VANESSA

     Elérkezett a döntő napja. Öt hetes kemény felkészülés és megmérettetések során eljutottunk idáig. Jézusom. Az utóbbi két fordulót a mi kis csapatunk, vagyis a Safety pin nyerte. Hihetetlen. De az még hihetetlenebb, hogy miket éltem át az elmúlt hetek alatt. Hat és fél héttel ez előtt, simán körberöhögtem volna azt az egyedet, aki azt mondta volna, hogy „Vanessa, már pedig neked idéntől közöd lesz a 5 Seconds Of Summerhöz." Hát nyilván nem így alakult volna a dolog, ha egy véletlennek sem mondható találkozás során nem botlom Ashtonba. Ha ő nem lépett volna be a sulink kapuján, ezáltal az életembe, akkor nyilván másképp alakult volna a dolog. És valószínűleg most is ott tartanánk a 5sos-os srácokkal, ahol ez előtt. Vagyis Gaby ugyanúgy reménytelenül epekedne Mikey után. Én pedig nem alakítottam volna ki ilyen szoros barátságot a srácokkal.
    Arról pedig nem is beszélve, hogy Ashton személyében megtaláltam életem szerelmét. Volt pár értelmetlen veszekedésünk. Persze mindegyiket az én hülyeségemnek köszönhetjük. Ám Ash van annyira cuki és szerelmes, hogy nem adta ki az utam. Két nappal ezelőtti veszekedésünk óta megtanultam, hogy nem kételkedhetek Ashy irántam fűződő szerelmében. Hisz nagyon is jól tudom, miként érez irántam. Csupán a nyamvadt random féltékenységi rohamaimnak köszönhetően, a düh teljesen elönti az agyam. És ilyenkor nem látom azt a dolgot sem, ami színtisztán itt lebeg az orrom előtt. Ezen meg kell tanulnom változtatni. Ráadásul nem hagyhatom, hogy minden piti hülyeségen felkapjam a vizet. Vagy éppen ezáltal kettőnk közé álljon.
   Reggel izgatottan ültem a fésülködő asztalomnál, miközben a hajamat és a sminkemet készítettem el. Kivételesen középen választottam el a hajam. Két oldalról tetszőleges tincseket hátra csatoltam, és kissé lenőtt frufrumat pedig hagytam, hogy az arcomba hulljon. Az éjszakára befont hajam, mára kellően hullámos lett.
   Ezután jöhetett a smink. Szemeimet erősen kihúztam fekete szemceruzával. Illetve szemhéjamra is dobtam egy kis fekete szemhéjpúdert. Majd jöhetett az elmaradhatatlan szempillaspirál. Hogy fokozzam a drámai hatást, ajkaimat halvány rózsaszín rúzzsal emeltem ki.
   Gaby által kiválasztott, piros kissé bőrhatású „fűzőt" és fekete farmert vettem fel. Erre pedig jöhet a sötétkék bőrdzsekim. Nyakamba akasztottam a hosszú láncon lógó könyves medálomat. Ujjaimra felhúztam pár gyűrűt. Majd egy bokacsizmába bújtattam lábaimat. Nyakamat befújtam a finom gyümölcsös parfümömmel.
   Magamhoz vettem a táskám és a mobilommal a kezemben lecaplattam az emeletről. Egyenesen a konyhába mentem, ahol a családom már javában reggelizett.
   - Szép jó reggelt! – nagy mosollyal az arcomon köszöntem rájuk.
   - Szia, Kincsem! – mosolygott vissza anyu, és a kezembe nyomott egy gőzölgő bögrét. Megörültem a friss kapucsínónak. Hosszan beszippantottam az illatát. Egyszerűen imádom.
   - Na, megjött Mrs. Dobos. – gyilkos pillantást küldtem röhögő öcsém felé.
   - Szevasz Nessa! – kávés csészéjét megemelve köszönt apu. Leültem mellé, a kezemben levő telefont és bögrét az asztalra tettem. – Mi a helyzet?
   - Nagyon izgulok a döntő miatt. Jézusom, már a gondolatától is remegek, akár egy kocsonya. - nevettem.
   - Nem csoda. - mosolygott anya, és elém tette a halvány rózsaszín müzlis tálat. Beleöntöttem a fahéjas müzlit és a tejet. Majd dobáltam bele még banánt és szedret. Szerencsére anya tudja, hogy így szoktam enni. Mivel előre felaprította nekem a banánt és szedret is tett egy kis tálba.
   - Mit is fogtok előadni? - vonta fel szemöldökét apa.
   - Adam Lambert egyik új számát. - nem akartam taglalni, mert szerintem úgysincs képbe vele.
   - Értem. Hogy érzed? Nyerni fogtok?
