itt hangoskodtok. Most lesztek kedvesek és kussoltok, vagy mind a kettőtök hazamehet. Választhattok - szólt közbe Nash.

- Hallgatok, mint a sír - dőlt hátra Amy a székben.

- Úgy szint' - követte Andrew Ams mozdulatát.

- Rendben - nyugodott le Nash.

Anne csak ült a saját helyén, miközben fátyolos tekintettel vizslatta a felsőtestemet. Próbáltam megmoccanni vagy megszólalni, de semmi nem ment. Csak a szememet tudtam mozgatni.

- Jó napot minden fiatalnak! Hogy van a beteg? Á, ez nem jó. Mi történt vele? - rontott be a doktor.

- Jó napot... Dr. Always? Megkéselte egy bicskával az exe aki... Enyhén szólva mindjájunkkal kiszúr, ha jóban van Sammel. Vagyis Sam veszekszik velünk és mi is vele - köszöntötte Nash Dr. Alwayst. Most komolyan. Milyen név az, hogy Always? Ez most egy buta rágóreklámból vagy miből van ez a csávó, vagy mi?

- Akkor bajos a csaj. Vagy fiú?

- Csaj! - vágta rá mindenki.

- Oké. Kiben kit tisztelhetek?

- Az ágyon Samuel Winters. Én Amy Straut vagyok, a mostani barátnője.

- Én Nash Muriel, Sam egyik legjobb barátja.

- Anne Winters... A húga.

- Andrew Fox, a másik legjobb barátja. Ja, és egyben Amy mostoha tesója.

- Rendben van - hallgatott el a doki, hogy memorizálja a neveket - Hát akkor Andrew, Nash, Amy és Anne, fáradjatok ki a teremből. Megvizsgálom a fiút. Vagy valaki itt maradna?

- Anne? - nézett a kérdezettre Amy.

- Oké - suttogta. A többiek felkeltek és kimentek.

- Mondd csak, mit tudsz erről a bizonyos exéről?

- Samantha MacAdams a neve és egy rohadék. Ugye mindig összeugrasztott minket, de Sammel nagyon jóba volt. Mindig. A bátyám mindig azt mondta, hogy hagyjuk Samanthát, mert ő a legmegbízhatóbb ember. Aha, persze - mesélte halkan - Mielőtt összejöttek volna legjobb barátnők voltunk. Aztán összejöttek. Nem törődött velem. Kiderült, hogy titokban egy másik csajnak elmondta a titkaimat meg még hazugságokat is, aki elmondta mindenkinek. Csalódtam benne. Persze úgy volt az, hogy egy általánosba járó csajnak mondta el és ő kürtölte szét a sulimban. Aztán egy levélben szakított Sammel és elhúzott a ki tudja hova. Most meg visszajött - folytak már patakokban a könnyei.

- Jól van, nyugodj meg. Megvizsgáltam a bátyádat.

- És? - kérdezte érdeklődően.

- Nem esett nagyobb baja, de a sebek elég mélyek... Összevarrjuk neki, meg bekötjük. Annyira lefagyott szegényke, hogy lehetséges az is, hogy pár napig nem szólal meg. Mozogni úgy holnap este hét órakor fog tudni. Most pedig visszük a műtőbe.

- Értem.

- Von voyage Anne. Akarom mondani viszlát Anne! - húzott ki az ággyal Dr. Always. Most ez a doki nem amerikai?! Észre sem vettem, eskü!

- Viszlát doktor úr! - köszönt mindenki, majd elmentek.

- Akkor Samuel. Most ugye a műtőbe viszünk, de közlöm veled, hogy nem kapsz altatót. Csak érzéstelenítőt - tolt tovább a doktor.

***

- Sammy! - kiáltott Amy amint meglátott az utcán. Másnap hét óra elmúlt és én ugye hazafele gyalogoltam. Intettem a lánynak, aki odaszaladt hozzám és egy hosszas csókba húzott - Annyira hiányoztál. Gyere, mindjárt otthon leszünk. Vagyis mindjárt nálatok.

Amy a kezemet szorongatva húzott az utcán a házunk felé. Benyitott a házba és elkiáltotta magát, hogy 'itt van'. Andrew jött le, pár perccel később Anne leszaladt kócos hajjal, félregombolt ingben, nyomában egy fordítva felhúzott pólós, szintén kócos hajú Nashsel. A címke a nyakánál kilógott. Most az utóbbi két személy mit csinált?!

