Ég Királyság

Valentina's POV:

A királyi udvar tel is tele volt virágokkal. Rózsák,orchideák mindenhol. Igen,virágmániás vagyok. Láttam hogy Thomas leszakít egy százszorszépet és beleteszi a hajamba. Megpusziltam,ő pedig megfogta a kezem és úgy mentünk tovább
-Ilyen nyálasak esküszöm már nem lehettek-mondta öklendezve Twyla
-Pofa be!-utasítja Thomas Twyla-t.
Amikor hátrafordultam és láttam hogy kijön az ajtón Augustin,Michael és Theodora majd egyből jobbra fordulnak. Mikor már előre néztem láttam hogy a szolgálólányok kint szárították a ruhákat. Összesen öten voltak. Furcsa érzés kavargott bennem.
Mint amikor megérezzük a mágiát. Minden királyságban vannak olyan alattvalók,akik erősen megérzik a mágiát. És én,Thomas,Twyla és Hailey is megérezzük a mágiát. Nem vagyunk boszorkányok hanem inkább...na jó,én se tudom. De ha egy varázserővel rendelkező trónörökös van köztünk vagy 10 méterre azt erősen megérezzük. Mint például a kutyák erősebben hallanak mint az emberek.
-Csak nekem van itt furcsa érzésem?-kérdezi Hailey
-Nekem is. Ugyebár,a Nagy Háborúban csak a király és a fia halt meg. A királynő-t meg nem tudjuk. De ő is eltűnt-mondta nekünk az okosságait Twyla
Közelebb mentem a szökőkúthoz,ahol a szolgálólányok voltak. Körülnéztem majd megakadt a szemem az egyiken. Ritka barna haja volt,kreol bőrrel. Valami fehér inget mosott meg amitől majd megvakultam. Utána megakadt a szemem egy másik szolgálón akinek szőkésbarna haja volt,kékesbarna szemekkel. Ő viszont hajtogatott valamit. Mind a kettejük olyan furcsa. Kb egy idősek lehettek.
-Letelt az 1 óra-mondta nekünk az egyik katona
-Rendben köszönjük-mondta neki Hailey
Kikísért minket a kapuhoz és még egyszer vissza néztem a szökőkútra. Már egyikőjük sem volt ott csak 2 szolgálólány maradt de már nem éreztem a mágia erősségét