   - Nem is tudom. Nem akarom elbízni magam. De szerintem benne leszünk a top ötben.
   - Milyen kis szerény itt valaki? - kuncogott anya.
   - Nem hiszed, hogy letudjátok győzni azt a szőkét, mi?
   - Nyilván olyat választottak, amivel tarolni fognak. Amire jól lehet riszálni, és bugyit villantani.
   - Cassie-nek erre megy ki a játék? - értetlenül nézett anya.
   - Több, mint valószínű. – elhúztam a szám. – Neki, ahogy még a Ladynek is, nem az a fontos, hogy mennyire van toppon hangilag.
   - Mi a fene?
   - Ugye? Nem győztem hangsúlyozni a tanárnőnek, hogy itt pontosan a hangon kellene lennie a hangsúlynak. De nem ők, nem azt nézik. Hanem azt, milyen "extrákkal" dobják fel.
   - Nyilván arra akarnak felkészíteni ezzel, miként állnátok meg a helyeteket egy nagyszabású koncerten.
   - Értem én, Apa. De azért itt mégsem erről kéne szólnia. Még. – fejemet rázva ettem a müzlimet. Ezek után nem nagyon szólaltam meg. Miközben kanalaztam a reggelim, a telefonomat babráltam. Mosolyogva olvastam Ash üzeneteit, amit nemrég küldött. Magamon éreztem a családom tekintetét, de nem foglalkoztam velük. Nyilván magyarázatot vártak, hogy miért mosolygok. Majd rájönnek, ha akarnak. Hamarosan végeztem a reggelivel, aztán elköszöntem tőlük.

    Miután beértem a suliba Gabrielle rögtön mellém is szegődött. Szinte egyszerre léptünk be a suli ajtaján.
   - Szia! – átöleltem. – Na, mizújs?
   - Juj, ma délután kihívott egy meccsre, Mikey.
   - Miféle meccsre?
   - A Fifában. – nevetett. Tisztára nerddé formálta barátnőmet. Hihetetlen mennyi időt képes a gépe előtt kockulni Cliffo.
   - Mindenképp szurkolok neked. Még így látatlanba is. – kacsintottam.
   - Ti mivel töltitek a délutánt? – kacéran rezegtette szempilláit.
   - Még mielőtt azt gondolnád... nem azzal. Ashynek valahogy nem csak azon jár az esze. Ellentétben Calummal. – nevetve tettem hozzá. – Nézd csak meg! – fejemmel a folyosó túloldalára böktem. Calum éppen Evelynt próbálja felfalni.
  - Oh, anyám. – eltakarta szemeit barátnőm. – A kanossága lesz a veszte. – visítva felnevetett.
  - Ha te mondod, biztosan. – megráztam a fejem. Ha Hood itt van, akkor a többiek is tengődhetnek már.
  - Szóval, mit terveztek?
  - Nem tudom, Gaby. Annyi biztos, hogy kettesben szeretnék lenni vele.
  - Rátok fér. Hisz itt volt ez a felhajtás a verseny miatt. Nem is igazán lehetettek együtt, mert folyton csak próbáltatok. Úgyhogy ki kéne használni az alkalmat, és kicsit... - egyre szélesedett a mosolya, ahogy mögém nézett. – Mikey! – kiáltott fel, és máris elviharzott mellettem. Egyenesen a zöldhajú nyakába vetette magát. Aki csak vigyorogva ölelte át a derekát. Annyira édesek. Ekkor tűnt fel, hogy Michaellel csak Ashton jött. A szöszkének nyoma veszett.
  - Szia, Ashy! – vigyorogva léptem elé. Felpipiskedtem hozzá, és még azelőtt megcsókoltam, hogy köszönhetett volna. Szorosan vont magához.
  - Mmm... szia, Babe! – rám mosolygott a csók után. Szemüvegébe lógott pár kósza tincse. Ujjaimat végighúztam álla vonalán.
  - Annyira helyes vagy. – suttogtam. Mosolya szélesedni kezdett.
  - Te pedig rendkívül gyönyörű. – még ennyi hét után is képes vagyok elpirulni a bókjaitól.
  - Kegyetlenül izgulok. Te nem?
  - Még nem annyira. – megsimogatta a hátam.
  - Jó neked. Kész ideg vagyok már.
  - Ne parázz. Ügyes leszel, mint mindig. – kacsintott.
  - Miért tudsz ilyen gyorsan megnyugtatni?
  - Mert szeretsz. – nevetve ölelt át. Mellkasába fúrtam a fejem, és hosszasan beszívtam bódító illatát.
  - Olyan jó illatod van. – motyogtam.
  - Köszi. – kuncogva cirógatta a karom.
