Mondhatnám hogy reggel felkeltem, de hazudnék, mert egész éjjel 2 vagy 3 órát aludtam. Travis is elég sokat forgolódott, szerintem annyira ő sem lehet kipihent, akármennyit is aludt. Olyan éjfél felé viszont csörgött a telefonom..pontosabban rezgett, mivel rezgésre volt állítva. Viki hívott. Kimentem a konyhába, hogy ne zavarjak senkit és felvettem a telefont
-Szia Viki, mond-ültem le az asztalhoz.
-szia (Neved), hogy vagy?-kérdezte. A hangja egy kicsit olyan volt mintha be lett volna állva, vagy sírt volna, de nem tudtam kideríteni ennyiből.
-semmi, most keltem.-túrtam bele a hajamba. -veled?
-semmi, itt vagyok a városban és-itt félbe szakítottam.
-melyikben?-kérdeztem.

-abban amelyikben te laksz, fogalmam nincs hogy hívják.-mondta és hallottam hogy beleszív egy cigibe.
-jólvan-töröltem meg a szemem.
-eljössz ide? Hiányzol-nyavajgott.
-ha adsz egy pontos címet..-erre kaptam egy nevet, ami egy közeli főtér címe volt. Mivel azokban a ruhákban aludtam, amit akkor vettem fel, amikor eláztam, ezért nem kellett felöltöznöm. Felvettem a cipőmet, elvettem egy kardigánt a kanapéról, elraktam a kulcsom, a bérletem, a telóm és elindultam. Amikor odaértem megláttam vikit egy padon, a főtéri szökőkút előtt. Egy lámpa fénye pont meg világította a helyet ahol ült.

-OI!-kiabáltam, mire hátra fordult. Ide láttam hogy a szeme vörös és hogy valamitől kábult, de nem hoztak inkább szóba.
-szevasz tavasz-köszönt amikor leültem mellé.
-mizu?-kérdeztem felé fordulva.
-semmi különös, csak gondoltam kijövök ide hogyha már apám egyik csajhaverja befogadott 3 napra.-szívott bele a cigibe ami a kezében volt.
-miért kellett hogy befogadjon?-kérdeztem összeráncolva a homlokomat. Komolyan. Ha valami baj van akkor nyugodtan írhatott volna, anyámat nem érdekli, hozzánk is jöhetett volna.
-apám kezdett egy kicsit beleőrülni anyám hiányába..úgy értem folyamatosan meredek bámulta a róluk készült közös képeket..-törölte meg a vérvörös szemeit.

-néhányat el is égetett, szét tépte a maradékot. Ez jó hír lenne, hiszen ez is egy elengedését fajta LENNE, ha este nem hallottam volna hogy sír, konkrétan üvölt. Zengett a ház a sírásától, az én szobámban egy kicsit halkabb volt, de amint kinyitottam az ajtót hallottam hogy a közös hálójukban sír-a szemeim kitágultak a meglepettségtől. Mindig is tudtam hogy Viki apjának hiányzik az anyuka, minden nap, nagyon, hisz ez nagyon érzékeny téma volt számára, soha nem kérdezhettem róla semmit, Viki azt mondta hogy ha nem akarom megríkatni és nem akarom látni hogy bever minden üveget a közelében akkor ne hozzam szóba.
-értem..-néztem magam elé.
-kérsz?-nyújtott nekem egy cigis dobozt amiben volt vagy 5 szál cigi. Elfogadtam egyet, mert egy mégsem annyira árt..bár anyám erről órákat papolna hogy ez miért rossz, de mindegy.

-és így milyen az élet?-kérdeztem egy 5 perccel később amikor elnyomtam a cigit. Viki ez alatt az idő alatt elszívott vagy 3-mat és el is dobta a cigis dobozt.
-nem olyan rossz, végre tudom milyen ha van egy utálatos, idióta, hisztis, manipulatív "anyád"-mosolygott, akárcsak mindig. Folyton mosolyog, de most a mosolyábban láttam azt a "az életem szar és mindjárt fejbe lövöm magam" grimaszt.
-ennyire rossz?-kérdeztem míg ő elővett egy másik csomag cigit, kivett egy szálat és elkezdte szívni.
-(Neved). A csajszi 40 éves, soha nem járt benne fasz és egy konkrét Karen, csak nincs kölke, hál' istennek, félre ne érts.-tette ki a kezét ilyen "no offense" pózba. Bólintottam.

