Stiles felvetette az ötletet, hogy menjünk moziba, de mielőtt elindulhattunk volna, felhívta az apja, hogy azonnal menjen haza. A srác nagyon nem akart itthon hagyni egyedül, de megnyugtattam, hogy nem lesz semmi baj.

Épp a szobámba indultam, amikor meghallottam a csengőnk hangját. Kitártam az ajtót, és Theo jelent meg előttem. Fél percig csak farkasszemet néztünk, majd megszólalt.
- Figyelj...én...nem tudom mi ütött belém. Sajnálom a tegnapit. - magyarázkodott.
- Sajnálod, hogy bedrogoztál?
Theo értetlenül meredt rám.
- Ilyenről szó sem volt. - fagyott le.
- Akkor miért lettem rosszul miután elhagytam a házat? - néztem rá kérdően.
- Hát nekem azt honnan kéne tudnom?! Pati esküszöm, hogy nem adtam be neked semmit...egyszerűen csak...szóval...az alkohol a fejembe szállt.
Nem tudtam, hogy higgyek- e neki. Vajon tényleg az igazat mondja?
- El tudjuk felejteni? -kérdezte Theo.
- Persze. - válaszoltam. Valójában nem is rá haragudtam, hanem magamra, hogy miért is kellett nekem oda elmennem. Sosem voltam az a bulizós csaj és nem is leszek.
- Akkor majd még beszélünk. - mosolygott rám, majd bezártam az ajtót.
Egész délután azon törtem magam, hogy mi is történt a bulin. Még mindig csak emlékfoszlányaim voltak. Próbáltam berugni sikertelenül. Ezután önkívűleti állapotba kerültem, úgy, hogy állítólag nem szedtem be semmi illegális anyagot. A végső fázis az ájulás volt. Nem tudtam, kivel beszélhetnék ezekről. Sőt, nem is szerettem volna erről senkivel társalogni. Nem akartam, hogy bárki is megtudja, hogy mi történt, ezért gyorsan írtam egy SMS-t Theonak és Stilesnak, hogy szeretném, ha ez a dolog kettőnk, vagyis hármunk között maradna.

Késő délután, úgy gondoltam jól esne egy kis friss levegő. Az iskola környékén járhattam, mikor észrevettem egy több, mint 20 emberből álló csoportot. Valamit nagyon néztek. Egyre közeledtem feléjük...Útat törtem a tömegben majd megláttam, hogy a kör közepén Stiles eszeveszett tempóban üti Theo arcát, aki hagyja magát. Teljesen leblokkoltam. Egy pár pillanatig néztem, ahogy Theo feje egyre véresebb lesz, majd odarohantam és megállítottam Stiles kezét a levegőben. Könnyes arccal bámultam, hol az egyikre, hol a másikra.
- Nincs itt semmi látnivaló, a bunyónak vége. - ordítottam.
Az emberek elhagyták a helyszínt. Hárman maradtunk. Egy ideg csak néztük egymást, majd megtörtem a csöndet.