  - Tényleg, - elhúzódtam tőle, hogy a szemébe tudjak nézni. – merre van Lucas?
  - Phoebe-t fűzögeti. Randizni hívja.
  - Komolyan? Na, épp ideje.
  - Néha olyan kis beszari tud lenni. – nevetett.
  - Pedig nem azt várná az ember egy ilyen külsőtől.
  - Ugye? – tovább nevetett.

   Csengetéskor elváltunk a punk párostól, és kézen fogva elindultunk a Lady órájára. Már előre tudom, hogy mi lesz a téma.
   Leültünk a szokásos helyünkre, elővettem egy füzetet és egy tollat. Majd megfogtam Ash kezét. Muszáj, hogy fogjam, mert különben biztosan beidegesedek a tanárnő magyarázására. De így, hogy fogom Ashy kezét, lenyugszom, és nem fog elszabadulni a pokol.
   - Mint tudják, ma délután döntő. Ezért megbeszéltem az igazgató úrral, hogy had tartsak maguknak három órát egymás után. – páran hangot adtak a felháborodásuknak. – Nem kell pánikba esni. Nem lesz annyira unalmas és borzalmas. Csakis a maguk érdekeit nézzük. Szeretném ezen órákon elmagyarázni, hogy mit várok el a mai utolsó fellépésüktől. Tudom, már késő, hisz nem tudnak változtatni az egész előadásukon. De hiszem azt, hogy pár dolgon újíthatnak egy picit. Esetleg jobbá tehetik a műsorukat. Új ötleteket is belevihetnek. Bármi megtörténhet, ha egy picit is hallgatnak rám. – magyarázta. Néha drámaian mutogatott hozzá.
   Ezek után elmondta, miként fogják pontozni az előadásokat. Illetve, Edwards és Burge milyen motívumokat fog jobban szemügyre venni. Melyik zsűrinek mi lesz a „reszortja".
   Elég szépen belemerült a magyarázásba. És azt vettem észre, hogy a diákok többségét még érdekli is, hisz szorgosan jegyzeteltek. Lehet, hogy nekem is ezt kéne tennem?
   Óra közben párszor Ashre néztem, aki csak mosolyogva pillantott rám. Olyan édes ezzel a szemüveggel. Menten elolvadok a mosolyától. Fekete Rolling Stone logós pólót, és szintén fekete skinny jeanst viselt. Bakanccsal párosítva. Piros-fekete kockás inget kötött a derekára. Megőrülök ettől a szettől. Kegyetlenül szexi benne. Végigfuttattam tekintetem felsőtestén, izmain szépen feszült a pólója. Beharaptam az ajkam, mikor a nyakára és kulcscsontjára tévedt a tekintetem. Halkan kuncogott, mikor észrevette, hogy szinte nyáladzva bámulom. Szájához emelte a kezem, és megpuszilta a kézfejem. Testemen végigfutott egy bizsergető érzés. Ha nem órán ülnénk, szerintem simán az ölébe ülnék, és vadul csókolgatnám. Oké, elég Nessa, még a végén túlzásokba esel. Jobban teszem, ha a tanárnőre figyelek.
   Lady Violet képes volt egyhuzamban majd' kilencven percet végigbeszélni. Nem tartott szünetet a két óra közben. Viszont a harmadik óra előtt kaptunk tíz perc szünetet. Utána ismételten folytatta tovább, ahol abbahagyta.
   A magyarázatából pár dolgot én is leírtam. De nem azért, hogy ezt a döntőben fel is használjam. Nem kell az ő tudását elővennem ahhoz, hogy ma jól teljesítsünk. Bízom Ashy ötletében, hogy az jól fog elsülni.
   Ez az óra viszont ilyen „kérdezz-felelek" lett. A diákok bátran kérdezhettek a tanárnőtől, és ő megválaszolta azokat. Én pedig csak lapultam a padomban, és próbáltam nem megszólalni. Nem akartam ismételten egy vitába keveredni a tanárnővel. Azt meg végképp nem akartam, hogy magamra vonjam az utálatos szőke figyelmét. Így is rohadtul irritálja a szemem, hogy egy teremben kell lennem vele. A szerdai eset után még inkább gyűlölöm ezt a lányt. A mai napig nem értem, hogy miért pont engem pécézett ki magának. Biztosan olyan fejem van, akit jól lehet cseszegetni. És miért pont rögtön azt akarja elérni, hogy szakítsunk Ash-sel? Jézusom, ebbe még belegondolni is rossz.
   Szerencsémre, a tanárnő nem szólított fel, hogy kérdezzek valamit. Biztosan látta az arcomon, hogy ma ilyen tartózkodó állapotban vagyok.
