8.
Hallottam apa lépteit, ahogy jön fel a lépcsőn.
- A szekrénybe! - mutattam a gardróbom felé.
Stiles gyorsan elbújt. Ebben a percben nyitódott az ajtó is.
- Jó reggelt szivem. Hogy, hogy itt aludtál? Nem úgy volt, hogy kibeszéled a szerelmi problémáidat Alisonnal? - kérdezte apa.
- Inkább itthon maradtam. Kicsit fáj a fejem. Muszáj mennem suliba? - reménykedtem.
- Egy napot kihagyhatsz. - mosolyodott el, majd kiment a szobámból.
- Előjöhetsz! - mondtam Stilesnak.
- Miféle szerelmi bajok? - lépett ki a szekrényből.
- Alison bajai... - próbáltam menteni a helyzetet.
- Érdekes...Scott azt mondta tegnap, hogy még sose volt ilyen jó a kapcsolatuk, mint most.
Francba...fülig elvörösödtem, ami Stilesnak is feltűnt, de szerencsére nem tett semmi megjegyzést.
- Siess,mert elkésel! - mondtam
- Nem megyek ma. Itt maradok veled. Nem hagylak egyedül. Ilyen esetek után szoknak rá a lányok a kézvágásra. - magyarázott nekem, nagyban Stiles.
- Nem engedem, hogy miattam kihagyj egy napot.
- Apám a seriffhelyettes...bármennyiszer igazolhat. - mosolyodott el. Már megint. Ez a mosoly. Ahww. - Szóval...mit csináljunk?
- Előszőr is, együnk. Mindjárt kilyukad a gyomrom. -majd megfogtam Stiles kezét és lerángattam a konyhába.
- Mit parancsol hölgyem? - vette fel a kötényt.
- Müzlit tejjel. - röhögtem. Elég viccesen nézett ki szakács kalapban.
Stiles elővett egy tányért, majd csurig öntötte gabonapehellyel.
- Stiles...nem azért...de így, hogy fogod a tejet ráönteni? - nevettem.
- Ne szólj bele! Egy szót se, amíg be nem fejeztem a főzést. - csitított el.
- Ja a főzést...
Stiles valahogy megoldotta a müzli dolgot, majd elém tolta a tányért.
- Addig nem megyünk el innen, amíg meg nem eszed az egészet.- fenyegetett.
Gyorsan befaltam a tányér tartalmát, majd betoltam a széket.
- Te nem vagy éhes? - pillantottam a fiúra.
- Nem. -mosolygott rám.
Megbeszéltem Stilessal, hogy amíg elmossa az edényeket, felöltözöm.
A szombámba érve levetettem a srác ingét magamról, majd bekanyarodtam a fürdőbe.
Úristeeeen! Hogy nézek ki? És így mutatkoztam Stiles előtt? Ezeket gondoltam, amint belenéztem a tükörbe. A hajam tiszta kóc, a szememről teljesen lefolyt a szemfesték. Gyorsan megfésülködtem és megmostam az arcom. Felvettem egy poló-szoknya kombinációt és egy tornacipőt.
- Az inget majd kimosom és utána visszakapod. - lépkedtem le a lépcsőn.
- Erre semmi szükség. Add ide most! - kérte.
- Te tudod...- nyújtottam felé a ruhadarabot. - Amúgy szólhattál volna, hogy úgy nézek ki, mint egy élő-halott.
- Szerintem úgy is szép voltál. - mosolygott.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top