- Helló bratyó - üdvözlött Andrew - Jó újra látni.

- Szi-a Sam - lihegte Anne. Most komolyan! Mit csináltak ott fennt?

- Hela - nagy levegő Nashtől - Samuel.

Elővettem egy papírt és egy tollat, amivel írni kezdtem.

Nashy drága...
Te most mit csináltál Anne húgocskámmal az emeleten?
Csak mert, ha az ÉN szobámban csináltátok, ti halottak vagytok. Apropó! Andr hercegecskét nem zavarta?

Ezt a lapot átadtam Nashnek aki hangosan felolvasta.

- Andr hercegecske? - nevetett a hercegünk. Válaszul bólintottam.

- Mi nem csináltunk semmit! - nézett szemembe halál komolyan Nash, de Anne piros arca mást mondott.

- Amúgy csináltak. Igen, zavart. Idézem, Nash! Ó, Nash! Szeretlek! Na meg olyan is volt, hogy Anne, te veled a legjobb! - vigyorgott Andrew.

Erre nem voltam kíváncsi...
Esetleg a jövőben nyugodtan rájuk kiálthatsz, hogy halkabban ha lehet és esetleg egy üres házban. Amy... Te meg hol voltál?

Ezt a lapot Amy olvasta hangosan, majd válaszolt - Hát én otthonról jöttem és érted akartam menni.

- Oké, rájuk szólok! - nevetett Andr.

- Na, én léptem - adott egy csókot a barátnőm, intett egyet, de Andrewot egy szúrós pillantással illette meg, majd távozott.

- Na Sam, most te jössz a tv-hez játszani - karolt át hercegecske és a tv felé vezetett. Hirtelen hallottunk egy kis ütközést, vagy mit és visszafordultunk - Menjetek szobára, bakker! Rosszabbak vagytok, mint egykor a nagy Samuel Winters!

- Jól van, de hát Nash letámadott! - védekezett a húgom.

- Igaz. Nem bírom. Nem - erősítette meg Anne állítását Nash.

Bakker Nash! Hisz az ELŐBB BASZTATOK!

Odaadtam a mellettem álló srácnak a cetlit és felolvastattam vele. A tv-hez vonultam, majd az egyik focis játékot elindítottam. Nem, nem a fifát!

- Samueeeeeel! Én leszek a Barcával! - huppant le mellém hercegecske.

Adtam neki egy konzolt és ő kiválasztotta a csapatát - FC Barcelona - utána meg én is - Borussia Dortmund - aztán elkezdtünk játszani.

- És, és, és góóól! - kiáltott fel Andrew a félidő előtt. Én csak a fejemet ráztam és egy papírt vettem elő.

Drága barátom. Messi egy tökéletes öngólt rúgott. Ezt nagyon köszönöm neked, mert így 3:2 van a javamra. Szóval ja.
Kár volt Barcát választani. A Dortmund jobb :)

- Baszki - tette le a lapot. Ezen muszáj volt mosolyognom. Már szólni akartam, hogy 'Megszívtad', de egy átkozott hang sem jött ki.

- Nash! Add vissza a melltartóm! - kiáltott fel Anne.

- Ahogy hallom Nash elvan - hahotázott. Követtem példáját, de hangtalanul - Menjünk fel. Kíváncsi vagyok.

Bólintottam, aztán feltápászkodtam a szünetet megnyomva a játékban. Felmentünk, majd szép lassan benyitottunk Anne szobájába ahol a húgom rendes ruhájában volt, de a hercege csak nadrágban virított a kezében egy... Rózsaszín csipkés melltartóval?!

- Nash! Add már vissza! - toporzékolt.

- Nem. Meghagyom magamnak emlékbe. Ez tökéletes. Vaagy... Fel is próbálhatom - vigyorgott kajánul.

- Nem veszed te azt fel! Még szétszakítod!

- Na, gerlicéim! Itt van a tökéletességnek a tökéletessége, a Nagy Samuel Winters - a 'Nagy'-ra szúrós pillantást löveltem Andrew felé - Akarom mondani a tökéletességnek a tökéletessége, a Pompázatos Samuel Winters!

- Azt a nagy belépőt! - nevetett Nash.