  Miután véget ért az óra, és csengettek, gyorsan elhadarta, hogy sok sikert kíván az osztálynak. Hát ránk fér.
  A hátramaradó két órámból csak egy volt közös Ashyvel. De azért a szüneteket együtt töltöttük. Persze, csatlakoztunk a bandához. Mostanra már ez megszokásunkká vált, hogy mindig együtt lógjunk. Még mindig kicsit hihetetlen számomra, hogy ezekkel a srácokkal lógok. De nem csak nekem, hanem a sulinak is. Van pár diák, akik még mindig furán méregetnek minket. Szinte rácsodálkoznak, hogy egy magamfajta lánynak mégis mi köze van ezekhez a fiúkhoz. Minden. Barátság, szerelem, zene.

   Mielőtt Ash-sel beléptünk volna a „backstage" terembe, a srácok „kéz és lábtörést" kívántak nekünk. Gaby pedig hozzátette, hogy ő majd szorítani fog. Kegyetlenül izgultam már. Talán most jobban, mint az elmúlt fellépéseknél. Ashy folyton próbált nyugtatni, vagy szavakkal, vagy pedig édes csókjaival. Mondjuk utóbbival sikerült pár percre elfeledtetnie az aggódást. Utána pedig kezdődött minden elölről. Főleg, mikor a sorszámokkal megjelent Mrs. Hughes.
   Remegve lépkedtem ki, mikor a mi nevünket mondta, hogy vegyük át a számot. El fogok ájulni. Ötödikként fogunk fellépni. Visszaúton, farkasszemet néztem Cassie-vel. Majd egy grimasszal az arcomon haladtam tovább Ashtonhoz.
   - Ötödikek leszünk. – megfogtam a kezét.
   - Az egész jó. – mosolygott, aztán elnevette magát. – Bocsi, csak kegyetlenül látszik a pánik rajtad.
   - Nem tudom elrejteni, mert tényleg rettegek.
   - Totál feleslegesen, Édes. Remekelni fogsz, hisz jól begyakoroltuk, szóval. – megpuszilta az arcom. – Ne idegeskedj.
   - Nem tudom, te hogy csinálod, hogy sosem vagy ideges. – megvonta a vállát, és átkarolta a derekam.
  - Emlékszel még, mikor bowlingozni „tanítottalak"?
  - Hogy felejthetném el? – mosolyogva cirógattam a nyakát. Akkor zúgtam beléd igazán. Olyan távolinak tűnik az a délután. Holott alig volt egy hónapja.
  - Mit mondtam, mire gondolj, mielőtt elgurítanád a golyót?
  - Gondoljak valami szépre, vagy jóra.
  - Pontosan. Szerintem, hatásos lenne, ha most is ugyanarra gondolnál, mint akkor. Hm?
  - Menni fog, hisz végig te jártál a fejemben. – elpirultam mondatom végére.
  - Te kis édes. – vigyorogva babrált az egyik tincsemmel.
  - És te, mire gondolsz ilyenkor?
  - Rád, Nessa.
  - Komolyan? – ledöbbentem.
  - Ki másra, hm? – mielőtt válaszolhattam volna, birtokba vette ajkaim. Én pedig elmélyítettem a csókot.
   Míg sorra nem kerültünk végig magamon éreztem Cassie tekintetét. Próbáltam nem törődni vele, mert csak felbosszantana, ha mégis rá figyelnék. Sőt, még hátat is fordítottam neki, így elveszhettem Ash gyönyörű barnás zöld szemeiben. Imádom, hogy ilyen színváltós. Átkarolta a derekam, én pedig a mellkasának dőlve cirógattam az állát.
  - Most következzék az ötös számú fellépőnk, vagyis a Safety pin. – gyorsan levettem a bőrkabátom. Ashton szinte majd' felfalt a szemeivel.
  - Irtó dögös vagy ebben. Jézusom. – erőteljesen vizslatta a nyakam és a dekoltázsom.
  - Köszi, Babe. – kuncogva fogtam meg a kezét. – Inkább menjünk, majd ráérsz később is elolvadni tőlem. – nevettem. Mielőtt színpadra léptünk volna mély levegőt vettem.
  - Menni fog, ne parázz. – megpuszilta a fejem búbját. Kisétáltunk a színpadra, ahol Mrs. Hughes várt minket. Halk taps érkezett a nézők felől. Levettem az állványról a mikrofonom, és a tanárnőre néztem. Ő pedig egy bólintással jelezte, hogy kezdhetjük. Ash is kézbe vette a mikrofonját.