-hogy élted túl eddig? Én már megöltem volna-erre elmosolyodtam de eszembe jutott a tegnapi esemény. A mosolyt viszont tartottam mert ezt még vikinek sem mondhatom el.
-hát, 20 csomag ilyennel-mutatott a cigis dobozra. 20 csomag? Lehet hogy direkt túloz, de ha nem akkor ez egy kicsit sok.
-20 elosztva vagy egy napra?-kérdeztem a mosolyomat kicsit grimasszá alakítva.
-20 ilyen 2-3 óra alatt, ha gyors vagyok 1 vagy 2 óra alatt. Csak hogy le tudjak nyugodni.-erre a mosolyom elhervadt. Viki még mindig vigyorgott, de benne volt az a "nem bírom már sokáig, inkább te vess véget nekem és lőjj le, különben megteszem én" árnyalat.

-figyelj..ugye tudod hogyha van valami nyugodtan beszélhetsz velem?-kérdeztem kissé aggódóan. Viki mentális épsége..nem a legjobb. Igazából sosem volt a toppon, mindig csinált valami önkárosító dolgot mint például:megvonta magától az ételt/italt, cigizett(akárcsak most), addig ivott amíg meg nem vakult(ez nem sokszor történt meg hál Istennek) és..különféle dolgokkal díszítette a bőrét..ha értitek.
-hogyne, de nincsen semmi, minden olyan mint eddig.-mondta amire a mosolya kissé elfincsorodott, a szemei pedig bekönnyeztek.
-ezt hogy érted?-kérdeztem. Nyilván a lelkem mélyén tudtam hogy mire gondol, de ugye a remény hal meg utoljára.
-még mindig magamat okolom anyám miatt ezért utálom is magam-kezdte. Már nem is pislogott, mert ha megtette volna kifolytak volna a könnyei.

-apám iszik és folyton bőg, képes akár fizetni is egy nőnek hogy sírhasson a mellkasán, bántom magam egyre durvábban-itt elkezdett zihálni egy kicsit, mert ömlöttek a könnyei és alig kapott már levegőt. Próbálta letörölni a őket, de amint megtette már folyt is a következő adag.-mintha megint 12 éves lennék-utoljára 12 évesen volt nagyon súlyos a helyzete, úgy értem önbántalmazásban, akkor vagdosta magát utoljára, de akkor nagyon durván. Közelebb csúsztam hozzá és átkaroltam. Visszaölelt és a mellkasomon sírt egy olyan 10 percig majd elengedett.
-köszi-szipogott. Nem szóltam csak simogattam a hátát. Letörölte a könnyeit és a taknyát, majd sóhajtott egyet.
-...azt hiszem..ez egy ideig elég lesz-mondta.

-most megint úgy fogsz tenni mintha az élet egy rohadt nagy királyság lenne és soha semmi nem bántott volna?-kérdeztem.
-egy ideig el is fogom hinni, szóval ja-mosolygott, mostmár őszintén.-és te hogy vagy szivi?-vigyorgott.
-egész jól. Szereztem barátokat, most az egyik éppen nálam alszik-mondtam.
-fiú vagy lány?-tette keresztbe a lábát.
-fiú-mondtam mire Viki szemei kitágultak, a vigyora meg nagyobb lett.
-huhaaa-mondta nevetve.
-semmi olyan te bolond. Csak volt egy projektünk együtt és későre járt, ezért ott aludt nálam...-a végére én is éreztem hogy olyan ez a sztori mint egy boyfriend ASMR pov.-oké, értelek-mondtam mosolyogva.

-de tényleg semmi olyan-mondtam mire Viki csak bólogatott, de úgyse fog hinni nekem. Ekkor csörgött a telefonom. Megnéztem ki az. "Anyu", na ez érdekes mert anyám kb 2 órája alszik mint a bunda. Felvettem a telefont, mire egy ismerős hang megsüketített az üvöltésével.
-(Neved), HOL A JÓ ISTENBEN VAGY?!-gyorsan elkaptam a telefont a fülemtől. Ezt az üvöltést ami a telefonomból jött, szerintem 2 utcával feljebb is hallották.
-Travis?-kérdeztem.
-Nem baszki, a jó édes apád, szerinted ki a fasz vagyok?!-üvöltött.
-mi a jó eget keres nálad anyám telefonja?-rágtam a körmöm a mondat közben.
-nincs meg a számod, máshogy nem tudtalak felhívni!-kiabált.

-jólvan már ne üvölts, mert felkelted anyámat azt még engem csesz majd le.-forgattam a szemeim, majd pisztolyt csináltam a kezemből és Viki felé fordulva eljátszottam hogy fejbe lövöm magam.
-teszek rá, gyere haza azonnal te kattant kurva-azzal rámcsapta a telefont.
-az oszt igen-mondta Viki.
-ezért tarkón fogom csapni.-mondtam.
-jólvan, ne várasd-mondta.
-jólvan-mondtam. Megöleltem Vikit, elköszöntem tőle és mentem haza mielőtt Travis felrobban.