Ég Királyság

Valentina's POV

00:15

Negyed egykor tudtam csak elaludni. Egyszerűen nem voltam álmos. A betakaróztam majd egy jó ideig csak bámultam a plafont. Hosszú,hosszú ideig. Forgolódtam össze vissza de sikerült végülis álomra csukódnia a szememnek.
Az álmomban egy vízesés közelében voltam. A pára csak úgy hűtötte az arcom ami nagyon jól esett. Majd amikor a földre néztem,mellettem egy teljesen másik ember árnyéka látszódott.

00:15

Nicole's POV:

Az álmomban egy erdőben találtam magam. Szép,napos idő volt. Észak fele megláttam egy vízesést. Sokáig gyönyörködtem távolról a vízesésben,majd egyszer csak,ott terem egy lány. Gondoltam oda megyek a vízeséshez hogy megnézzem ki az. A pára úgy csapott a szemembe,mint amikor valaki megijeszt. Megálltam mellette és megkérdeztem ki az.
-Valentina Rodriguez vagyok-mondta
Vagyis ő az egyik kutató.
-Te voltál az akit szintén meggyanusítottak-felelte
-Ja,és ebben nincs semmi direkt,hisz csak álmodom-dünnyögtem
-Vá vá vá...hogy mi??
-Mondom hogy ez egy álom.
-De én is alszok és én nem csak egy álom szereplője vagyok.
Na ez a helyzet nagyon bonyolult volt.
-Azt akarod mondani hogy mind a ketten ugyanabban az álomban vagyunk?
-Valami olyasmit de ezt bonyolult elmagyarázni.
Majd a vízesés felé néztünk és láttuk hogy két felé megnyílt a vízesés. Mint egy kapu.
Szirének énekét és delfinek hangját hallottuk.
-Na jó,én be megyek-mondtam
-És szerinted hogy? Ha megesz egy szirén vagy nemtudom?
Meg se hallottam majd amikor vízbe léptem volna,szétnyílt előttem a tó.
Valentina szeme akkorára kikerekedett,mint egy kistányér,ahogyan az enyém is.
-Ööö...szerintem csak menjünk-szóltam neki.
-O...ke?
Megindultunk majd átmentünk a vízesés alatt.
Olyan csodaszép volt belűlről,mint ha az Atlantis-t látnám! Jó,igen az Atlantis megszállotja vagyok,hehe. Köveken lépdeltünk miközben a bal oldalunkon egy hatalmas tó volt ami tel is tele volt delfinekkel és szirének,sellők úszkáltak benne. A jobb oldalunkon egy kisebb tó volt tele tavirózsákkal,kint pedig békák szundiztak.
Mikor felnéztem látszódott maga a vízesés alja,viszont olyan gyönyörűszépen világított hogy az túl szép hogy igaz legyen. Előttünk meg egy üres trón volt. Amin pár másodperccel később megjelent egy nő.
-Gyere ide,Nicole-mondta a nő,viszont csak gondolatból beszélt mert nem nyitotta ki a száját,a beszédhez.
-Ő kicsoda? Ismered?-faggatott Valentina
-Nem. Vagyis. Kicsit-bólogattam bizonytalanul.
-Ne félj,gyere ide-mondta komoly arccal a nő,még mindig nem beszélő ajkakkal és a mondata visszhangzott.
-Nem bízom benne. Olyan fejet vág,mint egy dühös béka-felelte undorodva Valentina.
Hatalmas fülsüketítő visítás hallatszódott,amit a nő adott. Befogtuk mint ketten a fülünket de így sem volt jobb.
-HA TUDNÁD TE HOGY KIVEL BESZÉLSZ!!-visította a nő a gondolatából
-Jó,jó,rendben,odamegyek-feleltem kegyelemért könyörögve
-Nyugodj meg lányom,téged nem áll szándékomban bántani-felelte visszhangozva a nő,telepatikusan
-Ki vagy te?-kérdezte a nyomozó
-Az,akivel nem is foglalkoztok,akinek a múltban történtek után,egy barlangba kellett MENEKÜLNIE!-kiabálta a nő.
-IGEN ÉN VOLTAM AZ,AKINEK A GYERMEKE MÉG MOST IS ÉL,VISZONT SENKI SEM ISTENÍTI ŐT! ÉN,AKINEK SZÖRNYŰ SORSA VOLT A HÁBORÚBAN!!-üvöltve mondta telepatikusan a nő és hatalmas sikítások hallatszódtak.
Leült majd megszólított
-Leányom,gyere ide
Oda baktattam félve.
Megsimogattam az arcom majd a szemembe nézett.
-Ha eljön az ideje,te is ezen a trónon fogsz ülni.
Tátott szájjal bámultam a nőre. Nagyon ismerős volt nekem. De nem tudtam honnan. Aztán egyszer csak beugrott.
-Te vagy az aki az egyik álmomban szerepelt. Aki azt mondta hogy nem ilyen sorsot érdemlek-mondtam neki
-Igen
-És mi ez a hely?
-Ez itt a te tulajdonod-nézett körbe miközben telepatikusan mondta
-De miért? És mióta? És most mi? Belezavarodtam-fogtam a fejem
Megsimogatta az arcom,nedves kezével majd hozzám szólt.
-Előbb-utóbb rájössz
Aztán az álom eltűnt

02:01

Valentina's POV:

-Maga kicsoda? Maga Nicole anyja?-kérdeztem meglepetten
-Igen,és ugye tudod hogy rosszul végzed a munkádat-mondta gonosz mosollyal
-Most meg akar engem támadni?
-Megtehetem
Majd pár pillanattal később egy szirén ugrott ki a vízből aki kibuktatott az egyik koralljával amit a vízből hozott majd a lábamat megfogva a vízbe húzott.
A víz gyönyörű volt de mikor behúzott,nem volt időm levegőt venni.
A szemem elsötétült majd az utolsó mondat amit hallottam a nő hangjából jött
-Háború lesz,szükség lesz Nicole-ra.
Utána fulladozva ébredtem és mellettem ült Thomas.
-Jól vagy? Mert tiszta víz a fejed-mondta aggódva a pasim
Sokkolva simogattam végig a homlokomat. Tényleg tiszta víz volt.
-Háború lesz-idéztem vissza a nő szavait
-Hogy mi lesz?
-Háború