   Elkezdtem énekelni Tove Lo szólóját. A nézőtéren voltak, akik egyből felismerték a dalt, és tapsolni kezdtek a ritmusra. A zsűritagok meglepve néztek ránk. Valószínű nem egy ilyen dalra számítottak. Aztán Ash is csatlakozott hozzám.
  - "Why do we care about the rumors, baby?
    Yeah, why do we care about the rumors, baby?
    Oh, cause I don't need to lie to you
    You'll never break my heart
    Yeah, you'll find the truth here in my arms
   So can you tell me why do we care about the rumors, baby?" - most kivételesen nem produkáltuk magunkat, mint ahogy azt az utóbbi két előadáson tettük. Párszor körbesétáltam Ashtont, miközben végighúztam rajta a kezem. Vagy éppen szorosan mögém állva énekelt. Az utolsó áthidaló részemnél letérdeltem, és úgy engedtem szabadjára a hangom. Ezt a nézők is díjazták, és füttyögni, vagy tapsolni kezdtek.
   - Bravó, nagyszerű volt! – a dal végén állva tapsolt a zsűri. Letaglózva álltam a színpadon, mikor a nézők is egy emberként kezdtek tapsolni. Ashton vigyorogva fogta meg a kezem. Aztán Mrs. Hughes is mellénk állt.
  - Nem semmi, ahogy kieresztetted a hangod. – vigyorgott rám. – De lássuk, mit szól a zsűri?
  - Nem éppen ilyen nagyszabású és erős dalra számítottam maguktól. – kezdte a Lady, miután visszaült a székébe. – Jó választás volt, az egyszer biztos. Vanessa, amit a végén művelt? Hát le a kalappal. Erre vártam már a kezdetektől fogva. Látom, azért hatásos volt a papolásom. – vigyorgott. – Ashton, a maga hangja amolyan igazán „rock n rollos'. Nagyon tetszik. Remélem, tisztában van ezzel, hogy remek hanggal áldották meg. – Ash csak vigyorogva bólintott.
   - Ami azt illeti, valóban nagyszerű hangotok van. Mindkettőtöknek. Személy szerint, ezt az előadást szerettem tőletek a legjobban. – magyarázta Burge. – Szerintem ebből a dalból mutatkozott meg mindkettőtök hangja és tehetsége. Úgyhogy, tényleg jól választottatok. – Edwardsra nézett, miközben tapsolt párat.
   - Nem akarok ünneprontó lenni. De nekem a Three Days Grace-es előadásotok tetszett a legjobban. Mikor bevontátok a két gitárosotokat. – Luke-ra és Calumra mutatott. – Az tényleg tökéletes volt. Nem mondom azt, hogy ez nem állja meg a helyét. Mert tényleg jó volt. Csak kicsit hiányoltam belőle valamit. Nem tudnám megmondani, hogy mit. Hisz jól látszik köztetek a kémia, és ez egy részét fedi is a produkciónak. De azért hiányolok valamit. Nem volt kerek egész.
   - Ma délután kicsit szívtelen vagy, nem gondolod? – panaszkodott Burge Edwardsnak. Ash kuncogni kezdett mellettem. – Ne is törődjetek vele. Ma ilyen kötekedős kedvében van. – legyintett.
  - És pontokban mennyire tűnik jónak az előadásuk? – szólt közbe Mrs. Hughes.
  - Tőlem egyértelműen max pontot kapnak. – szólalt meg elsőként a Lady. Maximum pontot? Mi a fene?
   - Egyetértek. Sokat güriztek és fejlődtek az elmúlt hetekben, úgyhogy mindenképp megkapjátok a 10 pontot. – magyarázta Burge.
   - Mr. Edwards, mit mondasz? – szinte remegve néztem a tanárra. Ash érezte rajtam a feszültséget, és átkarolta a derekam.
  - Tényleg sokféle produkciót láthattunk már tőletek. Lenyűgöző, hogy mindegyik feladatot szépen teljesítettétek. Azt kell mondjam, a Safety pin az egyik legerősebb duett csapat az egész mezőnyben. Nagyszerű dalokat hallottunk tőletek. Sokat is fejlődtetek, bár azért van mit csiszolni rajtatok. De összességében tényleg jók vagytok. Úgyhogy tőlem is megérdemlitek a tíz pontot. – vigyorogva tapsolt.
   - Uramisten... - szinte sokkos állapotba kerültem.
   - Köszönjük szépen. – válaszolta Ashton. Aztán lesétáltunk a színpadról, miközben megint megtapsoltak minket.
  - Jézusom, asszem nem fogtam fel, hogy harminc pontunk van. – vigyorogva fordultam vele szembe.
  - Mondtam, hogy csodás leszel. – vigyorogva ölelt át.
  - Nélküled nem ment volna. – átkaroltam a nyakát, hogy lejjebb húzzam egy csók erejéig.