- Baszki Nash! Légyszi. Drága. Kérlek, add vissza! - kérlelte Anne.

- Nem. Mi a varázsszó?

- Légy szives!

- Nem.

- Szeretlek?

- Nem - vigyorgott még kajánabban - Az, hogy Nagyon szépen kérlek Hercegem!

- Bah! Add ide!

- Jó, de csak mert szeretlek! - adta neki oda a dolgát. Ez csak szerintem volt perverz? Hm? Vagy ez csak Samuel gondolata? Biztos én vagyok mév perverz... (ez a dolga szóra vonatkozik)

- Köszike! - tette a szennyesbe - Andrew, Nash, kimennétek egy picit?

- Yep - bólintottak és elhagyták a szobát. A húgomnak biccentettem és elkezdte mondani amit akart.

- Biztos nem tudsz beszélni? Hiányoznak a beszólásaid! - megráztam a fejemet - Akkor tudom mivel lehet szóra bírni! - felvontam erre a szemöldökömet.

Megfogta a kezemet és lehúzott a földszintre. A másik két fiúnak intett, akik követték. Kíhúzott a házból és egészen a kedvenc boltjáig vezetett. Ami ráadásul egy smink cuccos bolt volt. Klassz.

- Andrew és Nash, itt találkozunk! - bólintottak és elmentek. Anne a boltba betolt és maga után húzott. Fancsali képet vágtam és a sorok közt mászkáltunk.

- Men..., me... belehal... az unalomba - böktem ki mondatom részletekben.

- Tudtam, hogy ez kell! Azt mondtad, hogy Menjünk, mert belehalok az unalomba? - bólintottam -  Indulás.

- Szaba...! - köhögnöm kellett - Szabadság!

Kiszaladtam. Megláttam Nash magas testét és odafutottam hozzá. Megöleltem és másodpercenként erősítettem szorításomon.

- Mivan Sam?

- Mehetek idegesíteni! - kiáltottam, de ez is halknak minősült.
- Ezaz! - bontakozott ki szorításomból és ugrálni kezdett. Kicsit sem néztünk ki hülyének, kicsit sem.

- Mi ez a nagy ugrálás? Vagy ez csak homokos gyülekezet? - érkezett meg hercegecske.

- Szia hercegecske - vigyorogtam, mint a tejbetök.

- Visszajött a hangod! - csatlakozott az ugráláshoz.

- Egy pillanat. Felhívom Amyt - vettem elő telefonomat.

- Igen? Itt Amy.

- Jó napot!

- Jó napot! Miben segíthetek?

- Semmiben, de arra kérném meg, hogy jöjjön el a Jons street 23-ba. Vár önre ott valaki.

- Még is mit akar? Megerőszakolni?

- Dehogy! Jöjjön el! Meg fog lepődni! Visszhall! - kinyomtam.

- Mit akarsz te? - öklözött vállamba Nash.

- Ki tudja?

Anne Winters

Ma jön haza Sam! Úr Isten! Nagyon hiányzik már a sok hülyesége. Kihalt nélküle a ház. Viszont, mivel reggel van, jöhet át Nash!
- Jó reggelt hercegnő - adott valaki puszit arcomra.

- Ki az?

- Nashy - puszilgatta tele az arcomat.

- Jó reggelt hercegem - mosolyodtam el csukott szemmel.

- Szeretlek - puszijai a homlokomtól egészen a kulcscsontomig tartottak. Nyakamon többet időzött, mivel néhol megszívta.

- Én is téged - túrtam hajába. Fejét belefúrta nyakamba és ott szuszogott. Derekamat átölelte és a hátamat simogatta. Minden lélegzetvétele csiklandozta bőrömet.

- Mindig így szeretnélek kelteni.

- Én meg így ébredni - mosolyogtam.

- Jó lenne - kúszott felljebb, majd ajkait enyémeknek nyomta. Haját markolásztam, miközben csókunk elmélyült. Kicsit arrébb húzta fejét - Azzal tisztában vagy, hogy dél van?

- Nem.

*****

Itt vagyok épségben, egészségesen meg minden!
Ihletet vadásztam kemény nemtudom hány hétig 😂
Ezért jár a keksz!
Amúgy ne adjatok kekszet, nem leszek WATTPADON csóró.
Ja. Akkor... Helaa!