  - Nem lehetne, elcserélni a sorszámunkat? Én most szeretnék színpadra lépni. Nem pedig utolsóként. – Cassie nyafogásától visszhangzott az egész terem, ahogy Mrs. Hughesnak reklamált. Elhúzódtam Ashtől, és figyeltem az eseményeket.
  - Nem Casssie, nem lehet. Mindenkinek a sorszáma szerint kell színpadra lépnie. Ha tetszik, ha nem. Nincs variálás. Senkivel sem kivételezünk. Ha a tízest kaptátok, akkor nyilván nem léphetsz fel hetedikként. Nem igaz?
  - Nem hiszem el, hogy pont minket tettek a végére!
  - Ez egyéni szoc-probléma, drága. – nevetett Stephanie.
  - Te ne szólj bele!
  - Oh, tán megütsz? Vagy mi lesz? – vigyorgott a göndör hajú.
  - Csak ne ugass nekem, jó?
  - Elég legyen, Miss Bright! – szólt rá a tanárnő. – Nem akarom, hogy tovább is siránkozz, inkább készülj fel. – ezzel visszament a színpadra. A szőkeség leesett állal nézett a tanárnő után. Ash kuncogott mellettem.
   - Nem is értem, mit képzel magáról. Azt hiszi, hogy mindenkit „uralhat", és mindenki az ő kívánságát lesi? Nevetséges. – megrázta a fejét, és rám nézett. – Valakinek már meg kéne egyengetni a frizuráját. – nevetett.
   - Tényleg ráférne már. – vigyorogva bújtam hozzá.
   - Jaj, Nessa, gratulálok, a harminc ponthoz. – nevetgélt Evelyn. – Most már biztosan bejutottatok a top háromba.
   - Köszi, Evelyn. Ti mikor jöttök?
   - A következők leszünk.
  - És ilyen nyugodtan ácsorogsz itt? Jézusom...
  - Ness sík ideg volt. – kuncogott Ash.
  - Látszott rajta. – nevetett Evelyn.
  - Hey, Eve, gyere, mindjárt kezdünk. – intett Allison.
  - Szorítsatok. – nevetve libbent el mellőlünk. Miután lejött a színpadról Sebastian és ikerhúga, Hughes tanárnő bemondta, hogy a 4Elements következik. A négy lány vidáman sietett ki a teremből. Allison kezdte énekelni Little Mix egyik új számát, vagyis a 'Clued up'-ot. Tetszetős. Majd a refrénnél a másik három lány is csatlakozott.
   - „I stay clued up and I'm ready
      To love the good and live the bad
      Clued up and now I get it
      Just make the best of what you have
      Cause sometimes it's beauty, sometimes it's pain
      Sometimes it's sunshine, and sometimes it's rain
      I'm clued up and now I get it
     Just make the best of what you have
     Clued up and now I get it
     Just make the best of what you have" – Nagyszerű hangjuk van ennek a négy lánynak, akárcsak a Little Mixnek. Nem véletlenül választhatták ezt a dalt. A zsűri is dicsérgette őket, és 26 pontot kaptak.
   Mikor Cassiék léptek a színpadra ismét görcsbe rándult a gyomrom. Egyrészt meg van az esélye, hogy ők is 30 pontot kapnak. Másrészt, ők az utolsó fellépők, így vészesen közeledik az eredményhirdetés. Közben Ashy próbált nyugtatni, vagy halkan duruzsolt a fülembe vagy éppen össze-vissza csókolgatta a fejem. Hihetetlenül édes. Életem végéig képes lennék elhallgatni a hangját. Egyszerűen imádom, olyan megnyugtató és kellemes. Na, meg a kis akcentusa teljesen levesz a lábamról. Arról nem is beszélve, milyen kis cuki, ahogy beszéd közben picit mozog a nózija. Mosolyogva figyeltem rá, miközben úgy ölelgettem, mintha egy plüssmaci lenne. Az én 183 centis plüssmackóm.
    Most, hogy így ölelkeztünk és vigyorgunk, kevésbé érdekelt, hogy Cassie és Wren alkotta csapat, egy High School Musical dalt énekelnek. Gyanítom be is tanultak valami táncot, hogy elkápráztassák vele a zsűrit. De most jelenleg nem ez köti le a figyelmem. Hanem élvezem a pillanatot, barátom ölelő karjai között.
  Miután ők végeztek a dallal, a zsűri elvonult megvitatni az előadásokat. Na, ez már nem lesz játék.
  Cirka negyed órás várakozás után a színpadra szólították az összes versenyzőt. Fülemben dobolt a szívem. Úgy fogtam Ash kezét, mintha az életem függne rajta. Ő pedig haláli nyugalommal az arcán, vigyorgott rám.
   Mrs. Hughes rögtön bele is vágott a top 5 felsorolásába. Megint hátulról haladt előre. Ötödik lett Sebastian és Megan. Őket megelőzte, egy három tagú fiúbanda, vagyis a Pieces of Masters. Harmadik helyre kúszott fel a 4Elements. Mikor kimondták a lányok nevét, ölelkezve kezdtek ugrálni. A nézők soraiban Calumra néztem, aki csak büszkén tapsolt barátnője csapatának. Gaby észrevette, hogy őket nézem, és felmutatta összefont ujjait, ahogy nekünk szorított. Elmosolyodtam ezen.
   - Mielőtt kimondanám a második helyezett nevét, előbb had kérjem fel a zsűrit. Ejtsenek pár szót a verseny végét illetően. – az izgatottságtól szívem majd' kiugrik a helyéről. Felállt a Lady, és elkezdett beszélni a mikrofonjába.
   - Nehéz döntés előtt állt a zsűri. Hisz két remek csapatról van szó. Nyilván mindannyian tudják, kikről is beszélek. – ránk és a Musacholicra nézett. – Kérem, lépjenek előre. – mutatott felénk. Szinte egyszerre léptünk a színpad közepére. Cassie pedig egy gyilkos pillantást vetett rám. – Tehát, két esélyesünk van az első helyezésre. Musacholic és a Safety pin. – halk taps érkezett. – Mindkét félben van valami, ami megragadja az ember figyelmét. Az egyik csapat a táncot és a látványt erősíti. Míg a másik pedig az énekhangot. – ne már! Megint ezzel jön? – Mindkettő dolog nagyon fontos egy előadó életében. Egyiket sem lehet nélkülözni. Hisz jó hang nélkül kevésbé lesz sikeres egy énekes. Viszont, hogy fokozza a hangulatot, a siker érdekében látványelemeket is kell bele szőnie. Anélkül nem lesz meg a várt drámai hatás. Nem igaz? – egyenesen rám nézett. Csak a szemeimet forgattam. – Nos, hogy ne húzzam tovább az idegeket. Inkább visszaadom a szót Mrs. Hughesnak.
    - Köszönöm Lady. – vigyorogva lépett közénk. – Elérkezett a pillanat, hogy megtudjuk, melyik csapat nyeri ezt a kis díjat. – kezében megcsillant a mikrofon formájú díj. Cassie úgy vizslatta a tárgyat, mintha bármelyik pillanatban kikaphatná a tanárnő kezéből, hogy elrohanjon vele. – Tehát, a nyertes nevét mondom. A másik csapat értelemszerűen a második helyezés lesz. – kis szünetet tartott. – Aki átveheti a díjat, és felkerül a Dicsőség falára, az nem más, mint... - újabb szünet. Ilyenkor várná az ember a dobpergést. Na, meg egy orvost, aki újraéleszt. – A Safety Pin. – hogy mi? Ledöbbentem, mikor a mi nevünket mondta ki. A közönség is állva tapsolt, ahogy a zsűri is. Kis arany konfettik hullottak ránk. Komolyan olyan érzésem van, mintha egy igazi tehetségkutatóban lennénk. – Gratulálunk Vanessának és Ashtonnak. – vigyorogva nyújtotta át nekem a díjat. Remegő kezekkel vettem el tőle. Cassie pedig fancsali fejet vágott. Látszik rajta, hogy mindjárt hiszti rohamot fog kapni.
    - Köszönjük szépen. – vigyorgott Ashton, majd örömömben a nyakába ugrottam és megcsókoltam. Hosszú kezeivel ölelt magához. A csók után letett a padlóra. Aztán ismételten megköszöntük, illetve a zsűri is szólt pár szót. A kis bandánk pedig füttyögött és a nevünket kiabálták. Miután mindenki gratulált, vigyorogva mentünk le a színpadról. Ismét átölelt Ashy, majd hosszasan megcsókolt. Arcomról letörölhetetlen volt a vigyor.
   - Azért én ezt igazságtalannak érzem. – szólalt meg a szőke ellenfelem.
   - Hogy mit nyafogsz? – értetlenül nézett rá Ash.
   - Jól hallottad. Nem érdemlitek meg, hogy ti nyerjetek. Egy semmik vagytok.
   - Te pedig egy rohadtul idegesítő, számító dög vagy. Tudod? – barátom kezében nyomtam a díjat, és Cassie elé léptem. – Már nagyon unom, hogy itt játszod a királynőt. És próbálsz „uralkodni" az emberek felett. Kinek képzeled magad? Hm? Semmivel sem vagy több, mint bárki más, aki ebbe a suliba jár. Tudtommal nem vagy egy világsikerű énekesnő. Akkor talán megérteném, hogy mire vered a nyálad. De amíg ebben a suliban tengődsz, addig ne játszd meg magad. Rendben? – hadartam. – A másik, ami még böki a csőröm. Miért is akarsz állandóan közénk állni? Azt hitted, hogy szakítani fogunk, csak mert a szemem láttára akartad behálózni Asht? Hát nem jött be aranyom. Számára nem vagy több egy hisztis picsánál. – megint leesett az álla.
   - Minek neveztél?
   - Annak, ami vagy, Cassie. Vegyél vissza az arcodból, mert ezzel nem jutsz előrébb, ha mindenkin át akarsz gázolni. Max csak azt éred el, hogy mindenki megutál. Ja, bocsi. Már mindenki utál. Szóval jár a taps, hisz valamiben tényleg sikeres vagy. Az pedig nem az éneklés. – gonosz mosolyt villantottam rá. – És még valami. Ne próbálj meg bármikor is rátapadni Ashre, mert kitépem az összes hajad és megetetem a vakarcsoddal. Igazán leszállhatnál rólam. Nem én tettem neked keresztbe. Úgyhogy, takarodj a szemem elől! – ezzel faképnél hagytam. Megfogtam Ash kezét, és elhagytuk a termet.

ASHTON

    Miután Nessa beszámolt Cassie-nek, összeszedtük a bandát, és elmentünk egy fagyizóba. Nyolcad magunkkal. Alig egy órát töltöttünk együtt, mikor a többiek leléceltek randizni. Szép időzítés, hogy a banda két tagja is egyszerre szedett fel egy barátnőt. Jó, Luke és Phoebe még nem járnak hivatalosan. Csak ismerkednek. Legalább nem úgy, mint Calum. Ő nem hazudtolta meg magát, hisz tényleg ajtóstul rontott Evelyn szívéhez. Vagy leginkább az ágyához. Már az első randi estjét együtt töltötték. És nyilván nem sakkoztak.
    Mi pedig végre kettesben töltöttük az egész délutánt. Nessáék hintaágyán ücsörögtünk. Szorosan ölelt át, fejét a nyakamba fúrta, lábait pedig maga alá húzta. Finoman simogattam a hátát. Másik kezem pedig a combján nyugodott. Olyan meghitt volt így ülni.
    Miközben beszélgettünk, egyszer csak azt vettem észre, hogy lelassult a légzése, és nem válaszolt a kérdésemre. Tehát elaludt a kis édes. Megpusziltam a fejét, és megcirógattam az arcát. Mire még szorosabban bújt hozzám. Olyan, mint egy kiscica. Már csak dorombolnia kéne.
   Halvány fény szűrődött ki a nappalijuk hatalmas üvegajtóin át. Be volt húzva a függöny. Ám ezen keresztül is láttam, hogy az apja néha ellenőrzi, mit művelünk. Nyilván be akarna szólni, ha éppen elmélyülnénk a smárolásban. Megforgattam a szemeim. Még mindig érzem rajta, hogy nem kedvel. Most pedig biztos nem tetszik neki, hogy a lánya combját cirógatom. Vajon tudják, hogy mi ketten már...? Áh, nem hiszem, hogy Nessa eldicsekedett volna.
   Nem tudom, mit fognak szólni a szülei ahhoz, hogy holnap elmegyünk a vidámparkba. Mikey találta ki, hogy így ünnepelhetnénk meg a győzelmünket. Talán nem lesz belőle baj, és elengedik Nesst. Ha pedig nem, akkor kénytelen leszek az ablakán át megszöktetni. Vigyorogtam a gondolataimon. Majd elővettem a telefonom, és lefotóztam barátnőm, ahogy édesen szunyál a mellkasomon.

..........................

Hi there!

Meghoztam az újabb részt. Olyan nem is tudom milyenre sikerült. Sorry, h nem tartom a szokásos színvonalat. But, most csak erre volt energiám. *.* És tudom-tudom, túlságosan kiszámítható volt, h Neshton fogja megnyerni ezt a mizériát. De így legalább van értelme, leugatni Cassie fejét. I guess. xDD

Fun fact: még két rész, és bekövetkezik a fordulópont. Szerintem, érdemes lenne kivárni. ;) Hisz utána picit átlendülünk egy másik érzelemvilágba. So stay tuned, and wait for it. ♥♥

A héten lett egy újabb blogom. Méghozzá egy Lashton bromance-es. So, akit érdekel –főleg, ha Lashton shipper vagy– csekkold nyugodtan. Lovely Nightmare címen megtaláljátok. :3

Love ya all! 💖